Érdekes műfaj ez a “tesztírás”. Az ember, mint újságíró, vagy legalábbis “írással foglalkozó személy”, igyekszik a tanult diszciplínák mentén végig vezetni egy esetet. Lebontva a habot: az objektivitást előtérben tartva. Azonban egy teszt szerintem sosem tud igazán objektív lenni. Ha már van előzetes tapasztalata valakinek a játékokkal, teljesen más véleménnyel lesz “objektíven” is az adott szoftverről, mint az, aki akkor játszik elsőre. A hangokat, a játékmenetet, a grafikát, de még a sztorit is máshogy fogják értékelni. Épp ezért a tesztelés inkább egy véleményformáló műfaj, ahol vannak kategóriák, amiket szem előtt tart az ember, de végeredményben úgyis csak az fog számítani, hogy mit érez igazán az író a projekt során.

Ezt azért gondoltam fontosnak tisztázni, hogy nagy valószínűséggel nem én vagyok a legkiválóbb tech-tesztelő a környéken. Linus Tech Tips mögött a kanyarban sem vagyok, így egy kütyü tesztelése során valószínűleg nem látok bele annyira a mélyére a dolgoknak, mint azt páran elvárnák. Viszont szerintem ez így jó, hiszen maguk a végfelhasználók sem feltétlenül lesznek tisztában mindennel. A Sony jóvoltából most lehetőségünk volt tesztelni egy “konzol élményt”. Három új Inzone terméket vizsgáltam munka közben, valamint egy Bravia televíziót, aminek speciális PS5 portja is van. Megéri-e ennyire belemélyedni a gamingbe? Lássuk!

Sony Bravia XR OLED A80L

Mivel elsősorban gaming magazinnak számítunk, így úgy gondolom, hogy a tévé ezen aspektusát érdemes nekünk figyelni. Nem szívesen merülök el az OLED technológia részleteiben, ahogy nem feltétlenül érzem azt, hogy én lennék a legmegfelelőbb személy arra, hogy azon lamentáljon, hiba-e, hogy kimaradt a QD-OLED ebből az újabb modellből. Most lehetséges, hogy páran fegyvert tartanának a fejemhez, de megmondom őszintén, az esetek túlnyomó többségében teljesen mindegy. Ha már OLED, tudja a 120 Hz-et és a 4K-t, bőven csúcskategóriás játékélményre számíthatunk.

A tévén jelenlévő két HDMI-aljzat a lehető legjobb móon támogatja az összes next gen játékfunkciót. Beleértve az előbb említett 4K/120Hz-et, a VRR-t és az ALLM-et. Az A80L „Tökéletes a PlayStationhöz” képesítést is kapott, ami azt jelenti, hogy automatikusan kalibrálja a HDR tónusokat a játékokhoz, ha PS5-öt csatlakoztatunk a géphez. Bár még ezek után is azt javaslom, hogy manuálisan finomhangoljuk mindezt a saját szájízünk szerint. A funkció jól működik, de mi magunk sokkal többet kihozhatunk a lehetőségekből.

Gaming extrák?

A Sony is végre tanult a “riválisoktól”, egy külön menüt kínának a játékkal kapcsolatos beállítások gyors eléréséhez. A kreatívan elnevezett „Game Menu” opciókat kínál például a mozgás közbeni elmosódás csökkentésére, vagy a fekete mélységének és részleteinek beállítására. Sajnos a “Képméret” átalakításának lehetősége ebből a modellből kimaradt, holott bizonyos esetekben egészen jól tudna jönni. Ez az a lehetőség, ami kisebb ablakban jeleníti meg a játékot a televízión, hogy ne kelljen annyit mozgatni a szemünket játék közben. Egy Spider-Man 2 esetén ez talán nem annyira releváns, de kompetitív Call of Duty-zás közben kényelmes tudna lenni. Ezt egyébként kizárólag az A95L-es modellbe pakolta bele a Sony.

A Sony A80L egy nagyon jó tévé. Természetes, hogy mindannyian vonzódunk a szuperfényes, új MLA és QD-OLED paneltechnológiákhoz , de az A80L bizonyítja, hogy a kifogástalan feldolgozás mellett a valóban kivételes képminőség még mindig több, mint lehetséges egy „standard” OLED esetén. Ez egy olyan TV, ami ötvözi a látványt és a megnyerő hangzást. S míg szerintem bőven jó a helyzet, azért még ezek mellett is egy dedikált hangrendszert ajánlok, ha igazán csúcskategóriás házimozira, vagy játékra vágyik az ember. Az egyetlen gondom talán az A80L-lel kapcsolatban az ára. Teljesítményének minőségével indokolja, hogy drágább legyen, mint más szabványos OLED tévék, de bőven találni hasonló teljesítményű, ámde olcsóbb modellt a piacon. Így pedig inkább a márkanév az, ami feljebb tornássza az árcédulát, ez pedig nem biztos, hogy mindenkinek elfogadható lesz.

Az Inzone-élmény

A Sony Inzone termékcsaládja csúcskategóriás játékélményt ígér. Itt is találhatók belépő kategóriás eszközök, de természetesen borsasabb árú, de masszív teljesítménnyel bíró kütyüket is meg lehet találni a kínálatban. Az előbb tárgyalt Bravia televízió mellett három Inzone fülest is tesztelhettem, ami egy igencsak furcsa élményt nyújtott. Történetesen, amikor a konzol előtt ültem eddig, mindig a televízió hangrendszerére, vagy a hangprojektorra bíztam magam. Most viszont egy fejesből, vagy fülesből érkeztek a hangok, amik így sokkal pontosabbak és minőségibbnek hangzottak. Az biztos, hogy az Inzone termékek új dimenziót nyitottak meg számomra.

