Nem árt tisztában lenni a határokkal.

Manapság, amikor a processzorok és videókártyák fogyasztása az egekbe nőtt és olvadozó tápkábelekről olvashatunk, elkerülhetetlen témakör a PC hőmérséklete. Sokakban felmerülhetett az utóbbi időkben, hogy milyen értékek mellett használhatják nyugodtan a számítógépet vagy épp mikor kell elkezdeni aggódni. Az eltérő komponenseknek köszönhetően egyetlen egy megnyugtató számot nem lehet mondani, ám szerencsére alkatrészekre lebontva már egy fokkal közelebb járhatunk a történethez.

Nézzük is, hogy mire kell odafigyelnünk!

Miért melegedik túl a hardver és ez miért rossz?

Minden egyes számítógépes chip, legyen szó CPU, GPU, DRAM vagy NAND chipekről, különféle anyagból épül fel. Ezek között felfedezhetjük a félvezetőket (pl. szilícium), fémeket (pl. réz), kerámiát vagy épp a műanyagot is. Az elektromos töltés áramlása és tárolása ezeken a félvezetőkön és fémeken keresztül teszi lehetővé a chipek megfelelő működését. Tökéletes rendszerről nem beszélhetünk, így a veszteség jelentős részét hő formájában adják ki magukból ezek az egységek. A mai, több milliárd alkatrész tartalmazó chipeknél már bizony nem elhanyagolható ez a hőveszteség.

A túl magas hőmérséklet problémákat hozhat magával. A fém alkatrészek ellenállása a magasabb hőmérsékleti tartományban megnő, míg a félvezetőké általában csökken. Ennek köszönhetően az eszköz elektromos viselkedése megváltozhat. A gyártók éppen ezért kijelölnek egy optimális működési tartományt, ezen felül általában már valamilyen védelmi mechanizmus védi meg a chipeket a komolyabb károsodástól. Ez bizony a teljesítményen is meglátszódik, ezért is gyanakodhatunk túlmelegedésre, ha hirtelen megcsappannak a képkockák, a GPU és/vagy CPU teljesítménye nem hozza a régi szintet.

Processzorok

Az Intel esetében két limittel találkozhatunk. Az elsőt Tjunction / Tj max néven szokták illetni. Ez az a hőmérséklet, melynek elérése után a fentebb említett védelmi mechanizmusok aktiválódnak. Ekkor visszaveszi a fogyasztást, az órajeleket, kritikus esetekben a feszültséget is. Az is előfordulhat, hogy kikapcsolásra kényszerítik a számítógépet. A másik limit Tcase néven lehet ismerős. Ez inkább egy javaslat, egy cél, mintsem egy konkrét limit. A TCcase azt a maximális értéket adja meg, ahol még éppen kényelmesen érzi magát a processzor egy megfelelő hűtő segítségével. A modern Intel processzorok 100 fok környékén kezdenek visszavenni erejükből, a TCase pedig hosszú évek óta 72 fokban van meghatározva:

Az AMD hasonló számokkal dolgozik, a maximális Tjunction érték sok esetben 105 is lehet a vöröseknél. Szintén kiemelendő, hogy a 7000-es Ryzenek híresen forrófejűek, ám a gyártó szerint nem kell emiatt aggódnunk.

Videókártyák

Videókártyák esetében csak a Tjunction értékkel találkozunk. Nem véletlenül, hiszen a hűtési rendszer közvetlenül érintkezik a grafikus számítási egységgel. Több mérőszenzort is elhelyeznek a gyártók a videókártyákon, a Hot Spot értékre különösen oda kell figyelnünk, ezt takarja a videókártya legmelegebb részét.

A többi komponens?

Nem csak a GPU és CPU egységek hajlamosak melegedésre. Beszélhetünk a memóriákról, a háttértárakról is. Szerencséve jóval kevesebbet fogyasztanak, mint a CPU és GPU párosa, ám ettől függetlenül potenciálisan túlmelegedhetnek. Nem véletlenül kerülnek a PCIe Gen 4 és 5 SSD-kre passzív és aktív hűtések.

A limitek

Az alábbi limitekre érdemes tehát odafigyelnünk, ha a hardverek épsége miatt aggódnánk:

Komponens Tipikus maximális hőmérsékleti tartomány (°C)
AMD CPU 90 – 105
Intel CPU 90 – 100
AMD GPU 95 – 110
Nvidia GPU 80 – 90
Rendszermemória 85 – 95
Grafikus memória 90 – 100
HDD 50 – 70
SSD 85 – 95

Ezek azok az értékek, amik már tényleg a határon mozognak, a valóságban optimális hűtési körülmények mellett nem igazán kellene ilyen számokkal találkoznunk. Processzorok esetében az alábbi táblázat kiváló útmutató lehet:

Ideális Elmegy Nem túl jó
CPU (IDLE állapotban, 10% alatt) <35°C 35-45°C 45-50°C >50°C
CPU (50% alatt, játékoknál) <50°C 50-65°C 65-75°C >75°C
CPU (100% alatt) <60°C 60-80°C 80-85°C >85°C

GPU-k esetében manapság az 55-70-es értékeket tekinthetjük ideálisnak. Kevésbé jól szellőző házban, gyengébb hűtéssel felszerelt modellek esetén a 75-80 fok sem ördögtől való, ám ekkor már a videókártya boost rendszere visszafoghatja az órajeleket.

Hogyan mérhetem meg a hőmérsékleteket?

Így monitorozhatjuk gépünket #1 – Az adatok begyűjtése és megjelenítése

Több, teljesen ingyenes alternatíva is a rendelkezésünkre áll. Ott az MSI Afterburner vagy épp a HWInfo. A HWInfo talán egy fokkal könnyebben áttekinthető, komponensekre lebontva nézhetjük át az értékeket egy letisztult táblázatos környezetben. A fenti bejegyzésében ezek használatát veséztük ki, érdemes átolvasni, ha úgy érzékeljük, hogy melegedési problémáink lennének.

Verdikt

Jól látható, hogy klasszikus értelemben vett égéstől, túlmelegedéstől nem kell tartanunk. Mindegyik komponens esetében védelmi mechanizmusok lépnek életbe. Visszavett órajelekkel és feszültségekkel találkozhatunk, szélsőséges esetben lekapcsol a számítógép. Ennek ellenére nem árthat monitorozni ezeket az értékeket, hiszen a limitekhez közel már kifejezetten ajánlott egy combosabb CPU hűtő beszerzése vagy épp az 5 éves CPU paszta lecserélése.

Túl magas értékeket mértél? Így segíthetsz a dolgon:

Elég, ha csak te izzadsz – 5 tuti tipp, hogy nyáron se melegedjen túl a géped

×