Manapság már nem különösebben kell sokáig kutakodnunk, hogy zaklató, toxikus, gusztustalan viselkedésű emberekre leljünk, sőt, nagyon nem is kell őket keresni sem, mert a közösségi médiának hála jönnek ők hívatlanul és váratlanul, mint Gandalf a Megyébe. A bölcs varázslóval szemben azonban ezek inkább amolyan irritáló, faragatlan, büdös hegyi trollok, akiket sajnos a feljövő Nap fénye nem igazán dermeszt kővé.

Hogy pontosan ki volt az első internetes troll, azt nehéz megmondani, és talán nem is nagyon releváns, hiszen a viselkedéstípus tulajdonképpen az összesnél pontosan ugyanaz. Nem nagyon van különbség egy finn troll, egy amerikai troll, vagy egy magyar troll között, mindegyik pontosan ugyanolyan eszközökkel, pontosan ugyanolyan reakciókból táplálkozik. Majdnem olyanok, mint a zseniális What We Do in the Shadows sorozatban Colin Robinson, az energiavámpír.

A troll mások szenvedéséből táplálkozik, ez élteti, ettől duzzad neki egyre nagyobbra és nagyobbra.

Ezért is terjedt el velük szemben az a mondás, hogy „Don’t feed the troll”, azaz „Ne etesd a trollt”. Ennél jobb módszer ugyanis nem igazán akad ellenük, talán a tiltás, de az is csak ideiglenes védelmet nyújt. Nem szabad hát felvenni a trollok zaklatásait, a legjobb totálisan figyelmen kívül hagyni őket, hiszen akikre lélekszívó piócaként sikeresen rácuppannak, azt nem is nagyon engedik el. Ennek pedig sok esetben könnyen tragédia lehet a vége.

De miért csinálják mindezt? Miért jó nekik másokat zaklatni, tönkre tenni online?

A trollokat többfajta pszichológiai megközelítéssel és módszerrel vizsgálták, és bár elég sok dologban eltérnek az eredmények, a szakemberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a trollkodás konkrét okai egyénenként eltérhetnek (pl. magány), de alapvetően három személyiségzavar találkozásaiból eredeztethetők. A személyiségzavarokat szinte minden trollnál megfigyelték, amit „sötét triásznak/hármasnak” (dark triad) neveznek:

1. Nárcizmus: „Manipulatívak és könnyen feldühödnek, különösen akkor, ha nem kapják meg a figyelmet, amelyet születési joguknak tekintenek” (Psychology Today).
2. Machiavellizmus: Annyira „a saját érdekeikre összpontosítanak, hogy céljaik elérése érdekében manipulálnak, megtévesztenek és kihasználnak másokat” (Harley Therapy).
3. Pszichopátia: „… a pszichopaták jellemzően impulzív viselkedést, … énközpontú szemléletet, a jogi vagy társadalmi szabályok krónikus megsértését, valamint az empátia és a bűntudat hiányát mutatják” (Good Therapy).

A személyiségzavarok gyújtósa pedig a szadizmus, ami miatt a trollok annyira élvezik, hogy fájdalmat, megaláztatást és szenvedést okoznak másoknak. „Mind a trollok, mind a szadisták szadista örömöt éreznek mások szenvedésén. A szadisták csak szórakozni akarnak . . és az internet az ő játszóterük” – írták a Personality and Individual Disorders című folyóiratban megjelent, 1200 internetes troll vizsgálatával készült tanulmányban a Manitobai Egyetem kutatói 2014-ben.

Kép: ResearchGate

Egy 2017-es tanulmányban arra is rámutattak, hogy az online trollok rendkívül alacsony szintű „affektív” vagy „érzelmi” empátiát mutatnak. Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy pontosan tisztában vannak, azaz érzékelik a másokból kiváltott érzelmeket, de úgy viszonyulnak hozzá, mintha azok fertőzők volnának.

Ami viszont még ennél is érdekesebb, hogy a  trollok magasabb pontszámot értek el a kognitív empátiában, mint ami az átlagnépességre jellemző. Daniel Goleman pszichológus fordítása szerint ez azt jelenti, hogy pontosan, sőt, az átlagnál is jobban megértik más ember érzelmeit, de eközben egyáltalán nem képesek együttérezni velük.

