A szuperhősös filmekre általában valami lehengerlő, de minimum látványos effekteket várva-vágyva ülünk be a moziba, ez viszont sokszor olyan szinten nem sikerül a stúdióknak, hogy nem egyszer a szemünk is inkább befordult a koponyánkba a látottaktól. Ebben a cikkben a valaha készült leggázabb szuperhősös CGI-jelenetet szedtem egy csokorba, amiket tuti senki sem tesz ki az ablakba.
A szuperhősös filmekre általában valami lehengerlő, de minimum látványos effekteket várva-vágyva ülünk be a moziba, ez viszont sokszor olyan szinten nem sikerül a stúdióknak, hogy nem egyszer a szemünk is inkább befordult a koponyánkba a látottaktól. Ebben a cikkben a valaha készült leggázabb szuperhősös CGI-jelenetet szedtem egy csokorba, amiket tuti senki sem tesz ki az ablakba.
A DC-ultrák megtestesült álma volt Zack Snyder és a filmjei, mindenki más, tehát a világ túlnyomó többsége kisebb traumaként élte meg a Snyderverse-et. A jobb napokat is megélt alkotó egyetlen jó filmet sem tudott felmutatni, aminek csúcspontja egyértelműen az Igazság Ligája volt.
A rendező családi tragédia miatt a forgatások után otthagyta a produkciót, amit a Marvel császára, Joss Whedon vett át tőle. Azt pontosan nem tudni, hogy kinek a műve volt a bajusztalanított Henry Cavill, de egészen zseniálisan ágyazott meg a film legelső jelenetében a várható minőségnek. Cavillnek egyébként a párhzamosan forgott Mission Impossible miatt kellett kefét növesztenie az orra alá, amit Supermannél látni sem akartak.
Így jött képbe, hogy akkor szoftveresen beretválják fényesre, a végeredmény pedig örökre beírta magát a szuperhősfilmek történelemkönyvébe.
Erre a filmre még Ryan Reynolds sem túl büszke, amit a Deadpool 2 végén nem győzött hangsúlyozni. Bár én nem ezt tartom a karrierje legmélyebb pontjának, ezt azért tényleg nem írnám bele az önéletrajzába. Irtó gagyi történet, kellemetlen párbeszédek, na meg 2011-hez képest is szuperbéna CGI tette a Zöld Lámpást a valaha készült egyik legbénább szuperhősfilmjének.
Minden egyes jelenet nagyon gáz, de főleg azok, amikben Rynolds a zöld animált maskarájában röpköd, vagy csinál kb. bármit. Még a maszkját is meganimálták, ami annyira szar lett, hogy ennél még az is sokkal jobb lett volna, ha temperával pingálják ki a szeme környékét. Egészen hihetetlen, hogy egy évvel az első Bosszúállók-mozi előtt a DC egy ilyet okádott ki magából.
Fun fact: később Rynolds, és a Lámpásban a haverját alakító Taika Waititi is a Marvelnél kötöttek ki.
Mivel Hugh Jackman volt a legnépszerűbb az összes filmes X-Men karakter közül, nyilván őt nyomatták a legjobban. Nem csak központi szerepet játszott például az Eljövendő Múlt Napjai című előzményben (is), de az összes mutáns közül ő az egyetlen, aki nemhogy egy, de több saját filmet is kapott.
Ennek volt az egyik, de nem utolsó állomása a szinte azonnal befuccsolt Kezdetek-sorozat elsője, a Farkas, ami a botrányosan félrefordított Rozsomák eredettörténete lett volna. Most inkább ne is menjünk bele, hogy képregény-rajongói szemmel mekkora borzalom volt ez a mozi, mert nem ma végeznék az őrjöngéssel, de mindezt még volt pofája a FOX-nak animált karmokkal is megfejelnie.
Se előtte, se utána nem volt ilyenre példa. Jackman minden forgatáson markolható karmokat kapott, kivéve itt, amikor a hat kimeredő adamantiumba mártott csontot animációval oldottak meg. Hogy miért? Azt nem tudni, de szerintem csak pénzt mostak vele, mivel minden releváns jelenetre ráhúzni egy ilyen CGI-t 2009-ben sem volt olcsó mulatság. Ellenben mondjuk egy kézbe vehető valódi karommal, ami nem csak praktikusabb, jobban néz ki, de még olcsóbb is.
Az eredmény kifejezetten botrányos lett, ami abban a jelenetben csúcsosodott, amikor Rozsomák maga is először csodálkozik rá az új szerszámaira.
Közepesen szarnál még a Fantasztikus Négyesből sem sikerült többet kihozni filmes fronton, pedig ha valamiben van anyag bőven egy remek és érdekes tudományos-fantasztikus mozihoz, akkor ez az. Mondjuk a megvalósításával érdemes lett volna megvárni a technológiát is, a szupernyéges kalandjait ugyanis nem lehet olyan praktikus effektekkel megoldani, mint a Star Wars-t, vagy a Star Treket.
