2023.08.04. – Még rosszabb lesz Kínában gyereknek lenni: a helyi hatóságok olyan szabályokat terjesztettek a döntéshozók elé, ami naponta legfeljebb kétórás képernyőidőt engedélyezne 18 alatt, de a kisebb gyerekek ennél is rosszabbul járnak. Bár nem akarjuk elvitatni azt a tényt, hogy valamilyen korlátozó lehetőség mindenképpen legyen a SZÜLŐK kezében (igen, legyen), az azért tényleg meredek, amire a kínaiak hatósági szinten készülnek.

Forrás: Freepik

A nem véletlenül fenyegető hangzású Kínai Kibertér-felügyelet (CAC) – ami nem mellesleg nagyfokú hírcenzúrát és belső, politikai alapon ellenőrzött online teret kényszerít rá az állampolgárokra – most azt vette a fejébe, hogy visszaszorítja a gyerekek képernyőidejét, az alábbiak szerint:

• 8 éves kor alatt napi 40 perc,
• 8 és 16 éves kor között napi 60 perc,
• 16 és 18 éves kor között napi 120 perc.

Ez a szabályozás nem mellesleg azt a korábbi, gamer szemszögből nem csak felháborító, hanem tolerálhatatlan törvényt követi, ami HETI három órában maximalizálta a videojátékokkal tölthető időtartamot. Ha ez nem lenne elég, cikkünk szerint még azt is előírták, hogy a felhasználható időkeretet mely napokon, illetve milyen időintervallumban és bontásban használhatják fel. A CNBC szerint a legújabb, mobiltelefonos képernyőidőt szabályozó javaslat újabb bizonyíték „Peking azon törekvésére, hogy az ország digitális életének egyre több területe felett gyakoroljon ellenőrzést”.

Ezért történik

Ha nem követed a napi külpolitikai eseményeket, dióhéjban itt legyen elég annyi, hogy a Kínai Népköztársaság a 21. század első egy-másfél évtizedében viszonylag jó eséllyel rendelkezett arra, hogy ipari jelentősége megőrzése mellett, ha lassan is, de maga mögött hagyja a kommunizmust. Az elnyomó hatalom aztán a 2012-ben megválasztott Hszi Csin-ping pártfőtitkár megerősödésével újult erőre kapott és a diktatúráktól nem túl idegen módon azóta is egyre jobban korlátozza a különböző szabadságjogokat.

A fiatalokkal kezdik

Az ilyen hatalmi berendezkedések előszeretettel bújnak a család- és gyermekvédelem álcája mögé, hiszen mégis ki kötne bele egy olyan politikai törekvésbe, ami azt hangoztatja, hogy „meg kell védenünk a gyerekeinket”? De senki sem szent. Főleg az a politika nem, ami folyton ezt hangoztatja magáról. A kínai gyerekeket legutóbb a „rothadó nyugat” gyártói által uralt gaming piac termékeitől „védték meg” – nehogy a végén még túl sok ingert kapjanak egy szabadabb világ hangulatából és abból, hogy külföldön mennyivel több mindent szabad (és mennyivel jobban lehet élni). Arról nem is beszélve, hogy a Kommunista Párt nem igazán szereti, ha a forrófejű ifjúság csak úgy, az állam figyelmét elkerülve külföldiekkel diskurálgat, például egy MMO játék küldetése közben. De amúgy a streamerekre is éppen ezért szálltak rá – még azt is korlátozzák miről dumálhatnak.

Illusztráció: Blizzard

Ez persze szubjektív vélemény, de tényleg nehéz jóindulatot feltételeznem egy olyan korlátozásról, ami a fiatal gamereknek csupán heti három óra játékidőt engedélyez, miközben a szüleik a híradóval (főleg azzal) vagy a sorozatukkal napi szinten is több időt tölthetnek. Ez egy olyan országban, ahol az információáramlást és az összes külföldről érkező (értsd: szerintük rossz) ingert szigorú állami cenzúra ellenőrzi, nem szólhat másról, mint az új generációk beszabályzásáról és a gondolkodás hosszútávú befolyásolásáról.

