2023.10.19. – 20 évvel ezelőtt tulajdonképpen egyetlen kézikonzol uralta le az egész világot, Japántól Amerikán át Európáig mindenki csak a Nintendo Game Boy-ra vágyott. Akkoriban valószínűleg már tervezőasztalon pihent a Sony PlayStation Portable handheldje, ami hihetetlen, PS2-es játékminőséget ígért bárhová, ahova csak mentünk, de az is csak később, 2005-ben kezdhetett hódító útjába. A Nintendón és a Sony-n kívül azonban akadt egy másik gyártó is, ami forradalmi készülékeivel már évek óta ott pihent az emberek zsebében.

Aki már élt akkor, és volt egy Nokiája – főleg 3310-ese, az bizonyára szép emlékeket őriz korai mobiljátékokról, mint amilyen a Snake és a Space Impact. Állandóan ezekkel játszottunk, amikor épp nem otthon voltunk, és nem volt kéznél egy Game Boy (mert mondjuk nem volt), ezzel pedig a Nokia is tisztában volt. A finn gyártó tehát joggal köthette akkoriban össze a gaminget a mobilokkal, majd tette fel a nagy kérdést előbb magának, majd nekünk is:

lehet-e egy olyan erős mobileszközt készíteni, ami egyszerre telefon és egy hordozható játékkonzol?

20 év távlatából visszatekintve nemhogy jogos volt a felvetés, de nagyon komolyan elébe mentek a kornak is. Persze a mobiltechnológia fejlődésével és a színes kijelzők megjelenésével egyre fejlettebb játékok jelenhettek meg a nyomógombos zsebtelókra is, de azok még csak meg sem közelítették egy Game Boy-játék komplexitását. Igaz, akkoriban az elsődleges cél inkább a telekommunikáció fejlesztése, semmint a játékélmény növelése-tökéletesítése volt.

Ezért is volt különösen merész és forradalmi a Nokia N-Gage, ami 2003-ban elsőként szerette volt elhozni a konzolos játékélmény mobilokra.

Manapság teljesen hétköznapinak hat, hogy konzolos minőségű játékokkal játszhatunk a mobiltelefonon. Ott van például a játékstreaming, ami ugyan nem natívan a telefonról futtatja a játékokat, de a végeredmény ugyanaz: kisképernyőn pörgetjük a nagyképernyős címeket. De már a natív mobilgaming is tart már ott: egy csomó olyan játékkiválósággal játszhatunk a mobilra telepítve, melyek 5-10, pláne nem 20 éve még elképzelhetetlennek tűntek.

Az N-Gage viszont nagyot álmodott, talán ez is okozta a vesztét. A Nokiánál egyszerűen nem tudták összehozni a telefon kialakítását a kézikonzolokkal, de mondjuk ki: kicseszett csúnya volt. De olyan koncepcionális problémák is voltak vele, amiket aztán rommá mémeltek: amikor például telefonálni szeretett volna vele a delikvens, akkor az oldalára kellett fordítani. De a játékok cseréjével is akadtak problémák: le kellett pattintani a hátsó borítást, majd ki kellett szedni az akkumulátort, mag az alá kellett beoperálni a kártyát. Ezt leírni is körülményes volt.

Kép: Knowyourmeme

A Nokia viszont bőszen jegyzetelt, és a kezdeti hibákból okulva egy évvel később, 2004-ben kiadták a felfrissített és átdolgozott N-Gage QD-t. Az új kütyüvel viszont más problémák voltak, de az egyik legszignifikánsabb talán, hogy nem játszott le MP3-formátumot, így zenét nem lehetett hallgatni rajta. Sőt, még az FM-rádióval sem volt kompatibilis, ami a Spotify előtti korokban dupla a szívás volt.

Az N-Gage a Nokia egyik legambiciózusabb, de egyik legnagyobbat bukott készüléke lett, ami mobilnak túl különcnek, kézikonzolnak pedig túlságosan gyengének bizonyult.

Hiába tudták maguk mögött az EA-t, az Eidost és a Segát, játékok tekintetében is szűkös volt a választék, míg a Game Boy-ra sorra jelentek meg a jobbnál jobb programok. Az utolsó szög az N-Gage koporsójában a PSP megjelenése volt, ami 2004-ben előbb Japánt, majd 2005 elején az egész világot letarolta a valóban PS2-őt megközelítő teljesítményével. Viszonyításképp, az N-Gage ehhez képest PS1-nek hatott.

Az N-Gagenek nagyon rövidke ideje volt befutni, a koncepcionális hibái miatt viszont sosem lett belőle siker. Az egész világon mindösszesen 3 millió darabot tudtak eladni belőle, amivel szinte csak a nieche, mobiltechnológiáért igazán rajongókat tudták megszólítani. A játékosoknak viszont teljesen jó volt a Game Boy és a PSP, míg a telefonálni és SMS-ezni vágyók igényeit tökéletesen kiszolgálták az N-Gagenél kisebb, és jelentősen olcsóbb mobilok is.

20 év alatt viszont nagyon sokat fordult a világ. 2007-ben megjelent az első iPhone, amellyel együtt már valóban érdekes alkalmi mobiljátékok is feltűnhettek – bár egyik sem szállhatott versenybe a Nintendo DS, majd most a Switch címeivel. A mobiltechnológia viszont azóta is rohamosan fejlődik, mindeközben pedig szervesen összefonódik a videojátékokkal. Idén például az Apple már egy olyan iPhone-t dobott piacra, ami tervezési bakiktól mentesen képes PC-s és konzolos játékokat futtatni natívan, egyenesen az ember kezéből.

A 20 évvel ezelőtt született lesajnált, de valóban forradalmi N-Gage példájából pedig jól tudhatjuk, hogy mindez a kezdet csupán.

Ezt is érdemes elolvasnod:

A 2000-es évek 10 legelvetemültebb mobilja, amiknek a létezéséről sem tudsz