Néhány játék olyan titkokat rejt, amelyet meglelve anélkül a történet végére érhetünk, hogy akár egyetlen percet is játszanunk kelljen.


Bódi Dániel

Háromféle játékos létezik: aki elnyomja az átvezetőket, aki nem, és a speedrunner. Míg az első kettőben a szórakozni akarás a közös, addig az utóbbi mint egy 100 méteres sprintet, olyan gyorsan szeretné letudni az egészet, amilyen gyorsan csak tudja. Néhány játékfejlesztő csapat pedig veszi a lapot, és kreatívan elrejt néhány vicces és érdekes módszert, amellyel úgy lehet átugrani kvázi a teljes cselekményt, hogy egy pár percnél többet ne is kelljen játszani velük.

Az ilyen titkos megoldásokból szedtünk össze hét zseniálisat.

1. WE HAPPY FEW

Bár a We Happy Few sehol sem kapott kiemelkedő értékeléseket, azért bővel el lehetett vele szórakozni az őrülten disztópikus, és kifejezetten művészi világában, ami nem kevés társadalomkritikát is megfogalmaz. Azt viszont csak kevesen tudják talán, hogy a játékot tulajdonképpen anélkül is végig lehet vinni, hogy egyáltalán játszanánk vele.

A történet szerint az emberek egy Joy nevű drogot szednek, ami szinte mindent színes, szép és boldoggá rajzol a fejekben, a valóságtól persze teljesen függetlenül. A hősünk egy Arthur Hastings nevű cenzor, aki sokakhoz hasonlóan szintén zabálja a Joy-t, a munkája pedig az, hogy a nyomtatott sajtóból eltüntesse a negatív fennhangú híreket.

Rögtön a játék elején azonban elkezd felfoszlani számára a valóság, majd nem sokkal később válaszút elé ér: vagy tovább szedi a Joy-t, ezáltal élete végéig boldog agymosottként tengődik, vagy szembenéz a valósággal, és fellázad – pont, mint a Mátrixban. Természetesen az utóbbi a jó választás, így a játékost afelé terelik, hogy végül a nyúl ürege mellett döntsön a Joy helyett.

Ez viszont nem kötelező, és dönthetünk a tudatmódosítás mellett is. Ha így teszünk, akkor Arthurral soha nem kell megélnünk a We Happy Few kalandjait, és szinte egyetlen percnyi játék után már a stáblistára pisloghatunk. Ezért egyébként egy külön achievement, a „Snug as a Bug on a Drug” jár.

2. SAINTS ROW 4

Sokak szerint a Saints Row negyedik etapja a legjobbja a sorozatnak, amiben tényleg minden a maximális fordulatszámon pörgött. Egyébként már a sztori is elég nagy őrület: jönnek az idegenek, hogy elfoglalják/elpusztítsák a Földet, de nyilván mivel drága karakterünk a bolygó legnagyobb hőse, szó szerint rajtunk áll az emberiség sorsa.

Ez pedig a játék egy korai szakaszában szinte szó szerint el is hangzik, amikor Zinyek, az idegen hódító felajánlja hősünknek, hogy vagy feláldozza magát az emberiségért, vagy megmenti a barátját. Itt viszont fergeteges poént csináltak abból, ahogyan a játékost próbálják rávenni az egyik, elsőre rossznak tűnő választásra.

Szóval a játék legnagyobb része akkor tárulkozik fel, ha Matt megmentését választjuk a világ helyett. Ha viszont a másik opciót választjuk, azaz feláldozzuk magunkat, akkor már jön is a stáblista, köszönik a játékot. Ez a korai vég nyilván egy poén, amit aztán hamar le is lőnek, de azért elég nagy lehet a játékosok arcán, amikor rájönnek, hogy tulajdonképpen „rosszul” döntöttek.

Egy másik csalás, hogy eddig a pontig azért kell egy picit játszani, igaz, a játék teljes hosszához képest elenyésző néhány percet.

