Ami a töltőképernyő mögött van - Ez történik, amikor betölt egy játék
Gondolkoztál már, hogy mi történik, amikor épp betölt egy játék? Annyit elárulunk, hogy nem kizárólag a háttértárunk sebességén múlik a dolog.
Gondolkoztál már, hogy mi történik, amikor épp betölt egy játék? Annyit elárulunk, hogy nem kizárólag a háttértárunk sebességén múlik a dolog.
Gondolkoztál már, hogy mi történik, amikor épp betölt egy játék? Annyit elárulunk, hogy nem kizárólag a háttértárunk sebességén múlik a dolog.
2021.05.03. – A loading screen, vagyis a töltőképernyő az az állapot, amit sajnos többször is látunk egy nap, ám nem igazán szeretjük sokáig nézni. Ha felbukkan, az nem csak szimplán azt jelenti, hogy az adatokat betölti a gépünk a memóriába, hanem más folyamatokat is végez a program, hogy utána már csak a mi interakciónkra várjon a játék. Néhány játék, pl. a Fortnite még egyedi, megszerezhető Loading Screen háttérrel is próbálja kicsit enyhíteni a várakozásunkat, több-kevesebb sikerrel.
Az alábbi grafikonon azt nézhetjük meg, hogy leegyszerűsítve milyen folyamatokat végez az applikáció, az indítástól egészen a quit gombra kattintásig. Értelemszerűen nekünk az adatok mozgatása (Transfer Data) és a megfelelő környezet megteremtése (Initialize Environment) lesz lényeges. Néha nem is egyszerre történnek a dolgok, az alkalmazás bemásol néhány adatot a memóriába, feldolgozza, újra bemásolja, feldolgozza…ez az eseménysor ismétlődik egészen a kész állapotig.
Kétségkívül ez veszi el a legtöbb időt, mielőtt birtokba vehetnénk a játékot. Ekkor a játék a memóriába és a videómemóriába másolja a számára szükséges dolgokat. Természetesen a nyers sebesség is nagyon fontos, az sem mindegy, hogy a játéknak milyen formában kell ezeket az adatokat másolnia. Beszélhetünk egy 1GB méretű 1 darab fájlról vagy ugyanekkora méretű, de milliós nagyságrendű fájlhalmazról is. Itt jön képbe a „seek time„, egy adott információ előkereséséhez szükséges idő.
Nézzük is meg egy egyszerű példával. „A” háttértárunk 1GB/s sebességgel, de 5ms seek time értékkel dolgozik, míg „B” háttértárunk 100 MB/s sebességgel, viszont 0.05ms seek time értékkel operál:
A valós körülmények inkább valahol a kettő között lesznek, ez nagyban függ a játék által használt motortól is. Azt azért kijelenthetjük, hogy minden tekintetben jobb választás az SSD, jót fog tenni a betöltési időknek.
Ez is eltér minden játéknál, programnál vagy épp operációs rendszernél is. A RAM megtöltése után még rengeteg dolgot kell végrehajtania az applikációnak. Ilyenkor már nem csak a háttértárunk ereje jön be a képbe, hanem a processzorunk ereje is, így gyenge processzor esetén itt is értékes másodperceket veszíthetünk.
Ahogy láthatjuk, a megfelelő betöltési időhöz kiegyensúlyozott számítási teljesítményére és háttértár sebességre, illetve minél alacsonyabb értékű „seek time”-ra van szükségünk. A legtöbb mérés alapján a következő dolgokat vonhatjuk le:
Ha csak a játék a cél és tényleg nagyon szűkös a keret, akkor érdemes egy erősebb processzor és HDD kombinációval kezdenünk, hiszen a betöltési idő hosszabb lesz valószínűleg, ám utána már a játék sokkal jobban meghálálja a nyers számítási erőt. Amint megengedhetjük magunknak, akkor pedig jöhet az SSD upgrade!
Hat év után végre rájött valaki miért tölt be olyan lassan a GTA Online
A GTA V pár hónapja felbukkant esete kiválóan mintázza, hogy tényleg nem csak pusztán az adatok betöltéséből áll a dolog. Ott is a „megfelelő környezet megteremtésénél” csúszott el a dolog, nem a nyers másoláson, hiszen az egyik folyamat csak egy szálon tudott futni, így nem használta ki a modern processzorok erejét. Míg a másik ok szintén egy programozási baki volt, egy 10 MB méretű JSON fájl kapcsán. Hiába rendelkeztünk hiperszuper SSD-vel és 16 magos processzorral, ezeknek a hibáknak köszönhetően nem mentünk semmire velük.
Ha meghalsz, akkor mi lesz az online profiljaiddal és cuccaiddal?