A videojáték-fejlesztés azért is egy izgalmas szakma, mert sokszor teljesen másként alakul a végeredmény, mint ahogyan azt még a munka kezdetén eredetileg tervezték.

Sok oka lehet annak, hogy egy játék végül teljesen megváltozik a megjelenéshez közeledve. Megannyi probléma például csak a fejlesztés közben jelentkezik, ami kreatív megoldásokat követel, de nagyon sokszor fordul elő olyan is, amikor menet közben villan be egy kihagyhatatlan ötlet, de nem kevés az olyan példa sem, amikor egy elsőre remeknek tűnő dologról derül ki, hogy a gyakorlatban nem működik.

De szép szerivel akad olyan is, amikor egy véletlen hozza meg az áttörést, aminek köszönhetően egy sokkal jobb játék születik, mint amilyet kitaláltak. A játékfejlesztés telis-tele van az ilyen csodaszámba menő alkotásokkal, melyeknek nem kellett volna sok ahhoz, hogy teljesen más játékként maradjanak fenn az utókornak. Ez pedig csak azért is lett volna óriási kár, mert nem kevés korszakalkotó mestermű készült így – de hát ilyen ez a kreatív szakma.

Ezekből szedtünk össze 7 kult-klasszikust, melyek eredetileg teljesen más játéknak szántak, mint ami végül megjelent. Azóta sem győzünk hálálkodni értük!

1. Halo: Combat Evolved

Az első Halo fejlesztésekor a Bungie még a legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy Master Chief a konzolos FPS-ek egyik legnagyobb úttörője lesz, majd válik több konzolgeneráció egyik legmeghatározóbb arcává. Pedig eredetileg nem is FPS-nek készült, és még csak nem is Xboxra.

A Bungie ugyanis a Halót eredetileg RTS-ként, azaz valós idejű stratégiaként képzelte. Maga a sci-fi körítés megvolt ugyan, de egyetlen szuperkatona helyett egységekre, épületekre és taktikázásra fektették a hangsúlyt. Ezután váltottak a fejlesztők a TPS akcióra, amit aztán Mac-exkluzívként maga Steve Jobs mutatott be a 90-es évek végén. Ezt követően viszont a Microsoft lecsapott a Bungie-ra, a Halót pedig Xbox-exkluzívvá minősítették át, ami végül újabb stílus- és nézetváltást eredményezett.

A Haloból aztán egy csapásra kult-klasszikus mestermű lett, ami teljesen megreformálta, ahogyan az FPS-műfajáról gondolunk.

2. Grand Theft Auto

Kétségtelen, hogy a Grand Theft Auto a világ legértékesebb, legnevesebb, legkörülrajongottabb videojáték-sorozata, ami tulajdonképpen egy szerencsés véletlennek köszönheti a létezését. A GTA ugyanis eredetileg egy többjátékos versenyjátéknak készült Race’n’Chase címen a DMA Design (ma Rockstar North) műhelyében.

A fejlesztés egy pontján azonban egy programozási malőr miatt az autós játék rendőrei egészen agresszívan kezdtek viselkedni, valósággal vadásztak a játékosokra. Végül így született meg a nyílt világú autólopós gengszterjáték ötlete, ami nem sokkal később teljesen letarolta a szórakoztatóipart, ezzel együtt lefektette a nyílt világú játékok alapjait. A GTA máig alapvetően határozza meg a műfaját, az újabb etapokkal pedig rendre feszegeti a videojátékos határokat.

3. Alan Wake

Az Alan Wake nem volt egy egyszerű szülése a legendás finn csapatnak, a Remedy-nek. A misztikus, Twin Peaks hangulatot árasztó pszichológiai akció-thriller fejlesztésének elvileg a Max Payne 2 megjelenése után szinte rögtön nekiláttak, az eredeti tervek szerint azonban némileg másféle játék lett volna.

Sam Lake és csapata ugyanis egy nyílt világú túlélő horrort szeretett volna csinálni, akkoriban hatalmasnak számító bejárható területtel, dinamikus időjárással, részleges rombolhatósággal és napszak szerint váltakozó többfajta játékmenettel. A 2000-es évek közepén azonban ez túl nagy falatnak bizonyult, így a kitűzött 2005-ös megjelenés előtt teljesen át kellett dolgozni a játékot.

Az Alan Wake végül 2010-ben jelent meg – akkor még – Xbox-ekluzívként, és bár kiemelkedő kritikai fogadtatásra lelt, azért látszott rajta, hogy egészen mást terveztek vele. A hányattatott sorsú író kalandja végül egy vezetett misztikus thriller lett, a nyílt világnak és a tervezett funkcióknak nyoma sem maradt, szinte mindent kivágtak, amit eredetileg terveztek.

Alan egyébként 2021 végén tért vissza egy egészen remek Remastered kiadással, 2023-ban pedig nagy meglepetésre érkezik a folytatás is, ami nemcsak a 12 évvel ezelőtti történetet, hanem a Control eseményeit is tovább fogja szőni.

4. Devil May Cry

Semmi kétség, hogy a Devil May Cry minden idők egyik legjobb hack & slash akciójáték valaha, emellett a Capcom egyik legnagyobb becsben tartott kincse is egyben. Azt viszont csak a legelvetemültebb rajongók tudják, hogy bár a játék maga tényleg annak készült, ami végül lett, de eredetileg nemhogy nem a DMC-címet viselte, de egy már meglévő és ismert játéksorozat újabb darabjának szánták.