A tanulmány szerint amikor a trollok magas pszichopatikus tulajdonságot mutatnak, akkor empatikus stratégiát alkalmaznak, azaz nemcsak előre tudják, hogy mivel milyen érzelmeket váltanak ki, de tökéletesen felismerik az áldozataik érzelmi szenvedését, melyeket egyszerűen nem képesek átélni. A trollok eszerint a digitális környezetet, a közösségi médiát pontosan olyan jól manipulálják, mint az áldozatok érzelmeit.

A férfiakból nagyobb valószínűséggel lesznek trollok

Nagyon úgy tűnik, hogy a férfiak nagyobb arányban trollkodnak a nőtársaiknál, azaz mindkét nemnél megfigyelhető a jelenség, de a férfiak zavarba ejtően többségben vannak. Ennek miértjére is többféle magyarázat akad:

• a férfiak az online rétben is versengenek egymással, ami során nagyon könnyen elveszítik az önuralmukat
• a férfiak vizsgálatakor magasabb pontszámot értek el a „Sötét triász” teszteken
• de még a nárcisztikus vonások, és személyiségzavar is nagyobb arányban figyelhető meg a férfiaknál, mint a nőknél.

Sőt, bár férfiakat is előszeretettel vesznek célba a trollok, a nőket sokkal súlyosabb mértékben érinti az online zaklatás is. A nőket ugyanis gyakran szélsőséges, szexuális formákban is zaklatják, és ezek sokszor napokig, hetekig, de nem ritkán hónapokig vagy évekig is kitartanak. Ezzel szemben a férfiaknál kevésbé figyelhető meg mindez.

Korai kutatások során azt is észrevették, hogy a trollok egyik legnagyobb pajzsa az anonimitás, azaz hogy név nélkül, az ismeretlenségbe burkolózva alázhatnak-gyalázhatnak másokat.

A legtöbb felnőtt ember nem túrná az orrát nyilvános helyeken, de amikor egyedül van, akkor könyékig elveszne benne.

Nagyjából így jellemzi a helyzetet az Academic Earth, és valóban. A chatszobákban, a hozzászólási felületeken és a közösségi médiában nincs meg az a félelem a megítéléstől, ami a legtöbbünket arra késztet, hogy kontrolláljuk a negatív impulzusokat.

Az anonimitás tulajdonképpen megóvja a személyt attól, hogy szégyenkeznie kelljen a tetteiért, vagyis álprofil alól azt mondhat és csinálhat bárki, amit csak akar. Mark Griffiths professzor ezt ‘gátlástalanító hatásnak’ nevezi, ami annyit tesz, hogy a csökkentett érzelmi védettség miatt úgy viselkednek az emberek, ahogyan szemtől szemben soha nem tennék. Úgy érzik, hogy bármit mondhatnak a másiknak, amit csak akarnak – és ezt meg is teszik.

Szóval „Don’t feed the troll”!

abszolút érthető, ha vissza akarsz vágni ennek az aljas teremtménynek, de ezzel olyan konfliktusba kerülsz, amit sosem nyerhetsz meg. A trollt nem tudod meggyőzni, nem tudsz rá semmilyen észérvvel vagy az érzelmeiddel hatni. A működésében tulajdonképpen olyan, mint az éjszakai utcákat járó sorozatgyilkos.

Ezért se ess a csapdájába, egyszerűen lépj túl rajta, nézz rajta keresztül, mintha ott sem volna. Ha erre nincsen mód, akkor a legtöbb felületen, közösségi platformon, videojátékban néhány kattintással tudod őt jelenteni és tiltani. Bár feljebb azt mondtam, hogy mindez csak ideiglenes, azért van rá esély, hogy ugyanaz a troll nem fog többé betalálni. Ellenkező és szélsőséges esetben pedig bármikor fel tudod jelenteni.

A legtöbb troll viszont, ha nem ér célt, akkor hamar elveszti az érdeklődését, és másik áldozatot keres.

Források: The International Psychology Clinic, TurboFuture, Psychology Today, 

Ezt is olvasd el:

Íme a jövő: Ingyenes kiállításon MAGYAR művészek AI-val készített képei