2023.08.01. – Bár valamelyest jobban áll Magyarország, mint hét éve, amikor utoljára vettek fel részletes uniós adatsort, még ma is volna mit javítani honfitársaink idegennyelvtudásán. Ezt azért érdemes tisztázni, mert rendre felmerül a kommentek között – nyilván nem csak nálunk -, hogy minek vadásszuk a nemzetközi gaming híreket, mikor „úgyis mindenki tud angolul”. Ha ez az állítás igaz lenne (sajnos nem az), akkor is volna igény magyar nyelvű gaming sajtóra – ugyanúgy, ahogy angolul beszélők szívesen néznek szinkronizált tartalmat vagy kapcsolják be a játék magyarítását, esetleg a SzinkronSarok valamelyik profi hangsávját. Azoknak meg végképp jól jön mindez, akik nem teljesen magabiztosak angolul, vagy simán és egyszerűen a kikapcsolódás közben nem szeretnének még a beszédre is külön koncentrálni.

És igen, vannak nagyon sokan, akik nem beszélnek angolul.

We don’t speak

Ha Magyarországon bármerre eldobva egy kavicsot tényleg eltalálnánk egy angolul társalgó embert, az valóban remek lenne. De nem így van. A Fan Maps nemrég adott ki térképet arról, hogy az egyes európai nemzetek lakossága milyen arányban képes társalgási szinten beszélni a globális – és gaming ipari – nyelven. Bár a svájciakról nincs adat (biztos nem voltak hajlandók angolul válaszolni a kérdezőbiztosnak) és a balkáni országokból sem jöttek számok, azért elég beszédes, hogy az Európai Unió tagállamai között hogyan is áll a szénánk. Egy kép ezúttal is többet mond ezer szónál.

Tegyük hozzá: a térkép pár évvel ezelőtti uniós eredmények alapján született – hiszen a britekről van adat, a horvátokról meg még nincs -, de más szempontok alapján ma se sokkal jobb a helyzet (lásd lentebb). A sereghajtó magyarokhoz (20%) képest a spanyoloknál (22%) és a portugáloknál is (27%) több angolul társalgási szinten beszélő emberbe botlasz, pedig az anyanyelvük a Berlitz adatai szerint a 4. és a 8. legbeszéltebb nyelv a világon.

Kvázi kevésbé szorulnak rá egy világnyelv elsajátítására, mint mi.

De nézzünk egy adatsort más szempontok alapján is: a WordsPath 2023 éve eleji összegzése szerint 38 európai nemzetből a 21-ik helyen állunk az angol nyelvtudásunkkal, de ez NEM a társalgási szintet veszi alapul (mint a fenti térkép). A kutatásuk arra világít rá, hogy hány ember tud MEGSZÓLALNI angolul, és mekkora felkészültséggel rendelkezik ebből a nyelvből. A közel 5,8 millió angolul vakkantó magyar még nem is lenne rossz adat, ám a 60 százalékos tudás inkább jelent kezdő, mintsem haladó szintű angoltudást.

Az Eurostat utoljára 2016-os, önbevalláson alapuló adatsort osztott meg az uniós államokban élők nyelvismeretéről. Hát, nem tettük ki az ablakba az eredményt, mert a statisztika szerint honfitársaink 57,6 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet. Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) előztük. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.

És a helyzet nem úgy fest, hogy egyhamar javulni fog: a napi.hu az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján írta meg, hogy évről évre egyre kevesebb a nyelvvizsgázó, ráadásul sok a sikertelen próbálkozás. A 2022-es évben 83.145-en futottak neki a nyelvvizsgának, de csak 60.631-en mentek át. Angolból ekkor 49.359-en kollokváltak, de volt mellettük 17.595 bukás is. Nagyon durva viszont, hogy néhány év alatt mennyivel visszaestek a jelentkezések: angolból az évtizedes rekordnak számító 2016-os 96.041 fő után 2021-ben már csak 67.006-an ültek neki a dolgozatnak és a felelésnek.

Mindenből KELL a magyar változat?

Vannak, akik nem értékelik, amikor idegen nyelvről fordított cikkekkel találkoznak a videojáték tematikájú hazai oldalakon, és hajlamosak leszólni feliratozók, szinkronkészítők munkáját is, tévesen azt hangoztatva, hogy angolul mindenki tud. Pedig a magyarok minimum hiányos nyelvismerete mellett érdemes fontolóra venni néhány további szempontot, amiből világosan látszik: lényeges a szerepe a SzinkronSaroknak és a hozzá hasonló stúdióknak, a játékfelirat-készítőknek, vagy éppen a hazai gamer portáloknak.

1. A Leet szerzői és szerkesztői összességében több száz nemzetközi híroldalt és közösségi felületet figyelnek, illetve szűrnek.
2. A cikkek szinte mindig ellenőrzött forrásból születnek (de ja, néha mi is hibázunk).
3. A világ gaming iparának nyelve az angol: még a latin-amerikai, európai, japán és indiai fejlesztők is ezen a nyelven kommunikálnak egymással.
4. A világ gaming iparának 99,999… százaléka nem Magyarországon dolgozik, és nem magyarul ad ki híreket, hanem angolul, így a fejlesztési híreknek valóban csak egy kis százaléka hazai (itthon a GameCompanies.com szerint 11 ismert cég működik).
5. A magyar játékiparon felül hazai streamereket, csatornákat, online eseményeket, közösségi trendeket, stb. figyelünk és írunk róluk gyakran első kézből származó híreket.
6. Rengeteg fiatal gamer van, akik az életkorukból adódóan aligha beszélnek-olvasnak magas szinten angolul, és nekik is kijár a tájékozottság azokban a témákban, amelyek iránt érdeklődnek.

Mi a tanulság?

Az egyik biztosan az, hogy a hazai viszonyok ismeretében bármely európai országhoz képest lényegesebb az anyanyelven elérhető videojáték témájú hírfolyam. A gaming újságírás itthon sem csupán arról szól, hogy szépen lefordítjuk a híreket, ahogy a hírfogyasztás is jobban esik mindenkinek, ha magyarul teheti meg. A Leet.hu olvasói szerintünk megérdemlik az erre fordított időt, pénzt és energiát. Úgy döntöttünk (úgy véljük, jól), hogy jár nekik a jól értesültség és a gyorsan reagáló, mindig friss gaming hírzuhany, meg egy oldal, ahol jól érezhetik magukat.

Azoknak meg, akik sosem restek tanulni:

Játszva fejlesztenéd az angoltudásod? Ennél a 10 játéknál aligha találsz alkalmasabbat