Versenyjogi szakértők segítségével magyarázza az Üzletem.hu, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) milyen új, még ősszel kihirdetésre kerülő szabályokat készít elő az influenszerek tevékenysége kapcsán. Turi Anna és Szabó Bálint jelezte: már rögtön az újdonság, hogy van kerek leírása az influenszer fogalmának. E szerint

„influenszer (véleményvezér) olyan, a digitális környezetben befolyás gyakorlására, fogyasztói vélemény formálására képes személy vagy dolog, virtuális entitás (így például állat, kabala, digitális karakter, avatar), aki/ami akár eseti vagy állandó partnerként, akár dedikált márkanagykövetként online tartalmat tesz közzé saját weboldalán, közösségi média oldalán, videó-megosztó- vagy más egyéb online platformon, függetlenül attól, hogy a tartalom a sajátja vagy vendégbejegyzés”.

Ez elég jól körbe éri a dolgot: influenszer a nem valós karakterektől (Barbie baba) Dancsó Péteren és Zsozéatyán át a virtuális Miquela Sousá-ig mindenki, aki a fenti tevékenységek bármelyikét űzi, vagyis az illető nem kell, hogy valós személy legyen, illetve az igazi nevével szerepeljen.

Forrás: Zsozéatya / YouTube

Legalább ilyen lényeges kérdés, hogy mekkora követőtáborral kell rendelkeznie az influenszernek, hogy ebbe a jogi kategóriába sorolják. Nos, e kérdésben a magyar szabályozás engedékeny lesz – lefelé, hiszen a véleményvezér akár elhanyagolható létszámú feliratkozó esetén is ide tartozhat, ha elkötelezett közönsége van (ki mondja meg, hogy mi számít annak?!) és folytat kereskedelmi kommunikációt (értsd: legalább eseti jelleggel reklámoz).

Fontos következménye a most készülő GVH-s tájékoztató csomagnak, hogy szerinte

„a véleményvezérek az általuk készített tartalmakért jellemzően ellenszolgáltatásban részesülnek – ajánlásaik éppen ezért nem tekinthetőek teljesen objektívnek és függetlennek, azok mögött az esetek túlnyomó részében üzleti megfontolás áll”.

Ez bunkósbot szerű általánosítás LENNE, ha nem fűznék hozzá, hogy az influenszernek megfelelően jelölni kell, „ha az általa közzétett tartalomért bármilyen ellenszolgáltatásban részesül, azaz a megosztáshoz üzleti érdekeltsége, kereskedelmi indíttatása fűződik”.

Forrás: Videómánia / YouTube

Ergo: amikor a Videómánia oldal Binance-regisztrációról szóló epizódot tesz közzé, jelölnie kell a szponzorációt (meg is teszi), míg a TheVR hamburgerkóstolós TikTok-bejegyzéseiben erre NINCS SZÜKSÉG, lévén hiába jelenik meg bennük konkrét márka (e nélkül értelmezhetetlen lenne a tartalom), a srácok ellentételezés nélkül készítik őket.

Egy szó mint száz: gyakrabban fogsz olyan közösségi és más képes-videós, illetve online kontentekkel találkozni a hazai influenszerek körében, amelyeket „szponzorált” vagy „támogatott tartalomként” jelölnek meg, esetleg az általánosabb „Reklám” és „Hirdetés” címkével látnak el.

De mekkora a bünti?

A szankciókról azt mondták az Üzletem.hu-nak nyilatkozó szakértők, hogy elég változatosak lehetnek. A felső határ a megelőző üzleti év nettó árbevételének tíz százaléka lehet, míg „kisebb jogsértések esetén gyakorinak tekinthetők a kötelezettségvállalások is, azonban az eddigi tapasztalatok alapján a kötelezettek gyakran hiányosan vagy késve tettek eleget a vállalásaiknak, amit a GVH utóellenőrzések keretében már rendre milliós nagyságrendű bírságokkal szankcionált”.

Pedig inkább reklámmal keressenek sokat, mint ezzel:

Instagram influenszerek már klónozzák a háziállataikat, hogy pénzt keressenek velük