Mobilozni sem szabad akármeddig

A legújabb csodás javaslat a CAC részéről az a gyermekeket – persze – okvetlenül megvédeni akaró törvény, ami az alkalmazásoktól és okostelefonoktól való függőség elkerülése jegyében születhet meg. És meg fog. A kidolgozott szabályok szerint az okostelefonoknak rendelkezniük kell egy 18 év alattiaknak szánt, ún. „kiskorúak móddal”. Ez a szülők számára azt tenné lehetővé, hogy eldöntsék, mit láthat a gyerek, az (államhoz becsatornázott) internetszolgáltatóknak meg azt, hogy csak a felhasználó életkorának megfelelő tartalmakat engedélyezzen a készüléken. A CAC szerint

a három év alattiaknak dalokat és hangjátékokat szabad csak megjeleníteni, míg 12 és 16 év közöttieknek például kizárólag oktatási célú tartalmakat és híreket.

Fontos korlátozás ezenkívül – fűzi hozzá a CNBC, hogy a 18 éven aluliak készülékei 22 és reggel 6 óra között semmiféle szolgáltatást nem engedélyezhetnek a felhasználónak az oktatási anyagokon és a segélyhíváson kívül. A törvénytervezet a szülők felelősségi körébe sorolná, hogy figyelje meg, ha a gyerek valamilyen trükkel megpróbál kibújni a szabályok alól.

Nem Kína az egyetlen

Amerikában is van már egy állam, ahol komoly szigorítást vezettek be, de nem globálisan a képernyőidőre vagy a videojátékokra, hanem a közösségi média használatára. A Time szerint Utahban idén márciusban született rendelet arról, hogy a kiskorúak csak bizonyos feltételekkel és időintervallumban léphetnek be olyan alkalmazásokba, mint a Facebook, az Instagram és a TikTok. Ez azonban nem állami technológiai felügyeletet jelent, hanem azt, hogy az alkalmazások csak előzetes szülői vagy gondviselői engedély birtokában engedhetik be felületeikre a 18 éven aluliakat, 22:30 és 06:30 között.

A TikTok saját maga ellen is bevezetett már fiatalokat kímélő funkciókat – emlékeztet a The Verge. A 13-15 évesek este 9, míg a 16-17 évesek este 10 után nem kapnak push üzeneteket az apptól, de bizonyos korosztályok számára szülői engedélyre is szükség lehet ahhoz, hogy napi 60 perces időlimit fölött görgethessék a videókat.

Imádnivaló viszont annak az indiai falunak az ötlete, amelyikben a lakosság – közösségi megállapodás értelmében – minden este 7 órakor másfél órára lekapcsolja az összes tévét, számítógépet és mobiltelefont. A helyi szabályt a gyerekek COVID idején kialakult képernyőfüggőségének csökkentésére vezették be, és sziréna figyelmeztet rá mindenkit a településen, óramű pontossággal.

Pedig nem is telefonoznak olyan sokat

Érdekes módon a kínaiak már ma sem töltenek sok időt a telefonjukon lógva – legalábbis a világ többi részéhez képest. A DataReportal statisztikái alapján a törvény alig több mint harmadával szabályozná be a fiatalokat a kínai átlag (napi 3,16 óra) alá. Ez ahhoz képest nem is sok, amit a világrekorder fülöp-szigetekiek (5,31 óra), vagy a szintén dobogós brazilok (5,28 óra) és thaiok (5,05 óra) művelnek.

Mondjuk még mindig jobb így visszaszorítani a képernyőfüggőséget (ha tényleg erről van szó – amit kétlek), mint azzal a drasztikus megoldással, ami szintén Kínában történt és a BBC hívta fel rá a figyelmet. Egy 18 éves fiatal egy internetfüggőknek létrehozott átnevelő táborban vesztette életét, miután valószínűleg csúnyán megverték. A táborba a szülők adták be a súlyosan függő gyereket, de aztán 20 különböző külső és belső sérüléssel, egy mentőben távozott onnan, és a kórházban meg is halt.

A képernyőfüggőség ettől függetlenül komoly probléma – ha észleled a jeleit, van néhány okos tippünk:

A kezedhez ragadt a mobil, folyton görgetsz? – Ezt tedd a mobilfüggőség ellen