Az emberiség történelmében mindig is fennállt az a veszély, hogy az egyre modernebb technológia perifériára szorítja az emberi munkaerőt. „Elveszik a munkát!” – hangzik a már kissé elcsépelt mondás, ami sokkal pontosabb volna az „átalakítja”, „megváltoztatja” jelzőkkel.

Persze nem állítom, hogy ne lennének olyan szakmák és munkakörök, melyek idővel teljesen megszűnhetnek, de ez semmi esetben sem lehet kifogás az egyébként is megállíthatatlan fejlődéssel szemben. Elvégre a rikkancsokat is felváltotta az ébresztőóra, és a hivatásos lámpagyújtóknak sem terem már munka az elektromos közvilágítás korában.

A történelem során viszont most először fordul elő olyan, hogy egy újfajta technológiai vívmány már nem csak a fizikai munkavégzőkre jelent egyértelmű veszélyt, hanem azokra is, akik szellemi munkával keresik a kenyérre valót. Ezidáig, akik ilyesmi munkakörben helyezkedtek el, hatalmas fölénnyel vethették oda a robotizációtól rettegő fizikai munkásoknak-alkalmazottaknak, hogy „lehet menni átképzésre”, mondván, hogy bármibe és akármibe bele lehet tanulni, most viszont már ők is bőrükön érezhetik a nagy nyelvi modellekre épülő mesterséges intelligenciák szorongató fenyegetését.

Az ördögöt persze még nagyon korai volna a falra hányni a ChatGPT és az ahhoz hasonló AI-k miatt, hiszen még egy nagyon gyerekcipőben topogó technológiáról van szó. Azt azonban már kristálytisztán kivehető, hogy előbb vagy utóbb drámaian átalakíthatja a szellemi munka világát. Előbb – mint a gyárakban – csak az emberi munkát megkönnyítő és kiegészítő eszköz lép majd be, hogy aztán a GPT-modellek fejlődésével arányosan vegye át a komplexebb feladatokat is, mielőtt végleg kiszorítaná az embert.

De nyilván ezt sem lehet ennyire előre tudni, hiszen korábban pont a technológiai ipar nagyjai írtak alá egy olyan nyílt felszólító levelet, amelyben arra kérik a GPT-modelleket kalapáló szakembereket, hogy lassítsanak a nyelvi modellek fejlesztésén, hogy az emberiségnek legyen ideje alkalmazkodni hozzá. De ez nyilvánvalóan lehetetlen, sosem lesz jó pillanat, az emberek ugyanis önmaguktól felkészültségükben sosem fogják átadni a terepet egy gépnek.

Legalábbis a taxisoknál ezt láthattuk, amikor hevesen tiltakoztak az Uber ellen, de ha az időben visszautazva megkérdeznénk egy telefonközpontost, hogy hajlandó volna-e átengednie a kényelmes székét egy gépi rendszernek, szinte biztosan hasonló reakcióval válaszolt volna ő is. A gép elvesz, az ember meg alkalmazkodik. Így volt, és így is lesz, a kérdés csupán az,

hogy a közel s távoli jövőben mely munkák azok, amiket a leginkább veszélyezteti a ChatGPT (és társai)?

A modell képességeiből azért nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy a legnagyobb veszélyben a szöveges anyagokkal dolgozó szakemberek vannak. Első körben sokan az újságírásra és az adminisztratív munkákra gondolhatnak, de nagyon hamar kiderült, hogy az alapvető programozási feladatokra is „tökéletesen” alkalmazható.

Az OpenAI és a Pennsylvaniai Egyetem most közösen készített egy tanulmányt arról, hogyan és milyen mértékben érinthetik a jövőben a munkaerőpiacot a nagy nyelvi modellek (LLM), melyben a legveszélyeztetettebb szakmákra is kitértek. Ebben különböző GPT-alapú AI-k képességei, illetve a munkakörhöz szükséges képzettségi szint, a bérek és a szükséges munkahelyi képzések alapján súlyozták a jelenleg emberekkel végzett szellemi munkákat.

A tanulmány szerint a magasabb bérekkel rendelkező munkahelyek, a kevés vagy semmilyen képzéssel rendelkező munkakörök, és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek vannak a legnagyobb mértékben kitéve az LLM-alapú mesterséges intelligenciának.

Ezért a felállított listában például nem szerepel a programozás, mivel az folyamatos képzésekkel, tanulással, új módszerekkel való kísérletezéssel és kreatív alkalmazásukkal jár, szemben például a könyvelőkkel, az adminisztratív asszisztensekkel, különféle elemzőkkel, fordítókkal stb. A kreatív problémamegoldást, kritikus gondolkozást, kulturális árnyalatok és társadalmi hatások megértését igénylő munkafolyamatokban például mindenképpen kelleni fog az emberi jelenlét még akkor is, ha a feladatokat az AI már önállóan, azaz automatikusan képes lesz ellátni.

A tanulmány alapján ez a 17 szakma az, amit jelenleg a leginkább veszélyeztet a LLM-technológia:

Az OpenAI szakértői azokra a munkákra is kitértek melyeket a legkevésbé érint a technológiai változás, ezek között szerepelnek a

• sportolók
• nagygép-kezelők és üzemelők
• üvegesek
• autószerelők
• kőművesek, ácsok, tetőfedők
• vízvezeték-szerelők, festők, csőszerelők
• borbélyok és fodrászok
• kotrógép-üzemeltetők
• villanyszerelők
• felszolgálók, mosogatók, bartenderek.

Tehát a szakértelmet igénylő szakmunkák. Ezek a szakmák egyébként a legkevésbé kitettek a robotikának is, tehát az ezt űzőknek egyelőre attól sem kell tartaniuk, hogy fejlett robotok a közeljövőben leváltják majd őket. Ez alól kivételt képezhetnek a vendéglátósok, akiket már több helyen is (pl. Meki) leváltottak már önműködő robotok.

Azt természetesen lehetetlen megjósolni, hogy a nagy nyelvi modellek valóban beváltják-e a fenyegetésüket, avagy sem, viszont ha a jelenlegi – őrületes – ütemben fejlődik a technológia, akkor van rá esély, hogy előbb kiegészíthetik, majd idővel leválthatják az emberi munkaerőt. Addig persze még hatszor vége lesz a világnak az öntudatra ébredő Skynet miatt, amit sokan szintén a GPT-modellekbe hallucinálnak, erre azonban még annyi esély sincs, mint hogy a T-100-as sikeresen eliminálja Sarah Connort.

Ezt is érdemes elolvasnod:

5 munka, amiben 15-20 éven belül teljesen leváltja az embert a gép