Van egy sor olyan dolog, amiről köztudott, hogy illegális, de a társadalom simán rálegyint és rendszeresen elköveti. Ezek jellemzően olyan apró(nak tűnő) szabálysértések, amelyek az emberek szemében csínytevéssé szelídültek, vagy annyira tömegesen szegjük meg a rájuk vonatkozó szabályokat, hogy szinte nevetségesnek érezzük, ha valaki szóvá teszi nekünk.

Ide vágó igaz történet: egy szupermarket parkolójába akartam behajtani, amikor az egyik sorból fékezés nélkül kivágott elém egy nő, holott nekem volt elsőbbségem. Ijedtünkben mindketten lefékeztünk és mivel le volt húzva az ablak, hallottam, hogy még neki áll feljebb. Muszáj volt megjegyeznem: „már bocs, de ott volt a szeme előtt az elsőbbségadás tábla”, mire ő:

„azt senki sem tartja be, úgyhogy engem se érdekel”, és tovább hajtott.

Ezt a mondatot egyszer bekereteztetem és kiteszem az íróasztalra, hogy mindig emlékeztessen rá: ha eljutok a flegma senkiháziságnak ebbe a stádiumába, sürgősen változtatni kell, mielőtt felfal a világ, vagy bajt csinálok. Pedig tömeges jelenség, hogy bizonyos szabályokat simán áthágunk, annyira normális lett, hogy „mindenki így csinálja”. Íme a legtipikusabb 10 illegális dolog, amit normálisnak tartunk.

SEBESSÉGHATÁR TÚLLÉPÉSE

10-20 km/h-val többet tolunk – mégis mi baj lehet, nem? A sebességkorlátozás túllépése az egyik leggyakoribb népbetegeség, és egyben néphülyeség. Úgy érezzük, attól, hogy ha kevéssel is, de átlépjük a megengedettet, akkor már jól kicsesztünk a rendszerrel. De ez több kérdést vet fel, mint amennyi válasz van rá. Mégis miért keresünk állandóan kibúvókat? Tényleg annyira meg vagyunk szorongatva, hogy kicsinyes örömünket leljük az ilyesmiben? Ezzel akarjuk igazolni, hogy márpedig mi siettünk, csak „a rohadt forgalom”, amiatt késtünk el?

Bár a sebességkorlátozások rontanak valamelyest az utazás élményén, nem véletlenül szablyák meg őket. Persze igazad van: sokszor indokolatlan túlkapásnak tűnnek (főleg hazánkban, ahol úthibák javítása helyett is tábláznak), de valójában senkin sem segítesz azzal, ha csak azért is jobban taposod a pedált. Egy ingázó naponta legfeljebb 4-5 percet spórol vele (oda-vissza), ha egy 40-50 kilométeres úton 10-20 km/h-val átlépi a sebességhatárt. Annak ellenére, hogy értelmetlen, riasztó, hogy az emberek mennyire normalizálták a gyorshajtást, és elfelejtik, hogy ezzel mások életét is veszélyeztetik.

ÜZENETÍRÁS ÉS VEZETÉS

A 21. században élünk, és az emberek azt gondolják, hogy az SMS-ezés és a vezetés egyszerre is megy. Miért ne válaszolnánk gyorsan a pirosnál, vagy a lakóövezetben, ahol úgyis csak 20-30-cal lehet tötymörögni? Pedig indokolatlanul sok közúti baleset okozója az utolsó smiley, amit még okvetlenül be kellett kopogni, ahelyett, hogy az utat néztük volna a telefon helyett.

Minden közlekedésbiztonsági szakértő legelső tanácsa az autóvezetőknek, hogy soha ne vezessenek, miután alkoholt fogyasztottak. A második meg az lett, hogy soha ne babráljunk a telefonon vezetés közben. És mindkettőre alapos okuk van, hiszen máig tömeges jelenség, hogy az emberek könnyelműen megszegik őket. Pedig sem az a korsó sör, sem az utolsó leírt szó nem lehet annyira fontos, mint az utat nézni, hogy se magunkban, se másban ne tegyünk kárt.

TANKÖNYVMÁSOLÁS

A szerzői jogok oldaláról nézve (és ezekről lentebb még szó lesz), illegális szkennelni, vagy fénymásolni a főiskolai és egyetemi tankönyveket, ahelyett, hogy megvennénk őket, pedig az általában szűk büdzséből gazdálkodó hallgatókat nem igazán vethetjük meg, ha mégis megteszik. Mivel a tankönyvek ára a felsőoktatás szintjén sokkal durvább tud lenni, mint addigi tanulmányaink során bármikor (és iszonyatosak az áremelkedések is), normálisnak tartjuk, hogy úgy lopjuk-visszük a könyveket, mintha nem lenne holnap.

