Ahogy a streaming szolgáltatók műsoraiban, mozifilmekben, rajzfilmekben és könyvekben, úgy a videojátékokban is egyre gyakrabban jelenik meg a heteroszexualitástól, vagy biológiai nemtől való eltérés. Sokan sokféleképpen dolgozzuk fel a vágyainkat és ez a

– tetszik, vagy sem – NAGYON emberi dolog

témát ad a gamek számára is.

Forrás: GameRant

Amikor a GameRant segítségével szaglásztunk kicsit, hogy hogyan és hol tűnnek fel emlékezetes meleg jelenetek, elismeréssel vettük észre, hogy sokkal értelmesebben használják az LMBTQ témát a játékipar alkotói, mint bárki más. Ahelyett, hogy illendőségből, vagy tüntetéshullámokat, esetleg a híreket meglovagolva erőszakolnák bele a homoszexualitást a történetekbe, az alábbi 10+1 esetben kifejezetten

HELYE, FUNKCIÓJA, JELENTŐSÉGE és ÉRTELME is van az LMBTQ karaktereknek.

Ők mutatták meg a legjobban, hogy hogy is kell ezt csinálni (szívesen elzavarnánk hozzájuk egy írótanfolyamra a Netflix szerzőit is):

1. Cyberpunk 2077

Wooing Judy és Panam leszbikus szerelme több okból is üditően hat. A játék világa annyira beteg, amennyire csak lehetséges, de a szédítő utópia ellenére elég egy törődést kereső fiatal lány (Judy), aki éppen megadja magát egy másik közeledésének, és máris szívmelengetőbbnek tűnik a világ. Piszok jól működik, ráadásul egy kedvesen érzékeny oldalát is megnyitja a karakternek, aki ettől csak még emlékezetesebb lesz.

2. The Last Of Us

Ellie és Riley csókja egy döbbenetesen torokszorító flashback része, amit eleve drámai pillanatokban, a sérült Joel miatt aggódva nézünk végig. Kevés alkalom van, amikor ennél jobban használnak homoszexuális karaktert. Bravó!

3. Dragon Age Inquisition

Dorian és Sera itt inkább a praktikusság okán jelennek meg biszexuálisként, mert nem különösebben fontos, hogy több nemhez vonzódnak. Az így felépített karakterek egyre gyakrabban fordulnak elő, mivel az alkotók azt szeretnék, hogy bárki, de tényleg bárki tudjon játékosként azonosulni a különböző fordulatokkal, amikre a döntéseik következtében kerül sor. Ez esetben még arra is jutott energia, hogy belekóstoljunk a figurák kétségeibe, abba, hogy a világ miatt félnek a komoly kapcsolat következményeitől.

4. Life Is Strange

Chloe csókja tragikus fordulatokat tartogat, ami miatt kifejezetten felkavaró, mégis baromi emlékezetes az egész jelenet. Rajtad áll, hogy a játék mely pontján történik meg, mert több lehetőség is adódik, csakhogy fájdalmas eseményt indít el, így nem csoda, ha a karaktered vonakodik megtenni. Még jó, hogy többféleképpen dönthetsz…

5. Mass Effect 3

Kaiden és Shepard szárba szökkenő viszonya kissé meglepő fordulat az első két játék után, de nem sokáig tart a csodálkozás, mert természetesnek hat az egész. Már megint egy remekül megírt sztoriszál, aminek helye van a nagy egészben, és azok után, amit nem egymás párjaként éltek át eddig, olyan, mintha a jól megérdemelt jutalmukat fogadnák el.

6. The Outer Worlds

Parvati és Junlei között csak egy történet elmesélése szintjén válik nyilvánvalóvá, hogy romantikus érzelmek szövődtek, de inkább az lesz hangsúlyos, hogy előbbi aszexuális, vagyis globálisan nem vonzódik senkihez. Ez is egy jelenség, amivel foglalkozni kell, és itt kifejezetten jó ízléssel ábrázolják.

7. Dragon Age Origins

Ebben a történetben Zevran érdeklődik egynél több nem iránt, és előbbi pontunkhoz hasonlóan ennek a játéknak is hatalmas erénye, hogy nem indokolatlanul ráncigálták bele a biszexuális vonalat. Az események alakulása szempontjából fontos tudni, ami tudunk, hiszen a figura másságából adódó sebezhetőség nem lineáris irányba befolyásolja a dolgok menetét. Pazar.

