2023.09.13. – Manapság úgy érezhetjük, mintha mindig is létezett volna a Steam. Annyira beitta magát a játékosok mindennapjaiba, hogy el sem tudnánk képzelni nélküle, pedig az épp 20. éves pályafutása során nem egy kihívója akadt. Igaz, a legtöbb tematikus, esetleg kiadóspecifikus digitális játékbolt – mint amilyen a GoG, ami elsősorban retro címeket kínál, vagy mint a Battle.net, amin kizárólag az Activision Blizzard alkotásait vásárolhatjuk meg.

Bár nem a Steam volt az első digitális játékáruház, nélküle azonban valószínűleg sokkal tovább kellett volna várni a digitális forradalomra. A 2003-as indulásakor ugyanis senki sem hitt a Valve sikerében: a Microsoftot, a Yahoo!-t, de még a RealNetworks-öt sem érdekelték az ilyen típusú disztribúciós formák, míg a játékiparban a többség úgy gondolta, hogy a Steam akár végleg be is döntheti a videojáték bizniszt.

De a Gabe Newell által vezetett Valve nem rezelt be, sőt! A 2002 március 24-én megrendezett GDC-n be is mutatták a Steam legelső (próba)verzióját, amit eredetileg a Counter Strike-frissítések miatt kezdtek el egyáltalán kalapálni. Az eredmény ennek megfelelően igen felemás lett: a Steam akkoriban elég puritánul festett, így nehéz volt belelátni azt, amivé végül vált.

De Newellék folytatták a munkát, majd 2003. szeptember 12-én hivatalosan is élesítették a Steamet.

Így nézett ki a Steam legelső működő változata 2002. március 21-én

Sokáig viszont csak a Valve saját játékai voltak elérhetőek róla, de még a mára már megszokott áruház felülettel sem rendelkezett. Ekkoriban csak az volt a szempont, hogy az játékosok kapcsolódhassanak egymáshoz a játékokban, a fejlesztők ellenőrizhessék és frissíthessék a programokat, illetve megpróbálják elejét venni a csalásoknak.

Az igazi áttörést a Half Life 2 jelentette, amivel a fél világ játszani akart. Szóval a konzolos taktikát követve azt találták ki, hogy a játéktörténelmi alkotást kizárólag a Steamen lehet majd megvásárolni, aminek még a lemezes kiadását is szorosan a rendszerhez kötötte. Bár a játékosok tömegei miatt volt némi fennakadás, a Gordon Freeman színre lépésével meglódult a Steam szekere.

A Valve ezt követően kezdett el dolgozni a már évek óta tervezőasztalon heverő nagy digitális központi áruház ötletének megvalósításán. Bár az alap már korábban elkészült, az áttörés 2005-re datálható, amikor is megjelentek az első olyan játékok, melyeket nem a Valve készített, nevezetesen a a Ragdoll Kung Fu és a Darwinia.

Ez volt a Steam történetének harmadik kulcsfontosságú állomása, amikor valódi digitális áruházzá válhatott.

A többi pedig már történelem

Megjöttek a demók, a játékelőzetesek, 2007-ben továbbfejlődött a keresés, befutott a kliensen belüli Steam Community, ami barátlistákat, statisztikákat és különböző csoportok megalakulását hozta. 2008-ban a Steamen már több, mint 20 millió játékos lézengett, 2011-re pedig átlépte az 1000 játékos álomhatárt, illetve ugyanebben az évben élesedett a Steam Workshop is. Azóta van már SteamOS, SteamDeck, VR headset, Mac és Linux kliens, na meg mobilalkalmazás.

A sort sokáig lehetne folytatni, amit szerencsére megtesz helyettünk a Valve, méghozzá egy részletekbe menő online tárlatvezetéssel.

A digitális Steam múzeumban az alakulás legelső pillanatától az összes lényeges eseményt és játékmegjelenést bemutatják, egészen 2023. szeptemberéig, azaz a mai napig bezárólag.

Persze, nem mindenki van oda a kiállításokért, ezért a Valve mindezt megfejelte egy nagyszerű múltidéző akcióval: a Steam történetét felelevenítő esztendőket a legmeghatározóbb játékok kiemelésével keretezi, néhányat pedig a születésnap alkalmából alaposan le is akcióz. Szóval mindenképp érdemes végigvenni a Steam-törit, még akkor is, ha 2003-ban még csak meg sem születtél, így nem tudsz sokunkkal együtt nosztalgiázni.

Boldog születésnapot Steam, még nagyon sok ilyet!

Álommeló? – Hogyan lehetsz munka mellett „hivatásos” játéktesztelő?