Az utóbbi időben a tankönyvek és tanszerek olyan árrobbanáson estek át, hogy nem lehet csodálkozni rajta, ha valaki alternatív módon igyekszik megszerezni a tananyagot, hiszen sokan kerültek pénzügyi kényszerhelyzetbe. Kevés szomorúbb dolgot lehet elképzelni annál, hogy valaki ilyesmi miatt hagyja ott a tanulmányait, holott Magyarországon minden, csak nem ritkaság (legfeljebb abszurd) az, hogy pont egy egyetemistának nincs pénze könyvre.

KALÓZKODÁS

Igen, ha már itt tartunk, akkor a jó öreg digitális kalózkodás teljesen más megítélés alá esik, mint az, ha valaki a tanulmányai miatt kényszerül szellemi terméket lopni (még ha ugyanolyan szabálytalan az is). Emlékszel azokra a reklámokra, amelyek a bolti szarkákhoz hasonlították a kalózokat: „Ugye nem lopnál autót vagy ruhát?”. Van, amikor a hírességek is csúnyán kikelnek a jelenség ellen. Rihanna például az egyik koncertjén osztotta ki a rajongóit, amiért vásárlás helyett kalózkodnak a zenéivel. Bár az indulatát megértjük, koncertközönség előtt nem feltétlenül sült el jól, hiszen aki kifizet egy többszáz dolláros jegyet, jó eséllyel a Spotify-on vagy az iTuneson se sajnál kiadni pár centet egy streamelésért. Rihannával túl magasra lebegett a színpad…

De a kalózkodás ettől még – és ebben tök igaza van – sértő a művészek, szerzői jogtulajdonosok, alkotók, fejlesztők számára. Mikor legközelebb megnyitod a Bitorrentet, jusson eszedbe, hogy mértékkel, kisebb mennyiségben fogyasztva a játékokat (aminek mentálisan is komoly haszna van), vagy más tartalmakat, megengedhetnéd magadnak, hogy fizetsz is értük. Mert a kalózkodással hosszútávon épp a kontentek minőségét ássuk alá.

FÜVEZÉS

A marihuána fogyasztás eléggé ellentmondásos dologgá vált a világban, hiszen egyes országok, vagy az USA bizonyos államai élvezeti cikként is legalizálták és jól ellenőrizhető szaküzletekbe terelték a zárjeggyel vásárolható füvet. Még több olyan hely van, ahol legalább gyógyászati célra engedélyezik és receptre felírhatja a doki. Ez már rutin, de még illegalitásban is rengetegen használják, és gyakorlatilag „poén” lett betépni: szinte normális része házibuliknak, kerti partiknak, holott törvénybe ütköző, épp ezért nem kicsit rizikós.

A bolygó nemzeteinek túlnyomó többségében semmilyen formában nem legális a vásárlása és fogyasztása, sőt, a birtokolt mennyiség, vagy a visszaélés (pl. értékesítés) súlyosságának függvényében különböző mértékben szankcionálják. Nálunk például – és ennél régen elnézőbb volt az igazságszolgáltatás – több év börtönt lehet kapni, még fogyasztásért is. Hogy mekkora baj van azzal, ha a függőket bűnözőként kezeli az ország, nem pedig szenvedélybetegként (mint az alkoholistákat, akikre bezzeg mindenki rálegyint), most ne menjünk bele, de a korrektséghez hozzátartozik: ugyanolyan veszélyes lecsúszás lehet a vége, mint a mértéktelen piálásnak.

BULLYING

A zaklatásnak sokféle formája van, és annak ellenére, hogy évtizedek óta küzdenek ellene nemzetközi mozgalmak (is), még mindig hallani zsarolásokról, bántalmazásokról, ami csupán abból ered, hogy egyesek mindenáron hatalmat akarnak gyakorolni mások felett. Szélsőséges esetben – például a nemrég kiderült miskolci abúzálásnál, amiben egy 11 és egy 14 éves lányt bántalmaztak a diáktársaik – persze büntetés jár érte, sőt, a bullying súlyosabb bűncselekménnyé fajulhat, ha vér folyik, ne adj isten valaki megsérül, vagy meghal.

Van azonban a zaklatásnak egy formája, ami mind a mai napig közöny tárgya, és nagyjából azzal azonosítják (még a szülők is!), hogy egy fiú csak így fejezi ki, ha tetszik neki egy lány. Ez a kiskori „meghúzta a hajammal” kezdődik, ami – ha engem kérdezel – már nem kellene, hogy rendben legyen, de később, kamaszkorban eljuthat a kéretlen fizikai kontaktusig. És amikor a „meghúzta a hajam” egyszercsak „megfogta a fenekem-mellem-bármim” kategóriába lép, a lány környezete még mindig hajlamos betudni a dolgot annak, hogy „áh, a fiú csak bele van esve”. Pedig az ilyesmi elég messzire tud menni, ha soha, semmi következménye nincs a zaklatóra nézve. Csajok, hallgassatok rám: mindenki hülye, aki szerint ez semmiség, szóval ha valaki rendszeresen fogdos titeket az akaratotok ellenére, szerintem simán rúgjátok tökön. Nőként jogotok van hozzá. 😉

