2023.07.06. – Ha bármi kétséged lett volna afelől, hogy a Google felhasználja az adataidat a mesterséges intelligenciája fejlesztéséhez, mostantól nincs mivel megkérdőjelezni a dolgot.

Mert le is írták az új adatvédelmi irányelvekben,

amelyeket – mindenki nézzen magába – sosem szoktunk elolvasni. Mindig jóváhagyjuk, „csak haladjunk”. Ha az adataid és a Google fejlesztés alatt álló mesterséges intelligenciái közötti összefüggés érdekel, megkímélünk tőle, hogy átnyálazd az egész anyagot. Itt a lényeg: a frissített felhasználási feltételekben feketén-fehéren az áll, hogy a „nyilvánosan elérhető adataidat” a korábbinál több szolgáltatás fejlesztéséhez használják fel – vette észre a Techspot.

Forrás: Freepik

Mint ismert, a cég adatokat gyűjt az online tevékenységedről: figyeli mire keresel rá, miről nézel videót, miket vásárolsz, milyen személyekre vagy kíváncsi, kikkel társalogsz, stb., és akkor még ott vannak az Android készülékekből nyert helyadatok is. Ami viszont kevésbé köztudott, az az, hogy „bizonyos körülmények között nyilvánosan elérhető forrásokból” is gyűjt adatokat. Ha például megjelenik a neved egy helyi újság cikkében, a Google indexelheti az írást, majd megoszthatja az információt bárkivel, aki rá, vagy rád keres.

Miért lehet ebből baj?

Villámsztori: egy vidéki barátom 16 évesen megnyerte a május 1-jei sörivő versenyt, mert gond nélkül elhitette a szervezőkkel, hogy nagykorú. Ez még az internet hajnalán történt, de a helyi újság persze megnevezte a majálisról szóló cikkben, és a tanárok is olvasták. Utána tesiórán plusz köröket futtattak vele, kémiából a sör pasztörizálásából felelt, törin meg az alkoholtilalomból írt röpdogát. Mérnök lett, de még mindig iszik. Szóval a lecke nem jött be.

De mi a tanulság? A fenti csak egy közepesen kellemetlen eset, amit kellő humorral kezeltek a tanárok, de ma már nem csak egy helyi közösség férhet hozzá hasonló, vagy bármilyen más adatokhoz rólad, hanem a Google AI-ja is – általa pedig bárki más, a világhálón. A szabályzat korábban kimondta, hogy a nyilvánosan elérhető adatok felhasználhatók „a Google nyelvi modelljeinek képzéséhez és olyan funkciók létrehozásához, mint a Google Fordító”. A legutóbbi frissítés jelentősen kibővíti a feltételeket: „gyűjthetünk nyilvánosan elérhető online vagy más nyilvános forrásokból származó információkat, hogy segítsük a Google mesterséges intelligencia modelljeinek képzését, valamint olyan termékek és funkciók létrehozását, mint a Google Fordító, a Bard és a Cloud AI funkciók” – írja a cég.

A több adatnak – elméletileg – jobb eredményekhez kellene vezetnie a Google botjai számára,

de aktualizált adatvédelmi irányelvek ide vagy oda, ennek az eljárásnak a jogi státusza egyelőre nem tisztázott. Az OpenAI például több perrel néz szembe amiatt, ahogyan adatokat gyűjt és használ fel a ChatGPT képzéséhez, de a Google ezek szerint nem tanul a másik hibájából. A nemrég bevezetetthez hasonló irányelvek alapján úgy tűnhet, hogy ez egy tisztességes játék, pedig már a The Washington Post is beszámolt róla, az AI-modellek a Wikipédia-oldalaktól kezdve a hírportálokon át az egyes tweetekig szinte mindent felszívnak, és ezt a rossz szokásukat egyre többen kifogásolják.

Vannak, akik – némi joggal – perre is mennek:

Művészek perelték be a mesterséges intelligenciákat – Nem hiszed el mi a vád!