Végre összeállt a régóta megálmodott setup, de valami nem stimmel az indításnál? A monitor nem jelenít meg semmilyen képet, miközben a gép ránézésre működőképes? Szerencsére egy viszonylag gyakori problémáról beszélhetünk. Jó hír, hogy az esetek jelentős részében gyorsan és könnyedén megoldható a hiba, sokszor teljesen ártatlan dolog áll a háttérben. Nem titok, hogy szinte mindig valamilyen felhasználói baki idézi elő a jelenségét, de inkább nevessünk egy jót magunkon, minthogy új komponenseket kelljen vásárolnunk.

Nézzük is, hogy melyek a leggyakoribb okok a képet nem adó megjelenítőkkel kapcsolatban!

Rossz kimenet

A piros az alaplapi portokat, a zöld a videókártya kimeneteit jelöli

A mai modern alaplapok jelentős részén találhatunk DisplayPort és/vagy HDMI csatlakozókat is. Akármennyire is csábító ezekbe dugdosni a monitorunk kábelét, az esetek jelentős részében nagy hibát követünk el ezzel. Tipikus kezdő mellényúlásról beszélhetünk, mely után gyorsan megtanulja a felhasználó a különbséget a iGPU és a dedikált VGA között. Ha a gépünkben található dedikált videókártya, akkor annak kimeneteibe kell dugnunk a HDMI/DVI/DP kábeleket. Az alaplapi kimenetek a processzorokba integrált grafikus egységekhez tartoznak, melyeket alapértelmezett beállítások mellett nem használ a gép, ha VGA-t pattintottunk az alaplapba.

Elavult BIOS

Több generációt is befogadó alaplapoknál előfordulhat, hogy a BIOS és az „új” processzor nem igazán működik együtt. Éppen ezért fejlesztés előtt mindenképp érdemes a legfrissebb BIOS verzióra frissítenünk. Amennyiben teljesen új alkatrészekkel dolgozunk, akkor érdemes rákérdeznünk a boltnál, hogy milyen gyártású a kinézett alaplap. Minél frissebb, annál nagyobb az esély, hogy már alapból a megfelelő verzióval érkezik. Néha „Rev 1.0 – Rev 2.0” megkülönböztetést is használnak a gyártók. Bár gyártóként eltérhet a BIOS frissítés folyamata, az alaplapok Support oldalán általában még videós bemutatót is kapunk a folyamatról.

Nem kompatibilis alkatrészek

6. gen vs. 8. gen – Hiába ugyanaz a foglalat, a kiosztás mégsem azonos, ezért nem kompatibilisek egymással. Akkor sem, ha fizikailag is be tudjuk helyezni a processzort.

Némi átfedést mutathat a BIOS-os bejegyzéssel, hiszen ott is valamilyen szintű kompatibilitási problémáról beszélhetünk. A legtöbb esetben szerencsére a foglalaton mindig úgy módosítanak a gyártók, hogy ne tudjuk elkövetni ezt a hibát. Ennek ellenpéldájaként idekerülhetnek szinte azonos foglalatú, de közben mégsem együttműködő Intel 8./9. generációs processzorok és 6./7. generációhoz tartozó 100/200 chipsetes alaplapok. Ezekkel manapság is bőségesen találkozhatunk a használtpiacon, így reális hibalehetőségként is felmerülhetnek.

A monitor a „hibás”

Szintén klasszikus és megmosolyogtató hibajelenség lehet, ha a monitorunkon nincs bekapcsolva az aktív jel felismerése. Ebben az esetben előfordulhat, hogy HDMI kimeneten marad a megjelenítő, miközben a DP porton már küldené a gépünk a jeleket. Ekkor a monitorunk menüjében, manuálisan kell kiválasztanunk, hogy melyik kimenetet is szeretnénk használni. Akármennyire is amatőr hibának tűnik, az esetek jelentős részében ez az ok bújik meg a fekete kép jelensége mögött.

Hardveres gond

Ha a fenti okok és azok megoldásai sem vezettek működőképes konfigurációhoz, akkor bizony elgondolkodhatunk, hogy komolyabb problémával állunk szemben. A lehetőségek tárháza itt már a végtelenhez konvergál. Lehetnek hibásak a memóriamodulok vagy épp a foglalatok, érdemes lehet akár egy stickkel is végigpróbálni az összeset. Dedikált VGA esetén okos húzás lehet kiszerelni a gépből, hogy megnézzük, az iGPU (-amennyiben ilyennel rendelkező processzorunk van-) ad-e valamilyen képet. Ha szerencsénk van, akkor a bootoláskor hallható sípolások vagy a modernebb alaplapok DEBUG LEG-jein megjelenő információk segítségével elindulhatunk valamilyen irányba. Az alaplapunk használati utasításában egyértelműen megtaláljuk, hogy az egyes hangminták vagy LED fények milyen jellegű problémára utalnak.

Igazi CPU-háborúra készülhetünk jövő évben – Olcsó modellek is érkeznek