TÖRVÉNYSZEGŐ RENDŐRÖK

Érdekes, hogy a társadalom mennyire elnéző tud lenni, ha éppen egy rendőr szegi meg a törvényt – nyilván csak akkor, ha társadalmilag elfogadottabb helyzetben történik túlkapás. Ez ugye ingerküszöb kérdése minden közösségben, és sajnos szélsőségek is előfordulnak. Mondjuk a 2023. januári újbudai rendőrgyilkosság esetében egy emberként szurkol az ország a túlélő egyenruhásoknak, hogy ne legyen bajuk belőle, amiért fegyvert használtak a tettes ellen (lábon lőtték, remélhetőleg szabályos eljárással), aki halálra késelte egy társukat. Igazából még csodálom is őket a higgadtságukért, hogy csak megsebesítették.

Bár a közvélemény egy ilyen tragédia után mellszélességgel kiáll a rendőrök mellett, a világban sokszor fordul elő, hogy túl erőszakos intézkedés, rendőri brutalitás, rasszizmus, szükségtelenül durva letartóztatás történik. Ilyenkor rendre kétfelé szakad a közvélemény, és vannak, akik foggal-körömmel védik a törvényt elvileg tisztelő, de azt mégis megszegő rendőröket.

SZAKDOLGOZAT HAMISÍTÁS

Részben, vagy egészben már jó pár éve nem érdemes diplomát lopni, mert a digitális világban sokkal könnyebb tetten érni a plagizálókat, mint korábban. Persze régen is meg volt a maga kockázata, ha valaki olyan disszertációból, vagy más tudományos munkából emelt át, ami később szélesebb körben is ismertté vált, de napjainkban már kár ilyesmivel fáradni. Sőt, egy ideje teljesen másik problémára, a mesterséges intelligenciára kell odafigyelni.

Ugyan, ki hibáztatna egy évek alatt szellemileg túlhajszolt és anyagilag kizsigerelt (lsd. feljebb: TANKÖNYVMÁSOLÁS) egyetemistát, ha némi ügyeskedéssel, pl. részben a ChatGPT-vel megírt szakdolgozattal próbálkozna diplomához jutni? Igen ám, csak közben azt is észben kellene tartanunk, hogy a csalások elértékteleníthetik a vérrel-verejtékkel megszerzett papírt a későbbi munkáltatók szemében.

ÉGŐ CIGICSIKK

Az egész bolygóra veszélyt jelentesz, ha szemetelsz – különösen, ha dohányzol, hiszen a bagósok legalább néha-néha (nézz magadba) hajlamosak simán csak elpöckölni a cigit arra, amerre éppen járnak. Bár ez önmagában nem bűncselekmény, egyrészt gusztustalan (ne szemetelj!), másrészt kockázatos, hiszen tüzet okozhatsz. Ha olyan helyen dobsz el égő cigit, ahol a tűzveszélyre még figyelmeztetnek is, szabálysértés miatt simán rád hívhatják a rendőrt, viszont a jelzés nélkül helyeken, pl. parkokban, közterületeken, természetben is bajba sodorhat a felelőtlenséged, ha felgyújtasz vele valamit. Mondjuk egy erdőt.

FIATALKORÚAK ALKOHOLFOGYASZTÁSA

Újabb kritikus pont, amivel a legtöbb ember elnéző. „Berúgtak kicsit a fiatalok, jól van, az én időmben se volt másképp, mégis rendes ember lett belőlem”, stb., stb… Ezzel kapcsolatban megint csak más-más vörös vonallal rendelkeznek a világ országai, hiszen Amerikában 21, Európában jelemzően 18 év alatt nem vehetnek alkoholt a fiatalok, ám mégis mindenki megoldja valahogy, és ez – amíg nem okádnak be Mari néni kertjébe, vagy nem óbégatják fel a szomszéd csecsemőjét – többnyire senkit nem érdekel. Pedig ettől még illegális.

Bár a társadalom simán normálisnak veszi, akár a jócskán 18 év alatti fiatalok piálását is, nem kellene rálegyinteni. A többségnek persze az égadta világon semmi baja nem lesz attól, hogy időnként leissza magát a haverokkal, de a függőségek bizony ebben a korban nagyon hamar ki tudnak alakulni. Szóval ha kicsit is hajlamos vagy a szenvedélybetegségekre, annak ellenére se mondj mindig igent az esti piálásra, hogy ezért Magyarországon senki nem kövez meg, amíg nem randalíroztok. Legalább neked legyen több eszed, mint az egymillió alkoholista országának, ahol élsz!

És ha már bűnözés – van ahol jól haladnak a zsaruk a korral:

Bravó: a rendőrség már Fortnite-ban, CS:GO-ban és Minecraftban is járőrözik