2022. 07. 27. – Szerintem kijelenthető, hogy a remake-ek korába léptünk. Legalábbis nagyon nehéz más jelzőt találnom egy olyan videojátékos időszakra, amikor – látszólag indokolatlanul – már a néhány éves címeket kezdik el az alapjaitól újraalkotni.

Pedig, ha már nagyon remake-elni szeretnének valamit a fejlesztők vagy a kiadók, akkor sokkal régebbi, ám máig kultikus imádatnak örvendő játékokat is találunk, melyekre bőven ráférne egy szépészeti beavatkozás. Persze nem akarok ötleteket adni (vagy mégis?), de néhány klasszikus újraalkotásával szinte biztosan több pénztárcát lehetne szélesre tárni, mint a 2014-ben remasterelt The Last of Us-szal. Lásd például a Rockstar és a Remedy pacsijából hamarosan megszületendő Max Payne remake-et, de jó példa lehet a Mafia: The Definitive Edition, vagy a Final Fantasy VII sok éven keresztül kalapált remake-je.

És bizony bőven van még ott, ahonnan ezeket előkotorták, ezért, hogy ne csak a szám járjon, össze is szedtem gyorsan 7 (+1) olyan kult-klasszikust, amire tényleg ráférne egy újrázás.

7. Star Wars Jedi Knight: Jedi Academy + Jedi Outcast

Sokak szerint (köztük velem) a valaha készült legjobb Star Wars akciójáték vitán felül a Jedi Knight-sorozat, azon belül is a 2002-ben megjelent Jedi Outcast, és annak új vizekre evező 2003-as folytatása, a Jedi Academy. Ezt valószínűleg csak nagyon kevesen firtatnák, hiszen nemcsak mint játékok voltak kiválóak, hanem a Star Wars Birodalom utáni cselekményét is mesterien szőtték tovább.

Remek történet mellé egészen jól működő, és kifejezetten látványos fénykard-párbajok is társultak, melyekkel a többjátékos módokban is kiválóan el lehetett szórakozni. Ugyan a Jedi Kinight-sorozatnak végül lett egy szellemi örököse a Jedi: Fallen Order képében, de az csak megközelíteni tudta, amit annak idején Kyle Katarn, majd tanítványa nyújtott.

Remake sajnos azonban egyikből sem lesz, a Disney felvásárlása után ugyanis minden rajtuk kívül eső tartalmat száműztek – de inkább eltöröltek. Pedig kasszát tudnának robbantani egy olyan Jedy Academy-vel, ami úgy néz ki, mint a Fallen Order.

6. Freedom Fighters

A Hitman-sorozattal a játékipar legnagyobbjai közé bekéredzkedő IO Interactive 2003-ban teljesen új vizekre evezett a Freedom Fighters játékkal. Ez nyilván merész vállalkozás volt, de a fejlesztők személye garancia volt arra, hogy a teljesen új IP-vel sem nyúlnak majd mellé.

Ez így is lett, a Freedom Fighters valóban egy kiemelkedő alkotás lett, ezért is szomorú, hogy teljesen eltűnt a játékrengetegben. Idővel aztán még az emléke is elhalványult, pedig – Far Cry ide, Saboteur oda – ennél jobb szabadságharcos cuccal a mai napig sem nagyon találkoztunk.

Ezért is lenne király, ha a stúdió újra elővenné, és mondjuk az új Hitman-trilógiával már bizonyított Glacier játékmotorral remake-jére találna. Az sem volna probléma, ha újfajta játékmechanikákkal kibővülne, legalábbis ennek a programnak kifejezetten jól állna a teljesen egybefüggő nyílt világ.

5. Soul Reaver + Legacy of Kain-sorozat

Szó mi szó, a Tomb Raider-sorozatot újraindító Crystal Dynamics látott már szebb napokat is, különösen akkor, amikor a 90-es évek közepe-végén Amy Henning vezetésével elindították a Soul Reaver-Legacy of Kain játéksorozatot.

Az első rész még 1996-ban jelent meg Blood Omen címmel, majd ezt folytatták a legendássá vált 99-es Soul Reaverrel, ami két évvel később második részt is kapott. A sorozat végül 2003-ban ért véget a keretet adó Legacy of Kain: Defiance-vel, azóta pedig se híre, se hamva a vámpírpárosnak, Razielnek és Kainnak.

Pedig, ha vannak játékok, melyek minden vámpírrajongó játékosnak kötelező darabok, azok a Legacy of Kainok. Néhányukat ugyan elérhetjük a GoG-on, de mind játékmenet, mind pedig grafika szempontjából nehezen fogyaszthatóan már mai fejjel. Egy Unreal Engine 5-tel viszont hamar frissebbé lehetne tenni őket.

4. Super Mario 64

A világ talán legkultikusabb Super Mario-játéka a Nintendo 64-re megjelent, első teljesen 3D-s Super Mario 64. Tulajdonképpen ez az etap határozta meg a későbbi fősodorbeli részeket is, legyen szó a Galaxy-król, vagy az Odyssey-ről.

A Mario 64 egyszerűen egy tökéletes és végtelenül szórakoztató játék volt, ami nem csak a korában képes fantasztikus élményt nyújtani. Ezért tulajdonképpen nem is volna szükség másra, csak egy grafikai tupírra, amivel legalább olyan külsőt adnának neki, mint amilyet az Odyssey-ben is láthattunk. Na az egészen menő lenne, és biztosan őrületes sikert is aratna a Nintendo Switch-en.

3. Unreal Tournament (1999)

Amikor az Unreal legelső része 1998-ban megjelent, konkrétan az egész játékipar álla leesett tőle. Egészen elképesztő 3D-s technológiát villantott olyan megoldásokkal és effektekkel, amilyenhez foghatót korábban még senki sem látott.