3. NIER AUTOMATA

A Nier Automata nemcsak azért egy zseniális játék, mert műfajokon átívelő akcióval, és szórakozással tölti meg a játékórákat, hanem mert megannyi titkot és lezárást tartogat még a legátlagosabb játékosok számára is. Az egyik titokra például a megjelenése után évekkel sikerült rájönni, ami némi trükközgetés után egy titkos befejezéshez navigál, pontosabban el lehet vele skippelni a teljes sztorit.

Na most nem erről lesz szó, hanem egy másik, kevésbé bonyolult befejezésről, amit konkrétan az inventory-ból lehet előidézni. Mivel a történet főszereplői, és úgy az általunk irányított karakter egy harci android, lehetőségünk van egy picit belenyúlni a működésükbe. A fejlesztők viszont még az operációs rendszerüknek is meghagytak egy chipet, ami azért is érdekes, mert ki is lehet belőlük szedni.

Ha a menüben a képességek ponton lenyitjuk a chipek szekciót, akkor az OS-ért felelős eszközt is láhatjuk, amit akár meg is semmisíthetünk. Ha így teszünk, akkor egy rövid bootolást követően ezt fogjuk kapni:

4-5. FAR CRY 5 és 4

Ez a két Far Cry játék tulajdonképpen meghonosította az „aft” befejezéseket, vagyis azokat a korai végkifejleteket, melyek eléréséhez a játékosnak konkrétan egyetlen gombot sem kell lenyomnia, így egyetlen valódi percet sem kell játszania a játékkal.

A Far Cry 4 legelején például Pegan Min arra kér, hogy várjuk meg őt, csak elintéz néhány halaszthatatlan ügyet, de siet vissza hősünkhöz, hogy együtt tudják végső nyugalomra helyezni az anyját. Miután a játék gonosza elsétált, nyilván nekünk is lépnünk kell, és tulajdonképpen ezzel a szökéssel veszi kezdetét a hegyi kaland. Viszont, akár meg is várhatjuk Pegant, aki ahogyan ígérte tényleg visszatér, majd ketten egy szentélybe viszik a hamvakat.

 

A Far Cry 5 is elsütött egy hasonlót szintén a játék legelején, amikor először találkozunk a roppant karizmatikus szektavezérrel, Joseph Seeddel. Ugyebár azt az utasítást kaptuk, hogy tartóztassuk le őt, így a feladat, hogy Seedet az egyik templomából azonnal és megbilincselve ültessük helikopterbe. Bár elég gyanús, hogy Seed simán fejet hajt a hatóságok döntése előtt, és maga nyújtja bilincsre a kezét, viszont dönthetünk úgy, hogy ezt mégsem tesszük meg.

Ehhez pedig szintén nem kell az ég világon csinálni semmit, csak várni. Ezután pedig szinte azonnal a stáblistára ugrunk, a sheriff és a társai ahogyan jöttek, úgy távoznak: Seed nélkül. The End.

6. THE STANLEY PARABLE

A Stanley Parable az egyik legikonikusabb játék valaha, amit ha nem próbáltál még, akkor most azonnal pótold. Mély, misztikus és hihetetlenül vicces – de nem túl hosszú. Ez nyilván már a zseniális koncepciója miatt sem probléma, mindenesetre még akkor is csak pár óra szórakozás, ha minden titkára fényt szeretnénk deríteni.

Van viszont egy mód arra, hogy teljesen átugorjuk a játékot, habár ez jelentősen tovább tart, mint ténylegesen végigjátszani. A játékosnak konkrétan semmit, de tényleg semmit nem kell csinálnia, csupán megállni a szoba közepén és várni. Itt viszont nem elég néhány percet ellenni, mint a Far Cry-okban, a Stanley Parable történetének kihagyásához ugyanis egy teljes napon át „afk” kell legyünk.

Ezt persze simán ki lehet cselezni a Windows dátumbeállításainak módosításával, bár így a poént marad el. Cserébe viszont jár egy achievement. Sőt, azért is jutalom jár, ha 5 éven keresztül nem játszik valaki vele, ami szintén egy óriási vicc.

Te tudsz még hasonló titkos befejezéseket?

Ezt is olvasd el:

5 zseniális videojáték, aminek már sosem lesz folytatása – pedig nagyon kéne

 

×