Ha szóba kerül Dánia, akkor a legtöbb embernek rögtön a bútorgyártás, a sör vagy a sütemény jut eszébe, holott az ország vitathatatlanul leghíresebb exportcikke egy apró, műanyag játéktégla, amiből csak 2016-ban több mint 75 milliárd darabot adtak el és a mögöttük álló 85 éves vállalat a világ egyik legikonikusabb játékgyártója. Érdekes módon,

ha nem lett volna egy sor tűzeset, tragédia, meg egy háború – és persze egy zseniális fafaragó – talán sosem születik meg a LEGO.

Íme, a LEGO története (köszi: Wikipedia, Hackaday, History Channel), ami egy dán asztalosműhelyben kezdődött, még az elektromosság előtti időkben. Akkoriban Billund csak egy ismeretlen dán falu volt, az ott élő Ole Kirk Christiansen pedig egy egyszerű, de ambiciózus asztalos. Fiatalemberként Christiansen a faragás és a fával való játék iránti szeretetét vállalkozássá alakította, és 1916-ban megnyitotta saját üzletét. Christiansen boltja kezdetben bútorokat, például létrákat, zsámolyokat és vasalódeszkákat gyártott. 1924-ben azonban, amikor éppen sikeres vállalkozását akarta bővíteni, fiai véletlenül felgyújtottak egy rakás forgácsot, és a boltja, sőt a család otthona a lángok martaléka lett.

Mások talán feladták volna a harcot egy ekkora veszteség után, de Christiansen inkább erőt merített belőle és a sors üzenetének tekintette: úgy fogta fel, hogy már éppen ideje lett volna nagyobb műhelyt építeni. Minden lelkesedése ellenére a tragédiák tovább folytatódtak: először az üzletnek áldozott le, az 1929-es amerikai tőzsdekrach következtében, majd Christiansen felesége hunyt el, 1932-ben, és a gyászoló férjén kívül négy fiúgyermeket hagyott maga után. A családi és pénzügyi katasztrófa miatt Christiansen elbocsátotta alkalmazottai nagy részét, és szó szerint a megélhetésért küzdött.

Akkor még nem tudhatta, hogy a szerencsétlenségek egy hatalmas üzleti visszatérés és siker alapköveivé válnak.

Mivel nehéz idők jártak, Christiansen kényszerből hozta meg a nehéz döntést, hogy ne fa bútorokat és nagyobb használati tárgyakat készítsen, hanem olcsó, könnyebben eladható árucikkeket, például játékokat. Azt gondolnád, megtörtént a heuréka pillanat, és rögtön dőlt is a pénz, pedig nem. Nagyon nem. Christiansen először csődbe ment, mégsem volt hajlandó feladni a játékok gyártását, pedig a testvérei, akiktől kölcsönkért az üzlet feltámasztására, kezdetben ezt a feltételt szabták a pénzért cserébe. A feltaláló játékok iránti szeretete előre vitte a vállalatot, amit valamikor a ’30-’40-es években kezdett el LEGO-nak hívni, a dán „leg godt”, vagyis „játssz jól” kifejezésből, de a forrásaink szerint hivatalosan csak jóval később, 1949-ben nevezték el így.

Christiansen talán jó bútorasztalos volt, de kiderült, hogy még jobb játékkészítő. Nem volt hajlandó spórolni a cég által gyártott játékok összetettségén és alapanyagain, amelyek a ’40-es évek végéig távol álltak az építőkockák ma ismert formájától, meg persze a nemzetközi hírnévtől is. Ötletes autó- és állatmodelljei ugyanakkor elég hamar felduzzasztották az országos rajongótábort – igaz, még mindig nem a mai értelemben vett LEGO-val, hanem egy guruló fakacsával, ami húzásra csukta-nyitotta a száját. Ez ma már hőn áhított gyűjtői darab.

1942-ben, amikor Németország megszállta Dániát, egy újabb tűzvész tette tönkre Christiansen megélhetését: a teljes gyára porig égett. Ez ekkor már kevésbé viselte meg, mint a ’20-as években, hiszen sikeres, megalapozott anyagi helyzetben volt ahhoz, hogy ne csak talpra álljon, hanem tovább fejlődjön. Amikor a második világháború véget ért, a fogyasztási cikkek előállításához használt számos hagyományos gyártási termék egyszerűen nem volt elérhető. Ennek eredményeképpen sok gyártó a műanyagipar fejlődésére támaszkodott, hogy olcsó alternatívákat hozzon létre.

Ez a helyzet a LEGO történetét is örökre átírta.

A fröccsöntés, amivel az olvasztott plasztikot egy precíz szerszám előre kialakított üregébe nyomják, új távlatokat nyitott, de az általános anyaghiány miatt a dán kormány 1947-ig megtiltotta a kereskedelmi célú alkalmazását. A tilalom ellenére Christiansen 1946-ban megvásárolta az ország első műanyagfröccsöntő gépét, és kísérletezni kezdett vele. 1947-ben végre engedélyezték, hogy olyan árukhoz használja, amelyeket el is tudott adni – és 1949-ben a vállalat előállt egy új műanyag termékkel, az ún. Automatikus Kötőtéglával.

Ez már nagyon hasonlított a modern, önzáró LEGO téglára, amit mellesleg nem Christiansen talált fel, hanem egy brit cég, a Kiddicraft. A vállalat sosem tagadta az eredetet, és nem is volt mit titkolni, hiszen a formatervet a Kiddicraft jóváhagyásával használták. Azért később, 1981-ben hivatalosan is megvásárolták a szerzői jogokat a feltaláló örököseitől. Christansen és fia, Godtfred továbbfejlesztették a brit tervezést, és 1949-ben megkezdték a műanyag téglák értékesítését.

Bár akkor még nem ezek voltak a LEGO legnépszerűbb játékai, az évek múlásával egyre nagyobb sikert arattak. Ole Kirk 1958-ban halt meg, éppen akkor, amikor a fia azon volt, hogy az egyszerű automata kötőtéglákat egy teljes értékű rendszer alapjául használja, így növelve mind a gyerekek fantáziáját, mind pedig az eladásokat. Végül az általa kidolgozott rendszer lett a mai LEGO alapja, és

1955 óta a mai napig minden legyártott blokk összeilleszthető egy másik, tetszőleges LEGO darabbal.

Alig öt évvel a játékrendszer bevezetése után a vállalatot ismét egy katasztrofális tűzvész sújtotta. Az elsőhöz hasonlóan ez is új útra terelte a vállalat sorsát: mivel a tűzben a teljes fából készült játékkészlet megsemmisült, a vezetők úgy határoztak, hogy végleg elhagyják a fát, és csak műanyaggal dolgoznak tovább. Ez a döntés óriási üzleti sikert hozott, hiszen a jóval olcsóbb műanyag, illetve a LEGO nimbusza elképesztő hasznot hajtott – a cégalapító Ole Kirk egykori lakhelye számára is. Billund ma már népszerű turisztikai célpont, a LEGO Csoport pedig iparági titánná nőtte ki magát. És mindez sosem történt volna meg egy sor tűzvész nélkül, amely háromszor is romba döntötte a Christansen család álmát.

Ma már mindenből lehet LEGO – még egy K-pop videoklipből is:

K-pop rajongók figyelem! – Jön a hivatalos BTS LEGO-szett