A NASA 2021. decemberében indította útnak a történetének egyik legdrágább, de az eddigi legfejlettebb űrtávcsövét, a James Webb űrtávcsövet. Az űrügynökség szerint ez az eszköz minden eddiginél részletesebb információval szolgál majd a minket körülvevő univerzumról és annak keletkezéséről, mivel olyan távolságokba képes ellátni, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt.

A James Webb űrbéli útja során megrongálódott ugyan, de a NASA emberei mindenkit megnyugtattak, hogy ilyen esetekre is fel voltak készülve, így hamarosan megkapjuk a világmindenségről vala készült legrészletesebb képet. A történelmi dátumot végül július 12-re tűzték ki, amikor a nagyközönség is megpillanthatja azokat a fotókat, melyeket a NASA tudósai először látva könnyekben törtek ki. Ez a nap pedig eljött, a James Webb űrteleszkóp pedig beváltotta az ígéreteit,

és egy teljesen új korszakot nyitott az űrkutatás történelmében.

A bemutatót a hétfői Joe Biden amerikai elnökkel megejtett felkonfon is megvillantott képpel kezdték, amihez hasonlót korábban már a Hubble is készített. Itt gyorsan ismertették, hogy a 4,6 milliárd évvel ezelőtti formájában látható SMACS 0723 galaxishalmaz milyen elemekből áll össze, illetve hogy milyen távoli és aprócska szeglete csak ez a mindenségnek, ami még felfedezésre vár. Ezután rátértek a fő attrakciókra, amelyből néggyel sikerült letaglózni a közönséget.

WASP-96 b: Elsőként a WASP-96 b elnevezésű, kifejezetten forró exobolygót ismertették, aminek a James Webb teleszkóp 1150 fényévnyi távolságból is meg tudta állapítani az összetételét. A „forró Jupiternek” is becézett bolygó egy hatalmas gázóriás, ami 3,4 nap alatt kerüli meg a Naphoz hasonló csillagát. Ugyan a WASP-96 b nem tartozik a lakható planéták közé, vízpára jeleit sikerült kimutatni a légköréből, ami azt jelenti, hogy felhők vannak rajta.

„Nem számítunk arra, hogy ez a bolygó lakható lenne (túl forró, és gázóriás, tehát nincs szilárd felszíne)” – írta Twitteren Katie Mack kozmológus. „De van remény arra, hogy a jövőben több Föld-szerű bolygó légkörét is megfigyelhetjük”.

Clouds on another world. @NASAWebb captured the signature of water on giant gas planet WASP 96-b, which orbits a star 1,150 light-years away. For the first time, we've detected evidence of clouds in this exoplanet's atmosphere: https://t.co/63zxpNDi4I #UnfoldTheUniverse pic.twitter.com/f3HOX0HKis

— NASA (@NASA) July 12, 2022

NGC 3132: Ezután a Földtől körülbelül 2000 fényévnyi távolságra, a Vitorla csillagképben található fél fényév átmérőjű planetáris ködöt mutatták be eddig még sosem látott formában. Az NGC 3132 köd a csillagmaradványokat körülvevő gázt megvilágító molekuláris nitrogén miatt látszik így. A kék fátyol a forró ionizált gáznak köszönhető, amelyet a csillag megmaradt magja melegít fel.

„A jelenet középpontjában álló halványabb csillag évezredek óta minden irányba gáz- és porgyűrűket bocsát ki, és a NASA James Webb űrteleszkópja most először mutatta ki, hogy ez a csillag porba burkolózott.” – írta a NASA.

Balra a James Webb NIRCam, jobbra pedig az MIRI eszközével készült képe az NGC 3132-ről

Stephan’s Quintet: Harmadikként a már jól ismert, körülbelül 290 millió fényévnyire lévő öt galaxisból álló galaxishalmazt mutatták meg. Négy ezek közül várhatóan össze fog olvadni, ami egészen különös információkkal szolgálhat a kutatóknak a világegyetem struktúráinak fejlődéséről. Ami még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a galaxisokban több millió vagy több százmilliárd csillag található, melyekből fekete lyukak is táplálkozhatnak.

„Fiatal csillagok millióinak szikrázó halmazai és a friss csillagok születésének csillagkitörési régiói díszítik a képet. A gravitációs kölcsönhatások miatt több galaxisból gázból, porból és csillagokból álló, elsöprő csóvák húzódnak ki”. -fűzte hozzá a NASA.

Az Éta Carinae-köd: És végül, de közel sem utolsó sorban a Földtől 7600 fényévnyire található csillagbölcsőnek is nevezett Carina csillagképről készült bámulatos képről rántották le a leplet. A gyönyörű infravörös képen több száz új csillag látható, amelyeket eddig még soha nem láttunk – beleértve a buborékos gázok sugárzását, amelyek az új csillagok születésekor kilökődnek. Minden egyes fénypont egy-egy csillag, amelyek körül egyedi bolygók is keringenek.

„Ez a csillogó csillagokkal tarkított „hegyekből” és „völgyekből” álló táj valójában a Carina-ködben található NGC 3324 nevű közeli, fiatal csillagkeletkezési régió pereme” – írta a NASA. „A NASA új James Webb űrteleszkópja által infravörös fényben rögzített képen először láthatók a csillagkeletkezés korábban láthatatlan területei.”

Ezek a fantasztikus, az űrkutatást egy újabb korszakba repítő képek viszont csak a kezdetet jelentik. A James Webb űrteleszkóp folyamatosan ehhez hasonló, és még ezeknél is elképesztőbb megfigyeléseket fog végezni, aminek köszönhetően teljesen új megvilágításba kerülhet az univerzumunk.

„Minden héten ilyen felfedezéseket fogunk tenni” – ígérte Jane Rigby, a James Webb tudósa, amiket alig várunk.

via – NASA, Mashable, Futurism

Meghackelték a Blaha Lujza téri reklámtáblát, hogy zsidózhassanak róla