A streaming szolgáltatások megjelenése, azaz a Netflix 2007-es streamingre való átállása óta egyre többen vizionálják a torrentezés halálát, ezek a jóslatok azonban eddig nem váltak be. Olyannyira nem, hogy a MUSO nevű kalózkövető vállalat legfrissebb statisztikái szerint a warez 2022-ben még növekedett is.

Ez a forgalomnövekedés pedig egyáltalán nem elhanyagolható mértékű, ugyanis csak augusztus végéig 21,9 százalékkal ugrottak meg a kalózoldalak forgalma a tavalyi időszakhoz képest, ami az összes mért kategóriában 141,7 milliárd látogatást jelent. Ami még érdekesebb, hogy a kategóriák szerinti bontásban valóban megfigyelhető a streaming hatása, ugyanis

az összes keresett kalóztartalom 46,6%-át a televíziós műsorok teszik ki, míg 27,8%-kal a második legnépszerűbbek a könyvek lettek.

Mindebből arra következtethetünk, hogy nagyon sokan már nem a tévécsatornákon nézik az ott sugárzott tartalmakat, hanem inkább letöltik azokat. Ennek nyilván több oka is lehet, például pont lemaradtak az adott részről, de ekkora arányban már inkább a streaming népszerűsége és a tévé népszerűtlensége között húzhatunk párhuzamot. Főleg, hogy a filmes letöltések mindössze 12,4%-ot, a zenék pedig 7%-ot tettek ki a warezból.

Ugyanakkor a streaming jelenlegi válsága is egyértelmű: bár minden területen növekedett a kalózkodás mértéke, toronymagasan a filmek letöltése nőtt a leginkább, ami 49,1%-kal ugrott meg 2021-hez képest. A legkevésbé a zenék letöltése növekedett, itt alig 3 százalékos a gyarapodás.

Ennek oka lehet a streaming szolgáltatások túlkínálata, hiszen egyre-másra indulnak el az exkluzív tartalmakat kínáló előfizetések, amennyire láthatólag nincsen akkora igény. Így az emberek vagy lavíroznak közöttük, vagy letorrentezik azt, amire nincsenek befizetve. Ehhez hasonlót a zenei palettán nem tapasztalhatunk, vagyis az emberek szívesen befizetnek Spotify-ra, Apple Music-ra és/vagy Youtube Premiumra.

Na és hol kalózkodnak/torrenteznek a legtöbbet?

A legmeglepőbb, hogy a szolgáltatások hazájában, Amerikában nőtt a kalózkodás mértéke, ahol 10,9%-kal többen választják a nem legális módszereket. Számszerűsítve ez 15,5 milliárd kalózoldal-látogatást jelent 2022. január és augusztus között.

És csak ezután jön Oroszország, ahonnan február óta megannyi vállalat kivonult, olyanokkal az élen, mint a Microsoft, a Sony, vagy a Netflix, és ahol időközben egy bizonyos mértékig tulajdonképpen legális lett a warez. Mégis Amerika mögött járnak torrentezésben, ahol majdnem feleakkora arányban, 8,3 milliárdszor kerestek fel valamilyen kalózoldalt. Az oroszok után India következik 7,9 milliárd, majd Kína 4,7 milliárd, majd Franciaország 4,5 milliárd oldalfelkereséssel.

A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek leginkább hétvégén torrenteznek leginkább, illetve a döntő többség célzottan keresi fel a kalózoldalakat, és csak 28% próbálkozik valamilyen keresőmotorral rátalálni a szajréra. Az elenyésző 10% átirányításból, a közösségi médiából, hirdetésekből vagy emailből kerül átirányításra – ők valószínűleg nagyobb eséllyel is lesznek valamilyen csalás áldozatai.

Érdekel a torrentezés története is?

Kalózkodás vagy szabadságharc? – Így született meg a TORRENT