Egy ismert japán tévésztár öngyilkosságát követően még szigorúbb büntetés jár annak, ha valaki online térben sérteget, zaklat valakit.

Az internetes zaklatást, bántalmazást, sértegetést talán nem kell bemutatni annak, aki valamilyen szinten tagja egy gamer közösségnek. Legyen szó akár az online játékokról, gamer facebook csoportokról, Discord csatornákról, Redditről, vagy akár egy Twitch streamről: mindig találkozunk olyanokkal, akik az anonimitás álcája mögé húzódva szeretnének bántani másokat. A közösségi oldalakon pedig már annyira elharapódzott a dolog, hogy egy egész világ képes szétszedni valakit, egyetlen hiba vagy vélemény miatt. Ez pedig következményekkel jár.

Egy ismert sztár halála miatt a japán kormány szigorította a zaklatásért, sértegetésért járó büntetést: börtön is járhat érte.

A japán parlament tavaly nyáron olyan jogszabályt fogadott el, amely az „online sértéseket” börtönbüntetéssel sújthatja. Az emberek ezt most egyre komolyabban veszik, mivel egy televíziós sztár öngyilkosságot követett el, miután a közösségi oldalakon az emberek nem hagyták békén.

Képzeld tehát el, hogy egy online térben sértegetsz valakit, majd egy év börtönre ítélnek!

Az japán ország büntetőtörvénykönyvének módosítása szerint – amely tavaly lépett életbe – az internetes sértésekért elítélt elkövetők akár egy év börtönbüntetésre, vagy 300 000 jen (körülbelül 850 ezer forint) pénzbüntetésre számíthatnak. Ez a büntetés korábban 30 napnál rövidebb elzárás volt, 100 ezer jenes büntetéssel.

A törvényjavaslattal persze nem mindenki értett egyet az országban. Az azt ellenzők azzal érveltek, hogy a törvény akadályozza a szólásszabadságot, és azok bírálatát, akik hatalmon vannak. A törvényt támogatók azonban azt mondják: szigorúbb szabályozás kell azok ellen, akik az interneten zaklatnak másokat.

A törvényt egyébként azzal a feltétellel fogadták el, hogy a törvényt újravizsgálják majd, három évvel a hatályba lépése után.

Mi számít sértésnek?

A japán büntető-törvénykönyv szerint sértésnek minősül valaki társadalmi helyzetének nyilvános lealacsonyítása, anélkül, hogy konkrét tényekre hivatkoznánk. Ez teljesen más, mint a rágalmazás, amelyet úgy határoznak meg, mint valaki nyilvános lealacsonyítását, miközben konkrét tényekre mutat rá. Bár a törvény szerint mindkettő büntethető.

Seiho Cho, egy japán büntetőjogász szerint a törvény nem mondja ki pontosan, mi minősül sértésnek, zaklatásnak.

„Szükség van egy iránymutatásra, amely megkülönbözteti, mi minősül sértésnek. Például ha most valaki idiótának nevezi is japán miniszterelnököt, akkor az átdolgozott törvény értelmében bűncselekményt követ el” – mondta.

Hana Kimura halála

Az internetes zaklatás kérdése az elmúlt néhány évben egyre több országban előtérbe kerül, és egyre többen szeretnének internetes zaklatás elleni törvényeket. Japánban az emberek különösen Hana Kimura reality-tévésztár halála után háborodtak fel a jelenségen.

A 22 éves Kimura, aki a Netflix „Terrace House” című műsorában lett ismert, 2020-ban öngyilkos lett. A hír országszerte sokként érintette az embereket. Később kiderült, hogy a közösségi médiában online zaklatták a lányt, amit nem bírt elviselni.

Nem sokkal halála után a japán politikusok is foglalkoztak az internetes zaklatás veszélyével, és ígéretet tettek arra, hogy tenni fognak ez ellen. Kimura édesanyja lánya halála után az internetes zaklatás elleni törvények szigorításáért kampányolt, sőt létrehozta a „Remember Hana” nevű nonprofit szervezetet, hogy felhívja a figyelmet az internetes zaklatásra.

„Azt szeretném, ha az emberek tudnák, hogy az internetes zaklatás bűncselekmény” – mondta a törvény hallatán.

Magyarországon is gond

Természetesen Magyarországon is létező jelenség az internetes zaklatás, ami gamerként talán minden nap tapasztalunk az online játékokban, vagy éppen a közösségi oldalakon.

A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015.) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. 2021-ben az UNICEF Magyarország a TikTok közösségi oldalon indított cyberbullying elleni kampányt ismert fiatal netes sztárok bevonásával. A kampányvideóban saját koreográfiával szereplő Whisperton és más TikTok-influenszerek arra kérik követőiket, hogy ők is lépjenek fel a netes bántalmazás ellen. A kampány célja az UNICEF HelpAPP applikációjának népszerűsítése is volt – írja az Unicef.hu.

Egyébként nemrég a gamerek több mint fele elismerte, hogy zaklat másokat online:

A gamerek több mint fele beismerte, hogy csesztet más játékosokat

 

×