Hamarosan a játékipar élesben is eljut arra a szintre, ahol már szinte lehetetlen lesz különbséget tenni a játék és a valóság között.

Emlékszem, amikor a DICE és az EA lerántotta a leplet a Battlefield 3-ról még 2011-ben, a szaktársaimmal alig hittünk a szemünknek. Mint a játéktörténelemben oly sokan előttünk, teljesen meg voltunk győződve róla, hogy megérkeztünk végre, ennél már tényleg nem lehet jobbat mutatni grafika terén, hiszen közel fotorealisztikusnak hatott az egész, azaz tökéletes volt az illúzió.

Aztán az évek múlásával rájöttünk szépen, hogy mindig van hova tovább, pár év elteltével pedig hiába festett változatlanul remekül a BF3, hasonlók már eszünkbe sem jutottak róla. Bár valószínűleg ebben a generációban minden korábbinál többször fogjuk majd puffogtatni ugyanezeket a jelzőket – köszönhetően elsősorban az Unreal Engine 5-nek és a ray tracing technológiának, ilyenkor azért érdemes visszaemlékezni az első Far Cry, a Crysis, a Half Life 2, vagy a Battlefield 3 esetére.

Pedig most valóban és abszolút megalapozottan hihetnénk azt, hogy innen már nem igazán van tovább, mikor az UE5-ös techdemók meg az egyszemélyes projektek is úgy néznek ki sokszor, hogy tényleg alig lehet megkülönböztetni azt egy valós felvételtől.

Itt például két idei példa: a japán vonatállomást és a falut bemutató valós idejű animációk, melyeket UE5-ben készítettek. Mindkettő elképesztően valósághű, és bár néhol kilóg a lóláb, de még a szakmabeliek is eltátott szájjal nézték ezeket a demonstrációkat. Most pedig, a BF3 után először fog el az „ennél már nem lesz szebb” érzés egy akciójáték kapcsán, amit szintén egyetlen játékfejlesztő, Alexandre Spindler készít – nyilván Unrealban.

Alexandre ugyanis egy olyan akciójátékot készít teljesen egyedül, ami a testkamerás kommandósok akcióit idézi. Hogy a játékmenet pontosan hogyan fog muzsikálni ezzel a fajta nézettel, azt nehéz lenne megmondani, az viszont egészen bizonyos, hogy a grafika valami hihetetlenül fest. Bárki, aki eddig látta a rövid gameplay-t simán elhitte, hogy egy valódi felvétel, ami egyáltalán nem csoda, tényleg minden úgy néz ki, mint a valóságban.

A színek sokkal fakóbbak, mint megszoktuk egy játéktól, míg a bevilágítás, a tükröződések, az árnyékok, de még a hangok is közel tökéletesek. Néhol ugyan az effektek árulkodóak lehetnek, az illúzió működik.

A kérdés csupán, hogy ezután mégis mi lesz a következő? Mert lesz olyan, ebben biztosak lehetünk. Addig persze ide kellene eljutnunk, hiszen aligha valószínű, hogy egy játék jelenleg ilyen grafikával és teljes komplexitásában elfusson egy mezei PC-n, legkevésbé egy konzolon. Az viszont egészen elképesztő, hogy már most van rá mód, hogy ilyen, a valóságtól szinte megkülönböztethetetlen programokat készítsünk, amihez úgy tűnik, hogy bőven elég egyetlen hozzáértő fejlesztő is – jelen esetben Alexandre.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Álommeló? – Hogyan lehetsz munka mellett “hivatásos” játéktesztelő?

 

×