Aztán egy évvel később megérkezett a kifejezetten többjátékos játékra kihegyezett Unreal Tournament-sorozat legelső része, és tulajdonképpen teljesen új szintre emelte a multiplayer élményt. Voltaképp a kompetitív mókázások fénykora volt ez, ugyanis az UT pont egy időben debütált a Quake III-mal, így nagy volt a rivalizálás a kettő között. Mégis, mindkét alkotás kultikus státuszba emelkedett, az Unreal azonban jóval tovább tudta folytatni a sikerszériát.

Az 1999-es első etap viszont messze kiemelkedik az összes többi közül, köszönhetően az ikonikussá vált, pályatervezés szempontjából minden túlzás nélkül tökéletes pályáinak. Az Epic legújabb játékmotorjában szinte biztosan remekül festene, bár valószínűtlen, hogy a Fortnite-nak bármiféle konkurenciát állítanának egy UT remake-kel. Pedig….

2. No One Lives Forever 1+2

A (The Operative) No One Lives Forever a 2000-es évek elejének egyik legjobb akciójátéka volt, amiben egy egészen erős női hőst, pontosabban kémet, Cate Archert irányíthattunk. Ez akkortájt nagyon előremutató és példás dolog volt, hiszen nem sok fejlesztő választott női hőst egy FPS-hez, méghozzá úgy, hogy nem szexualizálták túl – mint mondjuk Lara Croftot.

A NOLF tulajdonképpen egy James Bond játék is lehetne, de inkább annak paródiája lett, ami több fronton is képes volt újat mutatni az akciójátékok műfajában. A játékban ugyanis nemcsak szimplán puffogtatnunk kellett a karabélyokkal, hanem lopakodhattunk, különböző és teljesen irreális kémkütyüt is használhattunk – amit később a JB 007: Nightfire is próbált lemásolni.

A NOLF 2002-ben kapott egy elsőnél is jobb folytatást, majd 2003-ban egy nem túl acélos, inkább átlagosnak mondható spinoffot, a Contract J.A.C.K.-et, ezután viszont teljesen és látszólag végérvényesen eltűnt. Látszólag, ugyanis a Night Dive Studios fejlesztőinek feltett szándéka feltámasztani a sorozatot, amit egyelőre a jogi útvesztők miatt nem tehetnek meg.

A Night Dive tervei között például szerepel egy remake, de minimum egy újra kiadás, jelenleg viszont még az sem teljesen tiszta, hogy kivel kell végül leboxolni a No One Lives Forever jogait. A küzdelem ténye pedig azért lehet furcsa, mert a kultikus brandhez már 20 éve nem nyúlt senki.

1. Blood 1+2

A szívemnek legkedvesebb játék természetesen nem hiányozhat egy remake-kért rimánkodó listáról, így a legendás Bloodnak bérelt helye van.

A Blood egy okkult elemekkel teletűzdelt horror akciójáték, ami több aspektusában is nagyon hasonlít a Doomhoz. Az FPS-es akciózásban viszont képes volt újat is mutatni, amit leginkább a fegyvereken érhetünk tetten. A halálosztók ugyanis kifejezetten változatosak és egyediek voltak (volt például egy Voodoo-baba is), de nagyot újított a fegyverek alternatív tüzelési módjával, illetve a dupla pisztolyhasználattal is.

A Blood korának egyik legjobb FPS-e volt, tele elképesztően menő akciókkal, humorral és popkulturális utalással. A folytatás, a Blood II: The Chosen 1998-ban jelent meg, ami már jóval megosztóbb program lett, ami a Half Life és az Unreal árnyékában inkább tűnt egy letűnt kor utolsó hírnökének.

Mégis, a Blood-sorozat kifejezetten szórakoztató és számos tekintetben előremutató alkotás volt, amit az Atari segítségével ugyancsak a Night Dive Studios karolt fel. Remake sajnos nem érkezett, de Blood: Fresh Supply címmel egy remasterelést azért megélt.

+1 – az eredeti cikkben 8. játékként a Silent Hill 2 szerepelt, aminek remake-jét a publikálás utáni hónapokban hatalmas örömünkre bejelentettek. Álljon itt a végén, hogy mi megmondtuk:

8. Silent Hill 2

A Silent Hill-sorozat máig az egyik legjobb, a horrorjátékok műfajában, pedig igazán a csúcson a 2000-es évek elején volt. Ha megkérdeznénk tíz rajongót, akkor 8 szinte biztosan a második részt jelölné a legjobbnak, amiért egyáltalán nem is hibáztatjuk őket.

A misztikus történet annak ellenére is a játék elé szögezett, hogy minden pillanatban megpróbált befosatni – inkább több, mint kevesebb sikerrel. Silent Hill városa sem előtte, sem pedig utána nem volt ennyire atmoszferikus és hátborzongató, és ugyan a harmadik, illetve az Origins című résszel próbálták reprodukálni az élményt, de ennyire kiválóan egyszerűen nem már megismételni a bravúrt.

A Silent Hill második része ugyan megélt egy teljesen fölösleges HD-ra remasterelt kiadást, a rajongók és az újoncok is jobban tudnának ürülni egy teljes remake-nek. Ez azonban aligha fog megtörténni, és hiába adja magát az Unreal Engine 5, a Konami még önmagával a sorozattal sem tud nagyon mit kezdeni. Pedig a Silent Hill 2-nél jobb horrorjátékot aligha találnánk.

Ezt a listát nyilván még számos zseniális kult-klasszikussal lehetne folytatni, ezért ha hiányolsz valamit a fenti listából, akkor azt mindenképpen írd meg kommentben!

Ezt is érdemes elolvasnod:

Rém Remek Remake 23-24: az összes remake, aminek az érkezéséről tudunk