A CraftHub szívügye, hogy a fiatal és tehetséges programozók megtalálják a helyüket, amihez nem kevés segítséget is adnak. A visszatérő helyszíni Craft Conference zárultával pár mondat erejére elkaptuk a CraftHub egyik alapítóját, Varga Károlyt
A CraftHub szívügye, hogy a fiatal és tehetséges programozók megtalálják a helyüket, amihez nem kevés segítséget is adnak. A visszatérő helyszíni Craft Conference zárultával pár mondat erejére elkaptuk a CraftHub egyik alapítóját, Varga Károlyt
Magyarország egyik, ha nem a legmenőbb technológiai konferenciája, a Craft Conference két év kihagyás után június elején végre visszatért az offline harcmezőkre, hogy alaposan összecsődítse az IT-szakma krémjét.
Az eseményen megannyi szponzor várta a szakmabelieket, a kiállított standjaiknál pedig egy csomó érdekességet tudhatott meg az ember, miközben potenciális munkahelyet, és értékes ajándékokat is szerezhet. Persze nem ez, hanem a több mint 70 előadó volt a kétnapos esemény csúcspontja, akik több színpadon osztották meg tapasztalataikat és tudásukat a lelkes kódereknek és érdeklődőknek.
A Craft Conference-en a világ legnagyobb tech, vagy abban picit is érintett vállalatai képviseltették magukat, mint például a Google, a Microsoft, a NASA, a Tesco, a Continental, a Bosch, az Epam, a Morgan Stanley, vagy sok más mellett a Cloudera.
Sok pénzt keresnél diploma nélkül? Legyél programozó! – Ilyen volt a Craft Conference 2022
Érdemes volt hát kilátogatni a Craft konferenciájára, ahová nemcsak a veterán, hanem az újonc kódereket is tárt karokkal várták. Ennek azonban meg van az ára, hiszen a helyszíni jegy több mint 700 euróba – 300.000 forintba kerül. Jó hír azonban, hogy más módokon, ingyen is kijuthatnak a fiatal tehetségek, méghozzá úgy, hogy közben pénzt is keresnek.
Bizony, Magyarország egészen egyedülálló vállalkozásának köszönhetően a fiatal programozók úgy alapozhatják meg a szakmai karrierjüket, hogy semmi más nem kell hozzá, csak az agyuk, a tehetségük, és hogy néhanapján ellátogassanak a CraftHub eseményeire – kezdésnek például egy hackathonra.
Varga Károly, a CraftHub egyik alapítója
„A hackathonoknak tulajdonképpen az a lényege, hogy ingyenesen látogatható rendezvények, és pont a fiatalabb korcsoportot célozzák. Tehát a hackathon a 18-28 éves korosztályt lövi be, azokat a diákokat vagy pálya legelején tartó, esetleg egyetemről kieső szakembereket, akik kicsit többet szeretnének kihozni a hétköznapjaikból. Akiknek nem elég, hogy bejárnak például a suliba, aztán elmennek valahova dolgozni, hanem a szakmában a jobbak, vagy a legjobbak közé akarnak tartozni.” – merült bele rögtön a beszélgetésbe Varga Károly, a CraftHub alapítója.
Ezeken a versenyeket különböző kompetenciákat tudnak felmérni és fejleszteni.
„Ha elmész egy hackathonra, az egy 48 órás fejlesztő és innovációs verseny, ahol egy problémára hozol egy prototípust. Ezalatt a csapatban való dolgozást tanulhatod, hogyan értelmezz egy üzleti problémát és arra az igényt tudod-e szolgáltatni, de jelentősen fejlődik a prezentációs skilled is.”
Varga Károly szerint mindezeken túl a hackathonok mindenki számára nyereséges: a partnereknek azért, mert nagyon korán megismertetik magukat a diákokkal, akik így nagyobb eséllyel mennek hozzájuk dolgozni, míg a versenyzők fejleszthetik a tudásukat, miközben jó pénzeket is kereshetnek vele, és kapcsolatokat alakíthatnak ki. Ez a hackathon.
„A Craft Conference is ugyanaz a célcsoport, csak már egy magasabb szinten, vagyis azoknak a szakemberek, szakmabelieknek szól, akik valamilyen formában már dolgoznak, és érdeklődnek az újabb technológiák iránt. A mostani időben átálltunk a B2B jegyértékesítésre, mert egy ilyen konferencia drága, tehát nem az átlagos pénztárcára van szabva. De mivel a szakmai tapasztalatot és tudást itt meg lehet kapni, ezért ez a „learning development” büdzséknek a netovábbja.”
„Ha pedig valaki egyszer idejön, megérzi a hangulatot amellett, hogy tudást is szerez, akkor a következő Craftra is el akar majd jönni, és belőlük Craft-vásárlók, crafterek lesznek belőlük.”
Nyilván ez a húspiac, ahova esetleg kiengeded, akkor félő, hogy levadásszák, de ha meg nem engeded el, akkor azért fog téged otthagyni.
De egyrészt nekünk az a célunk, hogy ne mindig ugyanaz a kétezer ember mozduljon meg ezekért az eseményekért, hanem hogy újakat is megszólítsunk. De ezért is jók a hackathonok, mert ezekkel neveljük bele az embereket a konferencia világba, és a legjobbakat együttesen megszólítva kineveljük a következő generációs konferencia fogyasztókat. Így keverjük bele ebbe a magyar teches ökoszisztémába az új acokat.