8. Mass Effect Andromeda

Ez esetben Reyes az, aki mindkét biológiai nem számára kapható, ám többet nehéz lenne úgy leírni ebből, hogy ne lőjünk le egy, vagy több fordulatot. Szóval kell a sztoriba az LMBTQ-vonal, amit már egy érdekes táncba hívós jelenet miatt simán érdemes volt bevállalni.

9. The Walking Dead

A filmsorozatban egymást érik a teljesen indokolatlan, minden dramaturgiát nélkülöző baromságok, és azok ellenkezője is, de amíg az AMC tévéhálózat vélhetően betűtésztás paradicsomlevesből másolta ki a dialógusokat, a Telltale Games igazi írókat szerződtetett a játékához. Clementine felnövéstörténete és Violet-hez fűződő viszonya kifejezetten romantikus, ép ésszel értelmezhető és helye van a zombimesében. Valahogy így kell(ene) csinálni.

10. Assassins Creed Odyssey

Talán éppen a Kyra és Kassandra között izzó kémia menti meg a sztorit a közhelyességtől, mert két mutatós nő összeeresztése simán lehet egy fölényesen szivarozó, hímsoviniszta topmenedzser ötlete is, aki pont annyit ért az LMBTQ-ból, hogy a szórakoztatóiparban jót tehet az üzletnek, de ha már kell, akkor „két k*rva jó nő legyen”! Ha így indult, az sem baj, mert a csajok kapcsolatát kellő érzékenységgel és mélységgel írták meg ahhoz, hogy az Odyssey tonnányi – és kevésbé jól tálalt – romantikus villanása között egy izgalmas kis ékkő is legyen. Kedves, senkit sem bánt, valóságszagú – így kell!

+1. Dragon Age 2

Ebben a gameben kissé elszabadult a gőzős, mert gyakorlatilag mindenki mindenkivel… Fenris viszont kiemelkedik a tömegből azzal, hogy kifejezetten sündisznóként viselkedik, ami elég vonzó azonos nemű partnerének ahhoz, hogy le akarja venni a lábáról. Egykori rabszolgaként sokat bántalmazták, ami miatt bizalmatlan, de az ebből fakadó párbeszédek és viták tök hihetővé teszik az egészet.

Receptre kellene felírni ezeket a játékokat más szórakoztatóipari szegmensek ún. kreatív emberei számára, mert nem ismerték fel (vagy valójában nem is érdekli őket), hogy mennyire fontos szerepük van a hetero beállítottságtól eltérő társadalmi szereplők elfogadtatásában.

Amíg Iránban épp néhány hete ítéltek halálra két férfit a homoszexualitás népszerűsítésének vádjával, vagy hazánkban simán politikai témává emelhető a gender-kérdés, esetleg bárhol a világon Isten nevében válnak vallásos emberek a tőlük eltérők kirekesztőivé (és még sorolhatnánk), akkor nagyon nem mindegy hogyan adagolják a témát a tartalmakban.

Németországban már a ’70-es években rájöttek, hogy azzal nem enyhítik a társadalmuk török bevándorlókkal szemben érzett ellenszenvét, ha telepakolnak minden produkciót ilyen nemzetiségű színészekkel.

Komolyan: kutatások mutatták ki, hogy csak rontottak vele a helyzeten.

Most, 50 évvel később még ostobább folyamat zajlik: a szórakoztatóipar teljesen félreértette az elfogadásra törekvést és úgy kezeli, mint egy menő trendet, így lépten-nyomon utalásokat tesz a homoszexualitásra, vagy indokolatlanul beemeli az LMBTQ-témát egy történet legvalószínűtlenebb pontjaira is. Amióta ez megy, mintha csak fokozódna a megbélyegzés, a kirekesztés, a mindenáron különbözni akarás, és az erre válaszul érkező ingerült kiabálás, ugye?

Ideje elkezdeni gondolkodni! Érdemes lenne épp’ a fentebb sorolt játékokkal kezdeni, mert mindben ott a recept, hogy hogyan világítható meg az LMBTQ-kérdés természetes, EMBERI oldala.