Amióta aláírta 34 vállalat és szervezet (köztük olyanok, mint a Microsoft, a Meta és a Google), először jelent meg éves jelentés az Európai Unió Code of Practice on Disinformation programja kapcsán. Ezt az úttörő egyezményt tavaly kötötték a felek, és korszerű módon definiálták benne a dezinformáció fogalmát, valamint leírtak különböző kötelezettségvállalásokat az álhírek visszaszorítása érdekében.

Forrás: Freepik

A Lakmusz összegezte az első jelentés tapasztalatait, amelyek alapján nincs okunk büszkélkedni a számokkal, főleg ha úgy vetjük össze az arányokat, hogy a magyar lakosság csak az unió alig több mint két százalékát teszi ki. Ennek ismeretében elég döbbenetes, hogy

• bár a Facebook és az Instagram csak százas nagyságrendben törölt magyarországi dezinformációs tartalmakat a vizsgált időszakban, közel félmillió posztnál jelezték, hogy tényellenőrző szerkesztőségek problémásnak találták a tartalmat.
• a dezinformáció miatt törölt magyar TikTok-videókat a törlés pillanatáig több mint 5,5 millióan látták.
• Magyarországon európai összehasonlításban elterjedtek voltak a politikai hirdetések a Facebookon és a Google hirdetési felületein is.

A Facebookon és az Instagramon ömlik rád a magyar propaganda: politikai hirdetésből 9100-at szűrtek ki, miközben az egész unióban ugyanabban az időszakban csak 150 ezret, vagyis a teljes szám több mint HAT százaléka hazánkhoz kötődik. A törölt politikai hirdetésekkel is felette vagyunk a lakosságarányos átlagunknak:

itthon 7200-at kellett eltávolítani az uniós 260 ezerrel szemben, ami 2,77 százalékos arány.

Dezinformáció miatt viszont csak alig 500 Facebook, illetve 100 Instagram tartalmat kellett eltávolítani, ami átlag alatti (0,47 és 1,7 százalékos) teljesítmény – ha az ilyesmit lehet egyáltalán teljesítménynek nevezni. A tagállami bontásból az is látszik, hogy Magyarországon több mint 450 ezer Facebook, valamint kb. 21 ezer Instagram-tartalmat jelöltek meg tényellenőrző címkével. Ez megint csak kevesebb, mint ami az ország méretéből következne.

Fontos leszögezni, hogy az uniós kódex nem tesz különbséget a szándékosan terjesztett hamis információ (angolul disinformation), és a jóhiszeműen vagy figyelmetlenségből terjesztett hamis információ (misinformation) között. A Meta sem a terjesztő szándéka alapján dönti el, hogy egy adott dezinformációs tartalmat eltávolít-e vagy sem, hanem a tartalom várható hatása alapján – írja a Lakmusz, hozzátéve: akkor döntenek a törlés mellett, ha a hamis tartalom veszélyezteti a befogadót (jellemzően az egészségügyi dezinformáció tartozik ide) vagy a politikai folyamatok integritását (például félretájékoztatás a választás időpontjáról, a jelöltek személyéről, a választójogról, stb.).

A politikai online zaj a Google kimutatásai szerint szintén messze több nálunk, mint ami lakosságarányosan indokolt lenne: 1542 politikai hirdetést regisztráltak 2022-ben, ami több mint HÉT százaléka az összes EU-s adatnak.

Ami azt illeti, ez is egyre nagyobb probléma:

Kiirthatatlan a netről a deepfake pornó – alig védi törvény az áldozatokat