De nem. A Pókember-mozi sikerén felbuzdulva a FOX is belenyúlt a végtelenített Marvel-zsákjába, és pont ezt a négyest sikerült belőle kihúznia. A 2005-ös filmre sokan nosztalgia szépítette tekintenek vissza, pláne a reboot után, de ne dőljünk be ennek a retro-mámornak, minden téreny egy vállalhatatlan cucc lett.
Az egész Fantasztikus Négyes tele van blődséggel meg nézhetetlen animációval-effekttel, de a cseresznye a szeméthalom tetején talán a családfő és a csapat vezetőjének képessége, pontosan annak vizuális megjelenítése volt.
Ezt nem is nagyon szeretném sokáig bonyolítani, mert egyrészt nem érdemes, a linkelt videó magáért beszél, másrészt erre a filmre pár sornál-szónál tényleg nem érdemes többet pazarolni. A Halle Berry-féle rommá szexualizált, BDSM ruciba bújtatott Macskanő a karakter totális kigúnyolása (ezzel mondjuk tökéletesen beillett a 2000-es évek szuperhős szemetei közé), egyszerűen egy nézhetetlen förmedvény. Beszédes, hogy Berry a mai napig bánja, hogy elvállalta a szerepet.
Az egészet csak a CGI mozgás, ugrabugra jelenetei teszik igazán teljessé, amihez foghatót még annak idején sem nagyon láttunk.
Bár a Penge némileg furcsa lehet ennyi borzalom után, de sajnos Wesley Snipes és a Guillermo Del Toro a mai korhoz képest is kiemelkedő adaptációja sem volt mentes az animációs technológia alkalmazásától. A Penge második része 2002 júniusában került a mozikba, ami azt jelenti, hogy a CGI munkálatokat 2001-ben készítették.
A technológia azonban még a filmiparban is nagyon gyerekcipőben járt még, amit nem tudtak normálisan, minimálisan élethűen vászonra varázsolni. A Penge 2 CGI akciójelenetei viszont azért is nagyon furcsák és érthetetlenek, mert nemhogy nem esztétikusak, de egy jó koreográfiával simán meg tudták volna a színészekkel és kaszkadőrökkel oldani.
Toróék azonban valamiért a CGI-koreó ötvözése mellett döntöttek, az Isten se tudja, miért, mert abszolút szükségtelen volt.
A Spawn-film kétség kívül megérdemelten foglalhat helyet valahol a Macskanő közvetlen közelében, annyira botrányosra sikerült. Most még finoman fogalmaztam, mert eredetileg gőzölgő trágyát akartam írni, de végül csak megálltam.
Az ikonikus horror-képregény alapján készült film tényleg nagyon, nagyon, de nagyonnagyon rossz lett. Egyetlen élő, de még halott embernek sem ajánlom. Nem csak azért, mert vállalhatatlan forgatókönyvet sikerült írni hozzá, hogy a karakter még csak nyomokban sem tartalmaz Spawnságot, de még az ember szeme is kifolyik attól az ocsmány CGI-tól, amit ebben láthatunk.
Hoztam is két ikonikus példát. Az elsőben Spawn jellegzetes köpenyét próbálták meganimálni…
A második meg egyszerűen nevetséges…de tényleg, ki találta ezt a szart ki? Ha nincsen technológia, amivel ezt meg tudod oldani, akkor egyszerűen ne csináld, vagy oldd meg praktikus effektekkel. Ha úgy sem tudod, akkor engedd el, csinálj egy másik filmet. Aranyszabály.
A Fekete Párduc alapvetően egy tök jó kultúrfilm, ami nagyszerűen vegyíti az afrikai hagyományokat és kultúrát a szuperhősös zsánerrel. A mozi nagyon jól is szerepelt a kasszáknál, és a nézők többségében elégedetten jöttek ki a termekből.
Ez viszont egyáltalán nem Killmonger és a Párduc filmvégi párharcán múlott. Szerencsére, mert az a harcjelenet konkrétan a legrosszabb 2000-es évekbeli CGI-okat idézte. Azóta kiderült, hogy a Marvel sportot űz az animációs cégek kizsigereléséből a „nekemsemmisejó” „utolsópillanatbanmégváltoztatok” attitűdjével, ami a sorozatos fronton még inkább tetten érhető.
Valószínűleg a szembántó jelenet hátterében is ez állhatott, vagyis a megbízott animációs szakembereknek nem volt elég ideje befejezni a Marvel-Disney páros miatt. Az eredmény az évtized legbénább szuperhősfilmjében látott CGI-jelenete lett.
Na és te tudsz még ilyet, vagy hiányolsz valamit? Akkor mindenképp írd meg nekünk kommentben!
Okosodnál? – Íme a 14 legjobb MAGYAR ismeretterjesztő YouTube-csatorna