Bizony, a DMC majdnem nem DMC, hanem Resident Evil lett, azon belül is a négyes számozást kapta volna. A legelső Devil May Cry azonban (meg a későbbiek is) annyira elütött a Resident Eviltől, hogy a Capcom inkább nem kockáztatott ekkora váltást a már bejáratott horrorján belül. A koncepció és az első buildek viszont annyira meggyőzőek voltak, hogy inkább elindítanak vele egy másik sorozatot. Ez akkoriban nyilván kockázatos volt, de utólag visszatekintve elmondhatjuk, hogy csak igaza volt a Capcomnak.

5. Super Mario Bros. 2

A Super Mario Bros. 2 egy kicsit kilóg a listáról, de mindenképpen érdemes pár mondatot szentelni neki, olyan érdekes fejlesztési furcsaságokon kellett átesnie szerencsétlennek. Legalábbis a nyugati – legfőképp amerikai – piacra szánt változatának, ami valójában nem is a Super Mario Bros. 2, hanem egy teljesen másik játék.

A Mario eredeti folytatása ugyanis 1986-ban jelent meg Japánban, míg a nyugati verzió kazettája két évvel később, 1988-ban került a boltok polcaira. Ennek az volt az oka, hogy a japán fejlesztők úgy gondolták, hogy a Mario Bros. 2 egyes pályái túl nehezek lennének a nyugati játékosoknak, de lebutítani meg nem szerették volna a játékot. Ezért úgy döntöttek, hogy fogják a szigetországban nem túl sikeres Yume Kojo: Doki Doki Panic című platformert, átskinezik Mariósra, majd kiadják nyugaton Super Mario Bros. 2-ként.

Bizony, az a Mario 2, amivel errefelé játszottak a népek valójában egy teljesen másik játék volt. Ezt a verziót egyébként később Japánban is kiadták Super Mario USA néven, míg az eredetit nyugaton Super Mario Bros.: The Lost Levels címmel kellett keressék.

Érdekes megoldás volt, el kell ismerni, ugyanakkor működött a dolog. A kamu-Mario egész sikeres lett nyugaton, sőt, a Nintendo egy csomó elemet átemelt a Doki Doki Panicból a későbbi Mario-etapokba.

6. Team Fortress 2

Mivel a Team Fortress a rajzfilmes grafikájú második részével robbant be a köztudatba, ezért sokakat meglepetésként érhet a tény, hogy az első rész konkrétan egy teljesen másfajta játék volt. A Team Fortress eredetileg egy realisztikus kinézetű katonai lövölde volt, és a második részt is ez alapján készítették.

A multiplayer lövöldözésre kihegyezett TF2 1998-ban lett bejelentve, mint a kor egyik legrealisztikusabb FPS-e, a megjelenés azonban nagyon sokáig, egészen 2007-ig váratott magára. Ennek több oka is volt: egyrészt a játék grafikája gyorsabban inflálódott, mint 2022-ben a forint, másrészt a Valve is egy teljesen új Source-motoron dolgozott.

A fejlesztők ezért egy csomó fajta és féle TF2-t elkészítettek, melyeket könnyebben lehetett átültetni az új játékmotorra. Az urban legend szerint a 9 éves késést is ez okozta, sőt, az 1960-as évek kémfilmjeit idéző rajzfilmes grafika mellett is az utolsó utáni pillanatban döntöttek. A többi pedig történelem.

7. Assassin’s Creed

Az Assassin’s Creed manapság az egyik legsikeresebb játéksorozat, ami tulajdonképpen a Ubisoft kreativitásának és kitartásának köszönhető. Mára sajnos nem sok maradt meg ebből a mentalitásból, mindenesetre egészen izgalmas lehetett a 2000-es évek elején-közepén előhozakodni az első AC, akkor még egészen forradalmi ötletével, amit a francia kiadó is érdekesnek talált.

Persze akkoriban még fel sem merült az Assassin’s Creed cím, mivel eredetileg a Prince of Persia spin-offjának szánták. Külön érdekesség, hogy a játékot eleve nyílt világúra tervezték eredetileg PlayStation 2-re, aminek alapját a The Sands of Time adta. Legalábbis annak fő játékmenetét, a parkourt akarták egy szabadon bejárható világba ültetni.

A fejlesztők azonban itt még nem álltak meg, és még egyet csavartak a formulán: ezúttal nem a Herceget, hanem annak testőrét tették volna meg főszereplőnek, aki orgyilkos módszerekkel próbálja eliminálni a veszélyt. A készülő játék akkor Prince of Persia: Assassin címen futott, aminek a Ubisoft vetett véget. A vállalat ugyanis hallani sem akart egy olyan PoP-ról, amiben nem a Herceg a játszható hős, ezért inkább azt „javasolták”, hogy teljesen szakítva a Prince of Persia világával egy új játékként adják ki.

Persze nem ez az összes irányt tévesztett, vagy épp talált alkotás a videojátékok történelemkönyvében, így ha te tudsz még hasonló fejlesztési útelágazódózózást (nehéz szó), akkor ne tartsd magadban, mesélj nekünk kommentben!

Erről se maradj le:

8 kult-klasszikus videojáték, amit csak TORRENTRŐL tudsz beszerezni