2023.12.15. – Az oldal hasábjain és a nemzetközi sajtóban sokszor szerepelnek hardverrel kapcsolatos hírek. Az esetek nagy részében azonban ezek valamilyen rekordöntéshez vagy nagyobb bejelentéshez kapcsolódnak. Értelemszerűen azokban a bejegyzésekben szereplő hardverek a felső(bb) kategóriából kerülnek ki, az árcédula is ehhez igazodik. Éppen ezért hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy a felhasználók sok esetben inkább az olcsóbb termékekből válogatnak. Sokszor egy-egy belépő kategóriás termékkel sokkal költséghatékonyabban meg tudjuk oldani egy gép építését, komolyabb teljesítményromlás nélkül. Manapság egyre drágább a beugró az alaplapok, processzorok, videokártyák világába, ám ez ellen nem igen tudunk mit tenni. Komponensek, RAM, SSD terén azonban kicsit jobb lehet a helyzet.

Felmerülhet a kérdés: mit is tekintünk belépő kategóriának? Ez a kifejezés a mi olvasatunkban nem a lehető legolcsóbb terméket jelenti. Természetesen igyekszünk minél kedvezőbb árú, alsó kategóriás komponenssel szolgálni, de több szempontot is figyelembe kell venni ezek kiválasztásánál. Könnyen lehet, hogy extra pár ezer forint ráfizetésével első ránézésre hasonló kategóriájú alaplapot, processzort vagy épp videokártyát kapunk, miközben ez nem így van. Figyelni kell arra is, hogy ne azon a minimális összegen múljon a gép stabilitása, a későbbi bővíthetősége, esetleg az elérhető lehetőségek tárháza. Könnyedén előfordulhat, hogy a most extrának tűnő felár akár két-három évvel is meghosszabbíthatja a gépünk életciklusát. Így már nem is olyan sok az a 3-6 ezer forint, igaz?

Elsődleges háttértár – HDD vagy SSD?

Az SSD-ben nincs mozgó alkatrész és még sokkal gyorsabb is

2023-ra az már nem kérdés, hogy ELSŐDLEGES háttértárnak egyértelműen SSD-t kell választanunk a régi HDD helyett. A nyers sebességek is sokkal jobbak, de a válaszidő és a mozgó alkatrészek hiánya is hatalmas pluszpont az SSD-k számára. A rendszer és a játékok betöltési idői pedig ezeknek köszönhetően fényéveket javulnak. Másodlagos meghajtóként, nagyobb fájlok, sok adat tárolására természetesen még mindig költséghatékonyabb lehet egy merevlemez, ez nem is kérdés. Felmerülhet a kérdés, hogy mit is értünk elsődleges alatt? Első sorban a rendszert és a legfontosabb, naponta használt alkalmazásokat, játékokat. Az évente kétszer elővett játékok, a 320 GB-os zenegyűjtemény, a fél TB-os családi fotóalbum már másodlagosnak tekinthető. Ennek megfelelően kell belőni azt a méretet, amit minimumnak határozhatunk meg 2023 végén.

Mennyi is legyen az a minimum tárhely?

Manapság már az 1 TB-os SSD egységek is 20 ezer forint környékén mozognak, így az ajánlott kategória mindenképp az lenne. Ha azonban nagyon komolyan vesszük a belépő kategóriát és a rendelkezésre álló összeget, akkor az 512 GB-os egységek is jó választások lehetnek. Ezeket már 12-14 ezer forint környékén megkaphatjuk, cserébe elfér rajta a rendszer, a legtöbb alkalmazás és még néhány játék is. A 256 GB-os SSD-k árban nem sokkal olcsóbbak, ám kellemetlenül ki kellene centizni a rendelkezésre álló helyet, így azt a méretet érdemes elkerülni. Ezek alapján kijelenthető, hogy az 512 GB a minimum, ha a belépő kategóriát célozzuk meg. Rengeteg még azonban a nyitott kérdés, melyre választ kell találnunk.

Milyen kialakítású legyen? Gáz, ha SATA?