A H9 csúcsbestia

A Sonynak nem ez az első kizárólag gamingre tervezett jó minőségű fülese. Ott van például a Pulse 3D, ami ugyan hangzásban sosem kullogott a sor végén, sajnos a mikrofonja nem hozta azt, amit sokan vártak volna tőle. Az Inzone H9 cserébe 100 ezer forint környékén tényleg kiemelkedő minőséget kínál. A hangminőség valóban zseniális, a jó egyensúly és a basszus együttese meglepően jól cseng. A kifejezetten PS5-re fejlesztett csúcsjátékok, mint például a Final Fantasy 16, a legtöbb esetben kiválóan szólnak.

Néha hallottam egy apró, pillanatnyi reccsenést a tesztelés során, de ez szinte azonnal elmúlt, és nagyon ritkán volt tapasztalható. Nem is vagyok meggyőződve arról, hogy ez típushiba lenne. A Sony 32 órányi játékot ígér egyetlen feltöltéssel, s azt kell, hogy mondjam, ezt nagyjából tényleg tudja a fejes. Hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy stopperrel lemértem ezt az időintervallumot, de 3-4 naponta bőven elég volt tölteni az eszközt.

Ha az embernek fontos, hogy Sony termékek szolgálják ki a playstationös játékélményt, az Inzone H9-nél jelenleg keresve sem lehet jobb megoldást találni erre a piacon.

De van ám H5 is!

A legjobb modell természetesen kis tesókkal együtt érkezett a piacra. A legtöbb termékcsalád így működik, hiszen nem mindenkinek van 100 ezer forintja arra, hogy fejest vegyen magának. Mindenkinek fontos a minőség, de valószínűleg az is, hogy kerüljön valami az asztalra. Ám csak azért, mert valami pénztárcakímélő, még nem biztos, hogy rossz. Sőt!

Az Inzone fejhallgatók esetén ez a tapasztalataim alapján tény. A H5 közel olyan hangminőséget kínált, mint a sokkal drágább modell, egyedül a zajszűrős fülszivacsok minősége között érzékeltem szignifikáns különbséget. Nem azt mondom, hogy nem volt kényelmes a H5-ösé, de a H9-es mellé állítva érezhető volt a differencia. Valamint ott volt a mikrofon és az akksi időtartama. A mikrofon nem szólt olyan tisztán, mint a H9 esetén, valamint ezúttal 2 naponta tölteni kellett az eszközt. Ha az ember belerakna 8-10 óra játékot egy-egy napba, akkor lehet, hogy a két nap is soknak hangzik. Legalábbis én így tapasztaltam.

Az Inzone H5 egyébként véleményem szerint egy kiváló multi-platform fejes, amit akár PC-s felhasználóknak is nyugodt szívvel ajánlanék. Olyannyira, hogy erre a Sony is készült, így természetesen kompatibilis laptopokkal és PC-kkel is az összes Inzone termék. Ehhez ráadásul még egy szoftvert is készítettek, az Inzone Hubban személyre szabhatjuk a felhasználói élményünket, ráadásul még profilokat is létrehozhatunk. Több beállítással is eljátszottam, de én igencsak alap felhasználónak számítok, így valószínűleg nem tudtam belőle kihozni a maximumot. Maga a program letisztult és könnyen átlátható.

Fejesek mellett füles

Vannak olyan felhasználók, akik nem feltétlenül vannak oda attól, hogy egy pánt feszül egész nap a fejükön. Nekik az Inzone-család gamer fülhallgatóval kedveskedik. Egy ilyen csodát is sikerült tesztelnem, mindezt úgy, hogy én személy szerint még csak szinte fejhallgatót használtam a játékhoz.

Az Inzone Buds ugyan elsősorban gaminghez készült, a konstrukció jól működik az utcán, vagy akár edzés közben is. Ami azt illeti, számomra kissé furcsa volt a wireless fülesek kialakítása. A fülbecuppanó zajszűrők kényelmesek, a funkciójukat pedig szoftveresen is támogatja a kütyü. Ám maguk a Budok véleményem szerint nagyok lettek és néha “súlyosnak” éreztem őket. Lényegében el tudott fáradni a fülem a használatuk során, bár hozzáteszem, ezt a rutintalanságnak is köszönhettem valószínűleg. Hosszabb használat után jó eséllyel hozzá tudtam volna szokni az érzéshez, ami javított volna az élményen. A touch control lehetne pontosabb, vagy jobban kidolgozott, inkább éreztem haszontalan extrának, mint kényelmi funkciónak. Aztán ott van a mikrofon, ami szintén nem teljesített fényesen, zajos volt a hangzása bizonyos esetekben.

Új élmény volt fülhallgatóval játszani, összességében értem már, hogy sokan miért ezt részesítik előnyben. Nem vagyok abban biztos, hogy ezért az árcéduláért az Inzone Buds a legjobb megoldás, körülbelül 80 ezer forint környékén lehet beszerezni egyet otthonra. Nagyon jó a hangzása, kiváló a zajszűrője, ám az extrák számomra nem arattak sikert. Cserébe az élet minden területén jól használható, ahogy említettem a gaminget tökéletesen kiszolgálja, de edzésekhez és utazáshoz is kiváló társunk lehet.

Borító: Inzone H9/ Geek Culture

Ezt olvastad már?

Belépő szintű AMD és INTEL gamer PC – Ezt kapod 200 ezer forint alatt