Az eNet idei első reprezentatív,  kutatásából kiderült, hogy a kifejezetten esport játékokkal játszók száma – legyen az alkalmi vagy professzionális játékos – egyre inkább növekszik, amit a koronavírus-járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések feloldása sem csökkentett.

A videojátékos kutatás 1002, az esport kutatás 1339 fő részvételével zajlott a 18 és 65 év közötti korosztályban, amelyből kiderült, hogy a felnőtt magyar lakosság több mint a fele, az 56 százaléka játszik valamilyen játékkal. Ez több millió játékost jelent, melyből körülbelül 730.000 főre tehető azoknak a száma, akik kifejezetten esport jellegű címeket pörgetnek, mint például a League of Legends, CS:GO, PUBG. Ez az úgynevezett esport bázis pedig elég sokat is költ a hobbijára, ugyanis mint kiderült

az elmúlt egy évben a költekezésük elérte a 65 milliárd forintot is, ami havi szintre leosztva átlagosan 7500 forintot jelent.

Ez viszont kissé becsapós is lehet, ugyanis a felmérésbe nemcsak a játékon belüli költekezéseket, a hardver vásárlásokat, a játékelőfizetéseket, hanem a fizikális cuccokat-ajándéktárgyakat is beleszámolták, mint például a pólókat, bögréket stb. Az eNet szerint azonban egyre magasabb lesz a játékosok összköltése, mivel a növekvő bázis egyre nagyobb hányada rendelkezik saját keresettel – ez az arány 2021-ben 48% volt, 2022-ben pedig már 61%.

Az esportra használt/alkalmas platformok között egyértelműen és toronymagasan a PC vezet, míg laptopot, konzolt és okostelefont azonos arányban használnak erre a célra. Ennek oka talán az lehet, hogy számos kompetitív esport játék csak PC-n érhető el, mint például a CS:GO, illetve a legtöbb versenyt PC-ken bonyolítják.

Az eNet szerint viszont egyre többen ruháznak be valamilyen játékkonzolra, melyek közül itthon is vezet a PlayStation, aminek valamelyik modelljével a konzoltulajdonosok 64%-a rendelkezik otthon. Ezután nem sokkal lemaradva az Xbox következik, ami a konzolos játékosok 54%-a polcán található meg. Míg azonban a konzolokat elsősorban játékra veszik, addig a PC-t a legtöbben nem kizárólag erre használják, hanem az e-sporttal kapcsolatos videós tartalmak fogyasztására is (75%), illetve hasonló arányt képvisel az okostelefonok ilyen célú használata (72%).

Az esport jellegű, alapvetően kompetitív élményre kihegyezett játékok között idén is a League of Legends a legnépszerűbb, amivel az esport bázis mintegy 47%-a játszik. Ezután a második helyen a PUBG szerepel, amivel még mindig sokan múlatják az idejüket, majd a CS:GO, az egy helyet javító Valorant, a Call of Duty, az R6: Siege, a FIFA, és hatodikként meglepő módon a Teamfigt Tactics következik.

A játékok fizikális vásárlása a kutatás szerint is egyre visszaszorulóban van, sőt, a digitális vásárlások mellett egyre elterjedni látszanak a felhő-alapú megoldások is. Az esporttal játszók több mint harmada már kipróbálta már a cloud gaminget, de hasonló arányban nyitottak arra, hogy a közeljövőben tegyenek ezzel egy próbát. Ami azt illeti, az eNet kutatásában megkérdezettek válasza alapján

hazánkban a GeForce Now streaming szolgáltatás a legismertebb (a szerk.: ez azért elég furcsa volna) és ezt a platformot is próbálták ki a legtöbben. Ezután jön csak a Game Pass, a Google Stadia és a PS Now.

Sport-e az esport?

Az eNet szerint még mindig megosztó kérdés, hogy sportnak tekinthető-e a versenyszinten űzött videojátékozás.

A fogyasztói bázis közel 100 ezres növekedése mellett jól példázza az esport jelentőségének növekedését, hogy már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság figyelmét is felkeltette és komolyan fontolóra vették az e-sportok szerepeltetését az olimpiai programban. Egy ilyen döntés eldöntené a sport-e az esport kérdést.

Másik gyakran emlegetett érv az esport „valódi” sportként aposztrofálása mellett, hogy egy-egy verseny rendkívül fárasztó mentálisan, amit csak akkor lehet megfelelő koncentrációval végig csinálni, ha egy gamer megfelelő fizikai állapotban van. A kutatás eredményei alapján a fogyasztói bázis 70%-a sportol a szabadidejében. A legtöbben valamilyen állóképességi sporttal (futás, úszás, kerékpározás) tartják formában magukat, de sokan járnak edzőterembe, illetve népszerűnek számít a foci is.

Összegezve látható, hogy – a nemzetközi trendekhez hasonlóan – a hazai esport ismertsége és népszerűsége növekszik. A 2016 óta kirajzolódó trendeket a koronavírus járvány felerősítette. A piacban rejlő potenciált pedig számos területen igyekeznek a gyártók kiaknázni, ez az egészséges piaci verseny pedig egyúttal a fogyasztók – az esport játékokkal játszók – javát is szolgálja, aminek eredményeként még szélesebb rétegek érdeklődését keltheti fel az esport.

A Pengesapkások utolérték a Stranger Things 4-et! – Ezek most a Netflix legnézettebb sorozatai