Azt pontosan nem tudni, hogy honnan is ered az április elsejére eső tréfálkozás, bolondozás, hiszen van, aki ősi kelta szokásnak vélik, míg akadnak olyanok, akik szerint az egész az 1560-as években indult. Egy dolog azonban holz biztos, mégpedig hogy az emberiség már nagyon régóta lóvá teszi ezen a szent napon a barátait, vagy mindenkit, akit csak tud. Azt az illetőt pedig, akit sikerült rászedni hívjuk április bolondjának.

Aztán jött az internet, ami eddig sosem látott lehetőségeket adott az áprilisi bolondozóknak, hogy millió és egy embert szembesítsenek a naivitásukkal, hiszékenységével, tegyék őket április futóbolondjává. Vagyis ilyenkor jobb résen lenni, nehogy mi is azzá váljunk.

Hol verhetnek át?

Nos, az internet egyébként sem egy „safe space”, tehát sehol sem vagy biztonságban. Ilyenkor szinte minden felületen megjelenik legalább egyvalami, amivel be akarják ugratni az embert, legyen az egy hírportál, hivatalos weboldal, közösségi média, egy játék, alkalmazás, vagy a való élet. Szóval, ha nem szereted a humort, esetleg te vagy Drax, a Pusztító, akkor jobban jársz, ha távol tartod magad úgy mindentől, bezárkózol a lakásba és bebújsz a paplan alá.

Mivel próbálhatnak meg átverni?

Ez egy sokkal mélyebb merítés, mint az, hogy hol, de lássuk:

• vicces álhírekkel – például fán nő a spagetti tészta (igen, volt ilyen), esetleg Elon Musk transzcendenssé vált
• a kiadók és gyártók kamu bejelentésekkel szoktak trollkodni – például, pont ma jelenik meg a Half Life 3, vagy ingyen osztogatják az RTX4090-et
• játékon és alkalmazásokon belül is előfordulhatnak vicces/furcsa dolgok – például nem úgy viselkedik/néz ki a karakter, furcsa dolgok tűnnek fel a képernyőn, vicces játékmódok stb.

Persze ezeknél akár jóval több lehetősége van a kreatív trolloknak, ezért érdemes kétszer is átolvasni vagy megnézni/értelmezni a látottakat. PL.:

Hogyan ne dőlj be az átverésnek?

A tökéletes trükkre sajnos nincsen ellenszerünk, de szerencsénkre ilyenre még nem nagyon volt példa. Az internet korában már minden nagyon gyorsan visszaellenőrizhető, még akkor is, ha elsőre és másodjára is nagyon hitelesnek tűnik a dolog.

Az első és legegyértelműbb jele annak, hogy tréfálkoznak velünk, hogy minden vicces benne, illetve az átverés végére azért odabiggyesztik, hogy „haha, meg lettél viccelve, április bolondja” vagy valami hasonlót. Bár azokat, akik csak átsiklanak a cikkek fölött, vagy el sem olvassák őket, ez nem fogja megvédeni.

A másik lehetséges módszer nemcsak április elsején, hanem a mindennapokban is jól jöhet. Általában az átverős anyagok minimum gyanúsak, de azért mindig érdemes lecsekkolni a forrást. Ha az nincs, akkor sanszos, hogy próbálnak átverni, legalábbis ha egy cikkről van szó. Más esetben érdemes lehet utánakeresni az interneten, ha pedig amit láttunk az egyetlen az egész világhálón, ami az átverés tárgyának létezésére utal, akkor szimatot fogtunk.

Ez utóbbi érvényes a hivatalos portálokon feltűnt dolgokra is, ugyanis az újságírók az április elsejei tréfákat már rutinosan elkerülik, vagyis vagy nem hozzák le, ha pedig mégis, akkor kiemelik a cikkben, hogy poén.

Ha ez valamiért nem lenne egyértelmű, akkor egy oldal hitelességéről viszonylag könnyű meggyőződni: le kell csekkolni szépen az impresszumot, ahol alapvető és nyilvánosan lekérhető céginformációkat és a szerkesztőség összetételét, munkatársait találhatjuk. Ha ez hiányos, esetleg nem valós adatokat/infókat tartalmaz, akkor az egész portál egy nagy átverés.

Ha te még tudsz tippekkel szolgálni, akkor azt kommentben mindenképp írd meg, ha pedig tudsz szemléltető példákat citálni, esetleg olyat, aminek te is majdnem bedőltél a mai nap, azt is nyugodtan linkeld be nekünk.

Ezek pedig azok az átverések, melyek később tényleg valóra váltak:

Patkánytérkép, GTA VI és iPadező orángutánok – Április elsejei átverések, melyek valóra váltak