Egy új kutatás arra mutatott rá, hogy azok az emberek, akik erősen gamerként identifikálják magukat, sokkal fogékonyabbak az olyan szélsőségekre, mint a rasszizmus, a szexizmus – írja a Vice a Frontiers in Communication című folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

„Amikor a gamer identitás nagyon fontos része annak, hogy kicsoda vagy, mint ember, akkor ez leginkább az úgynevezett toxikus gamer kultúrához tartozik, ami inkább a kirekesztést, a rasszizmust, a szexizmust és a nőgyűlölet tükrözi, mint az el- és befogadást.” – magyarázta a kutatásban is részt vevő Rachel Kowert, a Take This nevű nonprofit szervezet kutatási igazgatója, aki mentális egészségügyi szolgáltatásokat nyújt a játékiparnak.

A kutatásban összesen három tanulmányban vizsgálták az embereket, melyekben több száz videojátékokkal aktívan játszó embernek szegeztek különböző kérdéseket. Itt megengedték a válaszadóknak, hogy több más opció mellett gamerként is azonosítsák magukat, így pedig több pszichológussal karöltve az „identitásfúzió” néven ismert jelenéséget is meg tudták figyelni. Ezt úgy definiálják, mint amikor egy identitás szinte a személyiség meghatározó vonása, valami, ami áthatja az ember életének minden aspektusát.

„Vannak egyéni identitásaink és társadalmi identitásaink. Tehát én vagyok Rachel, egy nő, emellett gamer is vagyok. Imádom a The Witcher-t. Ezek az én társadalmi identitásaim, melyek egymástól különállóak” – ecseteli az identitásfúziót Kowert. – „Az identitásfúzió az, amikor a társadalmi identitás és az egyéni identitás összeolvad, és nem lehet őket szétszakítani….. És az a mód, ahogyan az összeolvadás kialakul, hajlamosabbá teszi őket a szélsőségesebb viselkedésre”.

Vannak olyan játékosok, akik a videojátékokon keresztül próbálnak meg közösséget találni maguknak, egy olyan – akár baráti – közeget, amilyet az életükben hiányolnak. A kutatók ezt egy kétélű kardnak nevezik, szerintük ugyanis a gamer közösségek ugyanolyan rossz hatással is lehetnek egy személyre, mint jóval. Sokszor például így találkoznak gyűlölködő és mérgező attitűddel, amit egy arra fogékony nagyon hamar átvehet. A legrosszabb esetben egyeseket még radikalizálhatnak is szélsőséges nézetekkel.

Ezt azt is jelenti, hogy nem a gamer-identitásról van feltétlenül szó, hanem sokkal inkább az e mentén kialakuló közösségekről.

Mint minden nagy közösség, a játékosok sem egy monolit, ezért a tanulmány szerzői úgy döntöttek, hogy két népszerű játékközösség – a Call of Duty és a Minecraft – közötti különbséget vizsgálják meg. A tanulmányban például azt is megállapították, hogy az antiszociális viselkedés, például a rasszizmus és a nőgyűlölet erősebben korrelált a Call of Duty-sorozat rajongóival, mint a népszerű építős játékkal játszókra.

A szerzők arra is rámutatnak, hogy a játékosokat ilyen formában könnyebb befolyásolni, mint az átlagos, videojátékokkal nem foglalkozó embereket. Ezért több szélsőséges csoport is a játékok útján „térít”, de a toxikus játékosok is könnyebben és gyorsabban szerveződnek spontán csoportokba az olyan felületeken, mint például a Discord vagy a 4chan, ahol a gyűlölködés öngerjesztő folyamattá is alakulhat.

A Vice természetesen hozzáteszi, hogy a világon több milliárdra rúg a magukat gamerként azonosító személyek száma, így a pár száz fős mintavétel csak a teljes egész egy nagyon piciny, elenyésző részét mutatja. A játékos közösségek ugyanis nem csak toxikus és gyűlölködő csoportosulásokból állnak. Számtalan esetet láthattunk, amikor a gamerek egyként zártak össze egy jó ügy érdekében – szerveztek adománygyűjtéseket, álltak ki emberek, jótékony szervezetek és ügyek mellett.

„Úgy gondolom, hogy a játékok csodálatos helyek, amelyek több pozitív dolgot tudnak adni, mint negatívat.” – mondta Kowert, aki szerint nagyon fontos ugyanakkor feltárni a kényes területeket is, és aktív beszélgetést folytatni a problémákról. A szerzők emellett kiemelték, hogy további kutatásra van még szükség a jelenségek megértésére, ebből a tanulmányból még nem érdemes túl sok következtetést levonni.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Mutasd meg anyádnak is! – Egy kutatás szerint a játéktól javulhatnak a kognitív képességek