Elegendő a zöldségekből kinyert fehérje a szervezetünknek?
Amikor valaki egyfajta korlátozó étrendet követ, felmerülhet a kérdés, hogy vajon minden tápanyagot megkap-e a szervezete, amire annak szüksége van.
Amikor valaki egyfajta korlátozó étrendet követ, felmerülhet a kérdés, hogy vajon minden tápanyagot megkap-e a szervezete, amire annak szüksége van.
Amikor valaki egyfajta korlátozó étrendet követ, felmerülhet a kérdés, hogy vajon minden tápanyagot megkap-e a szervezete, amire annak szüksége van.
Amikor valaki egyfajta korlátozó étrendet követ – azaz olyat, ami egyes élelmiszercsoportokat teljesen kizár –, felmerülhet a kérdés, hogy vajon minden tápanyagot megkap-e a szervezete, amire annak szüksége van. Klasszikusan ilyen például a vegetáriánus táplálkozás, ami nélkülözi a húsokat, és különösen a vegán étrend, ami pedig semmilyen állati eredetű élelmiszert nem engedélyez. Az ilyen diétáknál különösen nagy figyelmet kell arra fordítanunk, hogy a testünk ne nélkülözzön semmilyen vitamint, ásványi anyagot és aminosavat, például fehérjéket.
A napi táplálkozás során a bevitt kalóriák 10-35%-ának kell fehérjékből származnia. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek naponta 2000 kalóriára van szüksége, akkor abból ideális esetben 200-700 kalóriát tesznek ki a fehérjék. Ez mennyiségben kifejezve 50-175 grammnak felel meg. És hogy miért is ennyire lényeges odafigyelni a fehérjebevitelre? Nos, azért, mert a fehérjék aminosavakból állnak, amelyek egyfajta kémiai építőelemek. A szervezet ezeket az aminosavakat használja az izmok és a csontok felépítésére és helyreállítására, de a hormonok és az enzimek előállítására is, sőt: ezek adják szervezetünknek az energiát.
A fehérjék emellett az étrendbe helyesen beépítve segítenek az egészséges testsúly megőrzésében és az éhség megfékezésében. Ha edzünk, célszerű valamilyen proteinport fogyasztani, hiszen ezzel könnyebbé válhat az izmok építése, de a sérülésekből is gyorsabban, egyszerűbben épülhetünk fel.
A fehérjékkel kapcsolatban az egyik leginkább köztudott információ az, hogy elsősorban a sovány húsok – a csirke, illetve a halak – tartalmazzák jelentős mennyiségben. Ez kétségtelenül igaz: egy átlagos, fél csirkemellben, ami körülbelül 86 grammos, 26,7 gramm protein van, ami a napi szükségletünk felét is kiteheti! Ami a halakat illeti, fél lazacfilé, ami hozzávetőlegesen 124 grammos, 30,5 gramm proteint tartalmaz! Éppen ezért merülhet fel a vegetáriánusokban, a vegánokban, és azokban, akik nem szeretik különösebben a húsokat, hogy elegendő lehet-e a zöldségekből kinyert fehérjemennyiség.
Szögezzük le rögtön: nem csak a húsok tartalmaznak sok fehérjét. Egyes zöldségekben, különösen a hüvelyesekben, szintén nagy mennyiségben fellelhető ez a fontos tápanyag. Nézzünk meg, mely zöldségek számítanak a legjobb forrásnak!
Lencse az egyik legjobb vegetáriánusbarát fehérjeforrás: egy körülbelül fél csészényi mennyiség – ami nagyjából 100 gramm – több mint 9 gramm proteint tartalmaz. Emellett telis-tele van rostokkal, folsavval, magnéziummal, káliummal, vassal és mangánnal. Hasonlóan jó választás a csicseriborsó is, amelynek 100 grammjában több mint 7 gramm protein van. De a feketebab és a zöldborsó is remek ilyen szempontból: közel 9 gramm fehérjét vihetünk be a szervezetünkbe 100 grammjukkal.
A fehérjebevitel kapcsán a spenót, az articsóka, a kukorica, az avokádó, a spárga, a gomba, a kelbimbó és a kel is szuper – ezekben is igen sok természetes fehérje van. Emellett pedig mindegyik gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, de persze rostokban is.
Láthatjuk tehát, hogy nem lehetetlen zöldségekkel megadni a szervezetünknek azt a proteinmennyiséget, amire szüksége van a normál működéshez. Egyedül arra kell figyelnünk, hogy megfelelő mennyiségben fogyasszuk ezeket. Fontos azt is megjegyezni, hogy nem kell teljes mértékben a zöldségekre támaszkodnunk, hiszen más élelmiszerekben is megtalálhatók a fehérjék – és nem a húsokra gondolunk!
Vegetáriánusok és vegánok is fogyaszthatnak mandulát, aminek közel 30 grammjában 6 gramm fehérje van. Szintén jó választás a földimogyoró, ami a folsav, a magnézium és az E-vitamin mellett fehérjékben is bővelkedik: körülbelül 30 grammjában több mint 7 grammot tesznek ki a fehérjék!
Bár a vegánok nem választhatják, a tojás is remek proteinforrás: az antioxidánsok és jótékony zsírok mellett egy nagy tojás 6,3 gramm fehérjét is tartalmaz. Emellett a különböző tejek és tejtermékek is bővelkednek ilyen aminosavakban, miközben számos vitamin és olyan létfontosságú anyagok is jelen vannak benne, mint a kalcium vagy a foszfor.
Ha úgy érezzük, hogy az étrendünk vagy az étkezési preferenciáink miatt nem tudunk elegendő proteint fogyasztani, akkor is bőven akadnak lehetőségeink. Ma már számos proteinpor, fehérjetabletta és különböző italok állnak a rendelkezésünkre: ezek segítségével nemcsak a szükséges napi mennyiséget biztosíthatjuk a szervezetünknek, de az izmaink gyorsabb fejlődését is segíthetjük. Azért azt ne feledjük, hogy a fehérjefogyasztás nem helyettesíti az okosan felépített, rendszeres edzéseket!
Minden helyes étrend alapja a tudatosság. Tudnunk kell, hogy a szükséges kalóriákat 45-65%-ban szénhidrátokból, 20-25%-ban zsírokból és 10-35%-ban fehérjékből kell bevinnünk a szervezetünkbe. Azt, hogy mi ezeket pontosan hogyan állítjuk be, nagyban függ attól, hogy mit szeretnénk elérni az étkezésünkkel. Az arányok mellett figyelmet kell fordítanunk az ételek minőségére: fogyasszunk minél több friss gyümölcsöt és zöldséget, de kerüljük a feldolgozott élelmiszereket és a finomított szénhidrátokat! Ha ezeket mind szem előtt tartjuk, a lehető legtöbbet hozhatjuk ki a táplálkozásunkból.