2022. 10. 24. – 183 milliárd elküldött email, 6 milliárd Google-keresés, 5,7 millió blogposzt, 566 millió poszt a Twitteren, 5,4 milliárd új YouTube-videó megtekintés, 66 millió Instagramra újonnan feltöltött kép, 171 ezer feltört weboldal a globálisan is mérhető internet indexe csak a mai nap, csak a cikk délutáni írásakor – ha hihetünk az Internet Live Stats adatainak.

Brutális adatfolyam, emberi életek és kapcsolatok, szórakozás, hírszolgáltatás, munka, ami az interneten keresztül történik, ezért is olyan nehéz meghatározni, hogy hol kezdődik, és pontosan hol is ér véget. Az internet egy nagyon nehezen megfogható valami, ami létezik is, meg nem is, ezért hiába foglalkoznak vele olyan sokan, egzakt és nagyon pontos számot nehéz mondani a már mindent is keresztül szövő világháló méreteiről. Pláne azt, hogy mennyi helyet foglalna, ha le akarná tölteni azt valaki.

Ez persze aligha lenne lehetséges, de tegyük fel, hogy történik valami az emberiséggel, ezért szükség volna egy olyan időkapszulára, ami képes lehet minden tudásunkat elraktározni. Ha az „internetet” le lehetne tölteni egy adattárolóra, akkor tulajdonképpen az emberiség majd teljes történelmét, tudását, és a népesség közel 60 százalékának online tevékenységét menthetnénk le az utánunk következő civilizációnak.

A töltsük le az internetet frázison most bizonyára sokan felhorkantak, hiszen aki járatos benne, az tudja, hogy nem úgy megy ám, hogy csak fogom és letöltöm a netet, aztán csókolom.

Eleve kérdéses, hogy miben állapítjuk meg az internet méretét. Például hogy hány weboldal létezik? Hány szerver működik az interneten? Mekkora az internet napi vagy másodperces forgalma? Esetleg mennyi adatot generálnak a felhasználók?

A probléma talán az, hogy bármelyiket is próbálnánk megválaszolni, más és más módszereket kellene alkalmazni. Van például, aki az IP-címek alapján próbálja meghatározni az internet méretét, amihez pontosan ismerni kellene az IPv4 és az IPv6-címek számát, ami azért nehéz meló, mert nem mindegyik van használatban.

Az internetet pusztán a számok szempontjából is megvizsgálhatjuk, melyek segíthetnek átlátni a nagyobb képet:

• Az indexelt web közel 2 milliárd különböző oldalt tartalmaz.
• 2022 januárjában 4,95 milliárd ember használta az internetet (a világ népességének 62,5%-a), mostanra 5,4 milliárdnál járunk.
• A Statista szerint 2025-ben naponta több mint 376 milliárd email cserél majd gazdát naponta.
• Az IOT Analytics jelentése szerint 2025-re 27,1 milliárd internetezésre képes eszköz fog létezni.
• 4.294.967.296 IPv4-cím létezik.
• 340.282.366.920.938.463.463.374.607.431.768.211.456 IPv6-cím létezik.

Nem lehetetlen ugyan, de egy másik fontos probléma az internet méreteinek becslésekor, hogy egy kifejezetten jelentős része rejtve van. Ilyenek például a szerverek naplófájljai, illetve a vállalatok által használt felhő-alapú tárhelyek, melyek kizárólag bejelentkezés útján érhetők el.

Mennyi az annyi?

Mielőtt rátérnénk az internet tudományosan megsaccolt méretére, mindenképp fontos ismerni a mérőegységeket:

1000 megabájt = 1 GB

1000 GB = 1 terabájt

1000 TB = 1 petabájt (PB)

1000 PB = 1 exabájt (EB)

1000 EB = 1 zettabájt (ZB)

1000 ZB = 1 yottabájt (YB)

Néhány kutató 2012-ban a teljes látható internet méretét megpróbálták meghatározni, akkor, azaz pontosan 10 évvel ezelőtt 2,8 zettabájtra saccolták. Ez pedig piszok sok macskás GIF lenne. 2013-ban még komolyabb mértékű volt a növekedés, akkor már 3,7 zettabájtra tették a bárki számára elérhető internet adatmennyiségét, azaz a cicás GIF-ek mellé még simán becsúszik pár fail-videó is. 2016-ben viszont már 7,7 ZB-ről beszélhetünk, vagyis nagyjából kétévente duplázódik az adatmennyiség.

Két évvel később aztán az IDC piackutató készített egy átfogó tanulmányt, amely szerint 2018-ban a globális adatszféra elérte a 18 zettabájot is – ez az összes létrehozott, rögzített és/vagy replikált adat, ugyanakkor sok ebből végül törlésre került. Jól látható tehát, hogy az internet drámai gyorsasággal növekszik, az adatok túlnyomó többsége pedig ezekben az években, az utóbbi néhány évben jött létre csupán.

Az IDC előrejelzése szerint 2025-re a globális internet adatmennyisége eléri a 175 ZB-ot, vagyis nagyon sok SSD kellene, hogy le lehessen tölteni.

Ehhez mondjuk nem árt türelmesnek lenni, ugyanis a jelenlegi átlagos internetsebességgel nagyjából 1,8 milliárd évbe telne letölteni. Ha pedig a világ összes internetezője besegítene, még akkor is közel 80 nap megállás nélküli töltésbe telne, mire végeznénk. Ha pedig ezután megpróbálnánk kiírni mondjuk egy hagyományos adattárolóra, egy DVD-re, akkor annyi lemezt kellene vennünk, amennyivel 222-szer rakhatnánk körbe a Földet az Egyenlítő mentén. És ez még csak a látható internet.

És hogy honnan ez a sok adat? Ilyen sok cicás GIF-et töltenek fel?

Nos, szerencsére nem. Minden, ami az interneten keresztül történik az valamilyen adatot generál. Posztolsz egyet Twitterre vagy Facebookra – már ott is az adat! Megnézel egy videót YouTube-on? Még több adat! Épp a kedvenc zenédet vagy podcastedet hallgatod Spotify-on? Esetleg letöltöttél egy játékot, torrentezel, folytatod a lejátszási listád Netflixen? Vagy csak épp sétálsz a városban zsebedben a mobiloddal? Mind-mind másodpercenként generálja a forgalmat, és tekintve, hogy 5,4 milliárd embert találunk az online térben, egy egyre csak több és több lesz.

via – Live Counter, Internet Live Stats, IPXO, World Wide Web Size, IDC

Ezt is érdemes elolvasnod:

8 híresség, akik kiverték a hisztit, mert viccet csinált belőlük a South Park