A torrentezők nem feltétlenül jókedvükben csenik el a játékokat, viszont mindössze a spórolás jegyében nem szép – legfeljebb praktikus.

2022.10.03. – Kétféle spórolás valósulhat meg, ha hivatalos bolt helyett inkább úgy döntesz, megvárod, amíg a kedvenc címedet valaki közzéteszi egy torrent oldalon:

  • 1., szimplán és egyszerűen nem akarsz fizetni a tartalomért,
  • 2., megnézed vele, hogy bírja-e még a géped, aztán amint teheted, megveszed.

Az első esetben úgy, ahogy van, fogadhoz vered a garast – aminek persze nem csak elvi, hanem anyagi okai is lehetnek, míg a másodiknál bizonyosságot keresel, hogy megéri-e neked a game, amit később stabilan, biztonságosan akarsz futtatni, így nem sajnálod rá a pénzt.

Forrás: Reddit

Az vesse rád az első követ…

Nem akarunk azon moralizálni, hogy ki mit lát helyesnek, vagy elfogadhatónak ebben az ügyben, mert a magyar társadalomban még mindig él az a régi rutin, hogy csak a hardvert kell megvenni, a szoftver úgyis hozzáférhető, kalóz verzióban.

Ez a régmúlt csökevénye: akkorról maradt ránk, amikor a számítógép árához képest megfizethetetlenül drágának tűnt az operációs rendszer – holott milyen sokba került már eleve a PC is, ugye? Ekkor jelentek meg a mindent „okosba” megoldó hobbi hackerek, a valójában csak zsugori online szabadságharcosok, vagy a mellékes jövedelemre vadászó tanárok, akik némi suskáért máris passzolták tovább a Windows oktatási célra kiszórt ingyenes kulcsait. Sokan a mai napig nem rendelkeznek hivatalos rendszerrel (Office-csomaggal meg pláne), úgyhogy

miért lepődne meg bárki, hogy ezzel a hozzáállással sokan a játékokért sem akarnak fizetni?

Forrás: IGN

Az elmozdulást erről a holtpontról a Playstation 3 hozta el, amit már nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett meghackelni (ellentétben az Xbox 360-nal), így kialakult egy olyan gamer réteg, ami sok-sok küzdelmesen crack-elt / patch-elt / toldozott-foltozott megoldás után elkezdte megvásárolni az eredeti verziókat. Persze először csak a kényszer vitte rá őket, de aztán

lassan megszokták a hivatalos kiadvánnyal járó magasabb minőséget.

Valami olyasmi volt ez, mint a filmeknél: amint megláttad mit tud a HD, UHD, 4K, szabályosan ciki volt bedobni egy régi DVD-t és összehasonlítani, hogy anno ettől voltál elájulva ahhoz képest, amit a TV adások, vagy – ha már éltél akkor – a VHS tudott nyújtani (persze az is a rommá gyűrt tékás példányról másolva).

Vhs Gif GIFs | Tenor

A szabályos forrásból származó játékok szebben futottak, nem fagytak ki, nem jött velük olyan vírus, hogy vért kellett szarni mire letakarítottuk a gépről, szóval ez a világ elkezdett egy kicsit szebben csillogni, és megjelent a vágy (majd a multiplayerrel a szükség is) a hivatalos verzióra. Később platformokon átívelő jelenség lett: jó érzés volt látni a nagy becsben tartott lemezkéket a polcon, így a minőségibb játékélmény együtt járt a megszerzés örömével – még akkor is, ha a kasszánál először fájt kicsengetni a teljes vételárat.

Forrás: Retro Video Gaming

A fizikai példányokat máig imádjuk, sőt, ésszel gyűjtögetve komoly befektetést is jelenthetnek, de örömmel karoltuk fel az online store-okat, amelyek egyik legősibb telepese a Valve Software fejlesztette Steam. Senki nem mondja meg, hogy ennek a rendszernek mikor érkezik el az aranykora, mert lehet, hogy az elmúlt három évben elért 74 százalékos (!) növekedése sem a csúcs, ahonnan nincs tovább.

A Steam-en eladott termékkulcsok összértéke – magyarán az in-app vásárlások nélküli bevétel – 2021-ben elérte a 6,6 milliárd dollárt,

és kötve hisszük, hogy idén nem ismétli meg legalább ugyanezt az eredményt, hiszen 2022 első félévének végére már 3,1 milliárd dollárnál járt. Az, hogy a digitális formátumokat értékesítő webáruház mekkora tényező lett a világban, még jobban mutatják a legnagyobb piacot képviselő országok adatai.

A nem konzolokra szánt játékverziók bevételei ekkora mértékben származtak kizárólag a Steam-ről*:

Ország Arány
USA 39%
Japán 23%
Egyesült Királyság 9%
Franciaország 9%
Svédország 5%

* a Game World Observer adatai alapján, 2022. első félévében.

Ugyancsak érdekes megnézni, hogy a legnagyobb 250 játékkiadó bevételéből mennyi csorog be kizárólag a Steam-ről*:

Top 1 8%
Top 10 39%
Top 50 69%
Top 100 81%
Top 250 91%

* a Game World Observer adatai alapján, 2022. első félévében.

Aligha kérdéses, hogy a platform megkerülhetetlen jelentőséggel bír a konzolokon kívül (Windows, OS X, Linux, Android, iOS, SteamOS, Windows Phone) értékesített játékok piacán.

A Steam-et mi, mai gamerek növesztettük óriássá, és erre nem azért kell büszkének lennünk, mert sikerre vittünk egy megacéget (kit érdekel?), hanem azért, mert világosan látszik, hogy világszerte igényesebbek lettünk, és hajlandóak vagyunk legalább közvetve támogatni a tartalomfejlesztőket, akik annyi élményt adtak nekünk az évek során, és ha megmaradnak (mert például nem lopjuk el a szellemi termékeiket torrent oldalakról), akkor

még jobb minőséget tesznek majd le az asztalra, miközben a kegyeinkért versenyeznek.

Ami pedig a stikában töltögetést illeti: ha nem is telik rá, hogy minden kedvencedet azonnal megvedd, jusson eszedbe: a kevesebb néha tényleg több – mint ez esetben is. Értékeld az egyszerre kevesebbet, a mértékletességet! Végülis a boltból sem úgy jössz ki egy szelet csokival, hogy még tízet kihoztál a pólódba töfködve, ugye?

Ezt is érdemes elolvasnod:

6 legendás játék, aminek a remake-jéért a lelkünket is eladnánk | 2.

×