M.2 vs. SATA SSD

Manapság két csatolóval is találkozhatunk. Az M2 NVMe foglalat az alaplapon kapott helyett szintén, maga az SSD is fizikailag ide kerül. A SATA SSD-k a régi, SATA kapcsolatot használják, melyhez külön SATA és tápkábelt is csatlakoztatni kell. A SATA SSD-k az esetek nagy részében pár ezer forinttal olcsóbbak, mint az M.2 NVMe variánsok. Ha az olcsóbb, SATA csatolós modellek mellett tesszük le a voksot, akkor több hátránnyal is érdemes kalkulálni. Egyrészt a SATA 3 sebessége valahol 560 MB/s környékén maximalizálódik, NVMe esetében ez bizony akár 10 GB/s is lehet. Az M.2 NVMe közvetlenül az alaplapra csatlakozik, így felesleges SATA- és tápkábelekkel sem kell foglalkozni, sokkal letisztultabb lehet a telepítésük.

Egyedüli hátrányként a foglalatok számát lehet felróni. Sok esetben 6-8 SATA eszköz is csatlakoztatható az alaplapra, míg az M.2 slotokból csak 2-3 áll rendelkezésre. Ráadásul néha ezek még osztoznak is az egyes ágakon, az alaplapok erről gondos felvilágosítást szoktak adni a kézikönyvben. A legtöbb teszt alapján HDD és bármilyen SSD közötti ugrás hatalmas, viszont a SATA és NVMe háttértárak között a játékok, alkalmazások 99%-ban, valós körülmények között gyakorlatilag elhanyagolható az ugrás. A legtöbb esetben csak 1-2 másodpercet nyerünk. 

Természetesen benchmarkokban szépen mutatnak az értékek és néhány különleges felhasználási módnál (pl. videó vágás, hatalmas fájlok mozgatása) sokat javíthat az NVMe egység, ám egy belépő gépbe a SATA is több mint elegendő. Hazánkban azonban előfordulhat, hogy szinte nincs is különbség egy adott gyártó SATA és NVMe egysége között árban. Ebben az esetben érdemes lehet az NVMe-t választani a fentebb felsorolt extra előnyök miatt. Ha éppen a SATA az olcsóbb vagy egy nagyon jó akcióval találkozunk, akkor azonban bőven megelégedhetünk azzal is. A PCIe Gen 4.0 felárát azonban semmiképp sem éri meg belépő gépeknél kifizetni, kis túlzással semmilyen előnyt nem hordoznak magukban a benchmarkokban leolvasható értékeken kívül.  A régebbi alaplapokon azonban nem biztos, hogy találunk M.2 csatlakozót, ezt mindenképp ellenőrizzük le a felhasználói kézikönyvben. Ebben az esetben természetesen csak a SATA lehet valós opció, ekkor sem kell szomorkodni. 

Néhány ajánlott modell

Szerencsére SSD-ből is rengeteg áll a vásárlók rendelkezésére, de az elmúlt években több példány is bizonyított. Sajnos vannak olyan egységek is, melyeket a népszerűségük ellenére is érdemes lehet elkerülni. Ezekről szintén említést teszünk a bekezdés végén, de nézzünk is az ajánlott típusokból hármat, 2 NVMe kialakításút és egy SATA-t:

Kingston NV2:

• Az egyik legjobb ár-érték arányú SSD
• Bár PCIe 4.0 csatolót kapott, valójában „csak” 3.0 sebességekkel rendelkezik
• Mindent átlagos igényt kielégíthet

WD Blue SN570:

• PCIe Gen 3.0. sebességek, gyorsabb, mint a SATA egységek
• NVMe csatoló
• 15 ezer forint környékén megkaparintható az 512 GB-os egység

Crucial BX 500:

• SATA csatoló, de azt teljes mértékben ki is használja
• 12 ezer forintos áron már beszerezhető
• Régóta a piacon lévő modell

A fentebb kiválasztott SSD-k már némi támpontot adhatnak, hogy mely modellek közül érdemes választani, ha a belépő kategóriában nézelődünk. A Kingston A400 és NV1 (nem az NV2) modelljei a népszerűségük ellenére erősen kerülendő egységek, rengeteg hibajelenséggel, meghibásodással találkoznak a vevők. Ahogy fentebb említettük, átlagfelhasználói szinten még a SATA SSD bőven kielégítheti a legtöbb igényt. A PCIe 4.0 sebességeket ebben a kategóriában nem érdemes megfizetni, hiába tudják már a belépő alaplapok is. Ha pedig megtehetjük és belefér a büdzsébe, akkor mindenképp érdemes lehet a fenti modellek 1 TB-os változatait beszerezni. Ekkor garantáltan kompromisszummentesen élvezhetjük az SSD-k előnyeit, legyen szó M.2 NVMe vagy SATA kialakításról. 

RAM-ból sosem elég:

Belépő szint a RAM-oknál – Ennyi és ilyen gyors memóriák alá ne add