Ami viszont nagyon fontos, hogy amíg 2019-ben 50-50 százalékban aránylott a magyar látogatók száma a külföldiekhez, addig ez most 70-30 a magyarok felé –
– bár ez leginkább a COVID-intézkedésekre vezethető vissza, ugyanis jó néhány cégnél még belső szabályozás van az utazásra vonatkozóan.
Határozottan! A mi konzervatív becslésünk körülbelül 800, az optimista viszont olyan 1200 főre számított. ehhez képest több mint 1500 offline jegyet adtunk el, 200-an pedig online voltak jelen… Szóval igen, sikeres volt, de szerintem, ha a koronavírus teljesen lecseng majd, akkor ez a szám még magasabb is lehet.
A 2019-es konferenciához képest a magyarok száma idén növekedett, a nemzetközi látogatók száma viszont visszaesett. Egyeztettünk erről több nemzetközi – New York-i, San Francisco-i, londoni, berlini – konferencia szervezővel, és mindenki azt mondta, hogy a lokális közönség maradt meg jobban és a külföldiek jönnek kevésbé. Vagyis visszaszorult a mobilitás.
A legnagyobb panasz viszont az volt, hogy nullszaldót is nehezen érik el az események. Ehhez képest a magyar rendezvény profitot tudott termelni – ami nagy öröm számunkra, mert volt benne egyfajta kockázat. Amíg korába már az első héten több száz jegy elkelt, addig most az elején szinte nem adtunk el, és a legtöbben csak az utolsó pillanatban húzták be a részvétet.
A szponzorok a COVID miatt szinte ki vannak éhezve egy jó rendezvényre. Persze a levadászásukban akadtak nehézségek, de a legvégére csak egyetlen egy cég volt, aki szponzorként személyesen nem tudott itt lenni, csak online – a Microsoft, ők is a céges korlátozások miatt.
Ez sok másik cégnél még márciusban is így volt: csütörtökön még volt COVID policy, pénteken meg már nem. De innentől kezdve már könnyebben tudtunk tárgyalni a partnerekkel. Egy cég esetében viszont így sokkal nehezebb megállapodni, mivel ilyen kitettségben óriási a bizonytalanság.
A CraftHub lelkes csapata
Igen, igen, a CraftHubosok, de voltak alvállalkozók is nyilván – a catering például 60 fővel dolgozott, a technikai stáb még egy 30 fő. Szóval ezen az eseményen összesen több mint százan dolgoztak, de a CraftHubosok 18-19-en vannak, akik a mindennapokban is ezen dolgoznak.
Viszont volt már három offline hackathonunk is az utóbbi fél évben, de ez a csapat egy teljesen a nulláról felépített gárda. Ugye hárman alapítottuk a céget: ketten a konferencia részről – Hodicska Gergely és Médea Baccifava, én pedig a hackathonok világából érkeztem, és ebből a hármas összefogásból lett a CraftHub. A csapatok viszont a járvány miatt teljesen megszűntek, ezt az alapjaitól kellett újra felépíteni.
A régi tapasztalatok nyilván nem vesztek el, de bőven van hova fejlődni, egyértelműen voltak hibák. Nagyon kritikus személy vagyok, körülbelül 45-48 hibát jegyeztem le, viszont ettől függetlenül az össz-vibe nagyon jól sikerült, óriási technikai hiba nem volt. Apróbbak nyilván, de ezekből folyamatosan tanulunk, amiket már a következő (őszi) konferenciákban kamatoztatni tudunk.
Jövőre pedig újabb hackathonokkal és eseményekkel érkezünk, és mire visszajövünk a következő Craft Conference-re, ez a csapat akkorra már egy sokkal magasabb minőséget fog képviselni – az amúgy is nagyon jó kiindulópontból.
Egyrészt vegyenek részt a hackathojainkon. Már középiskolásokat is szoktunk fogadni, az egyetlen szabály, hogy meglegyenek 18 évesek. Jöjjenek el és tapasztalják meg milyen egy IT-s rendezvény.
Nem mellesleg pont most teszteltük először a hackathonok és a konferenciák összekombinálását. Az előző hackathon győztesei itt pitchelhették az ötleteiket, így ők az első körben teljesen ingyen kaptak jegyet a Craft konferenciára. Tehát, ha jó hackathonozó vagy, akkor nemcsak ott szerzel tapasztalatot (és pénzt), hanem betekintést nyerhetsz a konferenciába is.
Ez pedig azért is fontos, mert a például a hackathonokon is találkozhatnak fejlesztőkkel, akiket már ismerősként üdvözölhetnek a konferencián, az pedig már csak a fiatal fejlesztőn múlik, hogy ebből mit vesz ki. Szerintem ez az egyik legjobb út az IT-szakma iránt érdeklődő fiatal számára, hogy a karrierjét megalapozza.
Szóval legyenek nyitottak, keressék az újat, és ne elégedjenek meg az átlagossal.
Sok pénzt keresnél diploma nélkül? Legyél programozó! – Ilyen volt a Craft Conference 2022
