Egy új EU-s kutatás szerint új erőre kapott a kalózkodás, de nem a torrent miatt. Mi magyarok is jól állunk: épp csak, de benne vagyunk a 10 legkalózabb uniós országok toplistájában.
Egy új EU-s kutatás szerint új erőre kapott a kalózkodás, de nem a torrent miatt. Mi magyarok is jól állunk: épp csak, de benne vagyunk a 10 legkalózabb uniós országok toplistájában.
2023.09.24. – Bár azt gondolnánk, hogy a streaming szolgáltatások elterjedésével a kalózkodás, torrentezés is egyre inkább visszaszorulóban van, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A koronavírus-járvány miatti lezárások során valóban csökkent a jogtalan felhasználók száma, de 2021 elejétől kezdődően valamiért ismét növekedésnek indult a kalóz-tartalomfogyasztás az Európai Unióban.
Ez derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb, kétévente megejtett kutatásából, amelyben az uniós kalózkodást vizsgálják – egységesen és országonként. A kutatás szerint az 5 évvel ezelőtti csúcsot nem közelítettük meg, de a kalózkodás így is jelentős mértékben megugrott, 2022-ben például 3,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Ennek egyik oka talán a film- és sorozatmegjelenések állhatnak, a járvány alatt ugyanis több produkciót elhalasztottak, így kvázi nem volt mit lekalózkodni. De olyat is láttunk, hogy egy-egy filmnek streamingre ütemezték át a premierjét, így egyszerűbb és kényelmesebb volt előfizetni valamelyik szolgáltatásra, mint megvárni a torrentékás megjelenést.
A kutatásból az is kiderült, hogy az EU-ban a film- és sorozattorrentezés már egyáltalán nem egy népszerű kalózkodási forma. A kalóz-streaming sokkalta dominánsabb nála, amiben mi, magyarok is az élbolyba tartozunk az olyan feketezászlós oldalakkal, mint például a JobbMintATv. A magyar filmkalózkodás több mint háromnegyedét ez teszi ki, bár Románia és Olaszország jobbról is, balról is előz minket – míg az átlag 95%-on áll.
Ami pedig a kategóriákat illeti: a 27 vizsgált országban a zenei tartalmakat kalózkodják a legkevésbé – az előadók, a zeneipar és a szolgáltatók legnagyobb örömére, míg a legnagyobb kereslet a tévés tartalmakra, azaz a sorozatokra van. Szinte az összes EU-s államban 50% körüli, de inkább annál magasabb arányban kalózkodják a sorozatokat – teljes összesített kalózkodás 48%-a ebből származik. Külön a filmeket viszont már sokkal kevésbé torrentezik le, vagy nézik meg valamilyen kalóz-streamingen.
Meglepő lehet, de a második legtöbbet kalózkodott tartalomtípus nem a szoftverek és a videojátékok, hanem a különböző kiadványok – melyeket egyre többen preferálnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a mangák, a hangoskönyvek és az e-bookok, de közülük is toronymagasan a legnépszerűbb a manga-letöltés, valószínűleg azért, mert megannyi japán kiadványt nehezen lehet beszerezni. A kategória maga pedig az egyre növekvő árak miatt lehet népszerű: egy új könyvért már több ezer forintot is elkérhetnek, és bármily meglepő, az e-book formátum sem olcsóbb.
A könyvek letöltögetése a magyarok körében is rendkívül elterjedt: a hazai kalózkodás 29%-át teszi ki.
A szoftverek kalózkodása szinte az összes EU-s országban a 3. helyen áll, úgy Magyarországon is. Programokat-játékokat egyre kevésbé kalózkodják, de még meglepőbb, hogy a teljes warez közel felét a mobilos játékok és szoftverek letöltései teszik ki.
A piacvezető streaming szolgáltatások sorra jelentik be az olyan újításaikat, melyektől bár növekedést várnak, de ugyanazzal a lendülettel el is riaszthatják a fizető felhasználókat. Ilyen lehet például a reklámok beépítése a platformokba (sokan épp a reklámmentesség miatt fizetnek), a jelszómegosztás tiltása (baráti társaságok, külön élő családok között elterjedt), vagy épp a sorozatos és drasztikus áremelés – amivel arányosan nem gyarapodik a kínálat vagy a szolgáltatás minősége.
Mindebből persze nem vonhatunk le hosszútávú következtetést, pláne nem azért, mert a felmérés nagyrészt a honlaplátogatásokon alapul, azaz nem mérik benne az IPTV-kalózkodást – miközben egy korábbi EU-s kutatás rámutatott, hogy ez egyre elterjedtebb formája a kalózkodásnak.
