Fiatal voltam, nyilván felmásztam a kollégium melletti lakóház valamiért jelszóval nem védett WiFi hálózatára, ami néha olyan lassú volt, hogy valószínűleg a kóter összes lakója ugyanezt csinálhatta. Fogalmam sincs, hogy a kiköltözésem után észrevette-e a dolgot, az viszont egészen biztos, hogy a sokéves egri tanulmányaim során esténként az ő előfizetését használtam.

Persze lehet, hogy egy cseles infós csapdája volt, és így szipolyozta az adatainkat, de sokkal valószínűbb, hogy a szomszéd szimplán nem tudta, hogy épp mi történik körülötte. Pedig bármikor kiszúrhatta volna, de a 2000-es évek közepén valamiért sokan nem foglalkoztak ezzel, hiszen akkoriban nagyon kevés olyan eszközünk volt a laptopjainkon kívül (+PSP, jelen!), amivel rácsatlakozhattunk a WiFi-re. Azóta viszont egyre ritkábbak az ilyenek, sőt, mára talán már alig létezik a jelenség, mivel a szolgáltatók eleve jelszóval védett eszközt adnak telepítésre.

De természetesen már csak a nagy számok törvénye miatt is elképzelhetetlen, hogy ne lenne egy teljesen őrizetlenül hagyott WiFi hálózat, amiről kapcsolatot lophatnánk az ínséges helyzetekben, de még az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy valahogy sikerül feltörnünk egy szupererős 1234, vagy password jelszóval védettet. Mivel azóta sokkal több fogalmam van erről, mint szebb koromban, így már senkinek nem ajánlom a dolgot, már csak azért sem,

mert előfordulhat, hogy bűncselekményt követsz el vele.

Az Infokommunikáció és Jog című folyóiratban megjelent „A jogosulatlan WiFi használat minősítése, avagy ha nyitva van az ajtó, akkor bemehetek?” című jogi szakcikkben Gelányi Anikó és Knorr Tamás szedték össze, hogy mivel járhat az illetéktelen WiFi használat, aminek minimum féltucat fajtája létezhet, de elsősorban kettőt különböztetünk meg:

• a jelszóval védett hálózatokba való belépést,
• illetve a jelszóval valamiért nem védett hálózatokra történő becsatlakozást.

Sokaknak evidens, hogy a jelszóval levédett vezeték nélküli hálózatok kijátszása-feltörése szinte minden esetben bűncselekménynek számít, legyen szó korlátlan vagy forgalmi korláttal rendelkező netről. Itt már eleve a jelszó feltörése is büntetendő, teljesen mindegy, hogy milyen könnyen találtad ki vagy fértél hozzá, ezért az adathasználat, egyéb csalás vagy lopás már csak súlyosbító körülmény, amit jellemzően a bíróságon szoktak figyelembe venni.

Na de mi a helyzet a jelszó nélküli WiFi hálózatokkal?

Nem hinnéd, de Magyarországon volt már arra példa, hogy valakit azért ítélt el a bíróság, mert belépett valakinek a jelszóval nem védett WiFijére. 2007-ben a Szegedi Városi Bíróság úgy döntött, hogy amikor a helyi fiatal az utcáról a laptopjával belépett egy család vezeték nélküli hálózatára, majd arról lebonyolított mintegy 3,8 megabájtnyi adatforgalmat, akkor bizony bűncselekményt követett el.

Ezzel a srác 9 forintos kért okozott a békésen netezni kívánt családnak, ezért a szegedi önkormányzat „lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés elkövetéséért figyelmeztetésben részesítette” őt. Igen ám, csakhogy hazánkban nincsen precedensjog, így más esetek a körülményektől függően valószínűleg másképp végződnének.

Már csak azért is, mert ahogyan Gelányi Anikó és Knorr Tamás is rámutat, önmagában a védtelenül hagyott WiFi-re való belépés Magyarországon még nem minősül bűncselekménynek. Elsősorban azért, mert a szó nem hagyományos értelmében nem történt betörés. A 2007-es esetben a bíróság valószínűleg azért ítélhetett a srác ellen, mert a családnak forgalmi korláttal rendelkező kapcsolata volt, így a havidíj és az illetéktelen adatforgalom aránya ismeretében pontosan meg tudták állapítani az „okozott kárt” – bár a szakemberek szerint még így sem történt semmi törvénybe ütköző.

Persze más bűncselekmény elkövetése könnyen szóba jöhet, például illegális tartalmak letöltése, esetleg adatlopás, de ezeket általában a WiFi hálózatra való fellépéstől függetlenül bírálják. Amerikában például 2011-ben azért tartóztattak le egy férfit, mert a szomszédja jelszó nélküli internetére csatlakozva töltött le gyermekpornográf tartalmakat. Magyarországon tehát, ha jelszó nélküli WiFi-re lépsz be, akkor elméletileg nem követsz el automatikusan bűncselekményt, ezt azonban a bíróságon akár másképp is értelmezhetik.

Ha viszont külföldön jársz, akkor semmiképp sem érdemes jelszó nélküli (egyébként is ismeretlen) hálózatra csatlakozni!

Amerikában több államban is szigorúan tilos más WiFi-jére csatlakozni még akkor is, ha az nincsen semmilyen jelszóval sem védve. Németországban tartományonként változhat a dolog megítélése, van, ahol az előfizető felelősségére mutatnak rá, ha viszont a szabadon hagyott hálózatot illegális tevékenységekre használják, akkor a potyázót veszik inkább elő. De ez sem mindig egyértelmű: a Wuppertal-i Bíróság például simán megbüntette azt a fiatalt, aki az utcáról lépett fel egy hozzá közeli magánszemély internetére.

Összegezve tehát: a jelszóval védett WiFi-re történő csatlakozás már önmagában is bűncselekménynek minősül, míg a valamiért nem védett hálózatoknál jellemzően akkor marasztalnak el valakit, ha tiltott tartalmakat próbál vele elérni/letölteni. Ez utóbbira vonatkozó szabályozás viszont országonként változik, így sem ezért, sem pedig a biztonsági kockázatok miatt sem érdemes lecsapni az ingyen WiFi adta lehetőségre.

via – Infojog, Raketa

Ezt is érdemes elolvasnod:

Kütyükatasztrófák: akiknek nem szabad semmit a kezébe adni