A Netflix sorozata – legnagyobb bánatunkra – nem tért vissza Magyarországra, hogy a 3. évadhoz is felvegyenek pár jelenetet, például Pilisborosjenőn, az Egri várban. Nem írtuk el: az ott tényleg AZ az egri vár, pontosabban annak másolata, amit az 1968-as magyar film forgatásához építettek. De messze nem ez az egyetlen helyszín, ami ismerős lehet – íme, a 2020-as premier óta ezeket a hazai tájakat és épületeket tette világhírűvé a Witcher (köszönet a segítségért: Promotions.hu, Index, Atlas of Wonders, HellóVidék, KirándulásTippek.hu).

Némelyiket nagyon nem egyszerű felismerni, mert rendesen megdolgozták a digitális utómunkák során.

1., Egri vár, Pilisborosjenő

A röghegységünk délnyugati lejtőjén felhúzott, lassan hatvanéves díszletet nem csak a CGI miatt nehéz azonosítani, hanem azért is, mert az első évadzáró csatajelenetében jól összekutyulták a lengyelországi Ogrodzieniec várával. Többnyire utóbbi helyszínt látjuk az epizódban, de az Index néhány ponton bravúrosan kiszúrta az Egri csillagokból ismert falakat:

Forrás: Netflix | Szenti Tamás – Wikimedia Commons

Fakultatív adalék: Várkonyi Zoltán zseniális magyar látványfilmjének ’68-as forgatása során eleve felgyújtották a díszletet, de aztán a leégett részeket újjáépítették. Ezután csaknem az enyészeté lett, de a Pilisborosjenői Önkormányzat a mozi 40. évfordulójára felújíttatta. Azóta turistalátványosság:

2., Szelim-lyuk, Tatabánya

Forrás: TrekHunt

Ja-ja, itt lett meg a sárkány – és a barlangot csakis a jellegzetes földtörténeti rétegződés miatt sikerült kiszúrnia a hazai sajtónak:

Forrás: Netflix | Eli Duke / Flickr

A Szelim-lyukat akkor is könnyű elkerülni, ha éppen a Duna–Ipoly Nemzeti Park ezen részén túrázol, és a sorozatban legalább akkora kihívás észrevenni, mint a fentebb írt várrészletet, mert a jelenetsor legnagyobb részét a Kanári-szigetek vulkanikus tájain rögzítették.

3., Tatai vár, Tata

A Yennefer otthonát alakító neogótikus vízi várkastély a sorozatban szintén fel-feltűnő Öreg-tó partján áll. A XIV.-XV. század fordulóján Zsigmond király építtette, majd a törökök felégették, hogy aztán olaszbástyás erődként éledjen újjá, és a Habsburgok ismét lerombolják, 1707-ben. A ma látott formája 1815-ben alakult ki.

Forrás: Sumida Magazin

A vér is megfagyott bennünk, amikor a Vajákban leomlott a felső emelet, de most már legalább tudjuk mit élnek át az amerikaiak, amikor a filmekben az ő nevezetességeik „omlanak össze” digitális trükkök segítségével. Itt is ez történt.

Forrás: Netflix | Faludi Imre / MTI

4., Monostori Erőd, Komárom

Azon kevés épületek egyike, ami ha rövid időre tűnik fel és digitálisan elkenik-maszatolják, sőt, felnagyítják, akkor is felismerhető marad. Ha élőben még nem, csak a sorozatban láttad, meglepődsz, ha arra jársz: ez egy nem túl magas erőd, viszont a történetben a jellegzetes kapuzat alakítja a jóval böszmébb királyi vár bejáratát.

Forrás: Netflix | EtelkaCsilla – Wikimedia Commons

A Komáromi erődrendszer az egyik legősibb katonai létesítményünk: a történelem a X. század óta formálja, és anno a végvárhálózat talán legfontosabb pontja volt, hiszen a török hódítók sem tudták bevenni, sőt, az 1848/49-es szabadságharc végéig egyedül ez maradt állva. Gondosan faragott kövekből épült, földsáncokkal védett, földalatti kazamatákkal átszőtt erőd, máig építészeti remekmű.

5., Vajdahunyad vára, Jáki kápolna

Semmi csodálkoznivaló nincs rajta, hogy a storyboard készítői inkább beleszerettek ebbe a kerengőbe és udvarba, mint magába a várba, amit kívülről egy szempillantásig sem látni.

Balra az igazi, jobbra a sorozatban látott udvar. Forrás: Index

Az Alpár Ignác tervezte román épület annak ellenére is a középkort idézi, hogy 1908-ban épült. A filmesek jól jártak vele: a legelső epizódban feltűnő kápolnához nem kellettek drága CGI-effektek, annyira gyönyörű az egész!

6., Bauxitföldtani Park, Gánt

Forrás: KirándulásTippek

Mázli, hogy nem csak a kápolnák és várak voltak érdekesek a stáb számára, hanem a Vértes apokaliptikus fejtője is, amit simán el tudtak adni a nilfgaardiak ásatási helyszíneként. Baromi érdekes látni, hogy mit meg nem lehet tenni utómunkával! Ekkora hegyvonulat sosem húzódott a park mellett, de némi digitális hókuszpókusszal ilyen lett:

Forrás: Netflix

7., Egykori barokk templom, Kiscelli Múzeum

Senki sem kövezne meg, ha sosem jössz rá, de ez az aretuzai bálterem bizony tényleg a Kiscelli Múzeum része. A trinitárius kegyhelyen egy téglát sem kellett megmozdítani, hogy a sorozat hangulatához igazítsák, hiszen annyi vásznat feszítettek ki a speciális effektes csapatnak, hogy az nem emberi:

Forrás: Netflix | Bődey János / Index

8., Skanzen, Szentendre

A csodás múzeumegyüttes fájdalmasan keveset szerepelt a Vajákban: tulajdonképpen csak egy átvezető jelenet része, és a háttérben húzódik meg – igaz, legalább kétszer is felfedezhetjük, az első széria második és hetedik részében.

A rövidebb bevágások ismeretében kalapemelés a filmeseknek, hogy igazi helyszínt kerestek, ahelyett, hogy utólag, egy monitoron pakolták volna össze a díszletet. A döntésüknek hála felfedezheted a sorozatban a mándi református templomot, a vámosoroszi szárazmalmot és a nemesborzovai haranglábat is.

Netflix – Jobb: Jászai Csaba / MTI

A Vaják nem csak ezeken a pontokon kapcsolódik hazánkhoz, hanem a kiváló tréner, Juhász László miatt is,

akinél egymásnak adják a gyeplőt a hollywood-i sztárok, ha lovaglóleckékről, vagy éppen lovas trükkfelvételekről van szó. Hű barátja, Hektor Henry Cavill szívébe is belopta magát, amikor legutóbb itt járt:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Henry Cavill (@henrycavill) által megosztott bejegyzés

Mondjuk a színész is elég nagy mázlista, hogy ilyen gyönyörű tájon készülhet a Vaják lovas jeleneteire:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Laca 🐴 🇭🇺🎥📽 (@laca_juhasz_) által megosztott bejegyzés

Ez pedig egy vicces Witcher cikk:

Bio Vaják – A The Witcherrel reklámoz Bio vajat a magyar Aldi