2022. 03. 16. – Manapság már szinte minden háztartásban találkozhatunk egy-egy Wi-Fi routerrel. Ha más nem, akkor a szolgáltató által biztosított modem/router kombinált egység szolgáltatja a jelet számunkra. Készülékeinken beírjuk a gyárilag megadott vagy általunk kitalált jelszót és már indulhat is a kényelmes netezés. 2023-ra olyannyira természetesnek tűnik a vezeték nélküli kapcsolat megléte és a gondtalan böngészés élménye, hogy a mögöttes technológiai részletek már elhomályosultak.

Ez azonban nem volt mindig így, a 2000-es évek elejéig csak kábelen lehetett megbízható kapcsolatot ápolni a webes szerverekkel, ekkor még kőkemény luxusnak számított a Wi-Fi. A technológia azonban nem új felfedezés, az alapjait már több mint 80 éve lefektették. 2024-hez közeledve, amikor már rengeteg eszköz nem is rendelkezik fizikai Ethernet porttal, többekben felmerülhet a kérdés:

hogyan is jött létre a Wi-Fi és mit takar pontosan?

A kezdetek

Hedy Lamarr

Érdekes tény, hogy a WiFi technológia alapjául szolgáló szórt spektrumú technikát Hedy Lamarr színésznő és George Antheil zeneszerző szabadalmaztatta 1942-ben. A technológiát, sok hasonló találmányhoz hasonlatosan az amerikai haditengerészet használta első körben. Nem véletlen, hiszen a szabadalom kiválóan alkalmazható volt a torpedók rádióhullámok általi célravezetésére, mely akkoriban még csak vezérlés nélküli fegyverek voltak. A WiFi-nél is használatos frekvenciaugrásra pedig azért volt szükség, hogy nehezebben zavarhassa meg az ellenség ezeket a hullámokat.

ALOHAnet

A WiFi konkrét története az ALOHAnettel kezdődött. Hawaii sok kis szigetből tevődik össze, melyeket nem lehetett vezetékekkel összekötni, így a szigetek közötti kapcsolatot földi telepítésű rádiós üzenetszórással tervezték megoldani a University of Hawaii szakemberei. Egészen az 1980-as évek közepéig kellett várnunk, hogy civilek számára is hozzáférhetőek legyenek a vezeték nélküli hálózatok.

Hogyan működik, milyen frekvenciákat használ?

Elektromágneses sugárzás

A fentiek ismeretében nem nehéz kitalálni, hogy a WiFi rádiójeleket használ az adatok kiküldésére és fogadására. Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb. Sokszor találkozhatunk WiFi esetében a mikrohullám kifejezéssel is, ez sem véletlen. Hiszen a mikrohullámok a rádióhullámok nagyobb frekvenciájú területét is jelentik egyben. Itt sincs teljes egyetértés, néhányan a mikrohullámot egyértelműen a rádióhullámok közé sorolják, néhányan pedig teljesen más sugárzásként azonosítják, ezért is futhatunk bele mindkét kifejezésbe, ha a WiFiről beszélünk.

WiFi esetén 2.4 és 5 GHz-es frekvenciával (-a 802.11y szabványú változat 3.7 GHz-es tartománnyal operál, de ez nem terjedt el-) találkozhatunk, ezeket a sávokat használják a készülékekben található adó-vevő egységek. Mindkét frekvenciának megvan maga előnye és hátránya. Az 5 GHz-es sáv kevesebb interferenciát okozhat és az átviteli sebesség is gyorsabb lehet a 2.4 GHz-hez képest. A hatótáv lényegesen kevesebb lesz, főleg zárt térben, hiszen a falakon és egyéb tárgyakon nehezebben jut át a magasabb frekvenciás hullám.

Szabványok és sebességek

A Wi-Fi (WiFi, Wifi vagy wifi), az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerű neve. A Wi-Fi az elterjedt információkkal ellentétben, nem a Wireless Fidelity kifejezés a rövidítése, a szót magát csak egy ügyes marketingcég találta ki a Hi-Fi szóra reflektálva.

Oké, de mi akkor az a WLAN?

A WLAN (wireless LAN) rádióhullámot használó vezeték nélküli helyi hálózat, a legnépszerűbb WLAN szabványcsalád a Wi-Fi, de ide tartozhat akár a Bluetooth is. Ám sok esetben a Bluetooth-t inkább a WPAN (vezeték nélküli személyi hálózat) kategóriába sorolják. A WiFi és a WLAN nevet gyakran egymás szinonimájaként használják a fentebb említett népszerűségi ok miatt. Ezért találkozhatunk a WLAN rövidítéssel sok WiFi-vel kapcsolatos hír vagy bejegyzés kapcsán. Az első bejegyzett szabványt 1997-ben ismerték el, azóta pedig a technológia fejlődésének hála egyre csak bővül ez a lista.

Érdekesség: A 802.11b, 802.11a és 802.11g utólag, nem hivatalosan kapta meg a Wi-Fi 1, 2 és 3 megjelölést; hivatalos megnevezést a 4, 5 és 6 kapott az új elnevezési szabvány bevezetésekor, 2019-ben.

Manapság gyakorlatilag már minden valamire való eszköz képes WiFi kapcsolatra, legyen szó egy mobiltelefonról vagy éppen egy okosizzóról. Jelenleg az „ac” szabvány a legelterjedtebb a háztartásokban, de folyamatos utat tör magának a „Wi-Fi 6; ax„. Nem véletlen, hiszen egyre több készülék támogatja és egyre olcsóbbak is lesznek az ilyen tudásra képes routerek.