90 millió forintért kelt el az egyik legelső és legendás játékkonzol ritka prototípusa
Egy csipetnyi, de nagyon drága és még annál is meghatározóbb játéktörténelem.
0
Egy csipetnyi, de nagyon drága és még annál is meghatározóbb játéktörténelem.
A Pong még 1972-ben robbant be a szórakoztatóiparba, mint a videojátékozás egyik legelső prófétája. Akkor azonban még egy hatalmas fadobozba volt zárva, amellyel leginkább kocsmákban, majd játéktermekben lehetett találkozni. Az Atari masinája teljesen lenyűgözte az akkoriban flippereken szocializálódott embereket, pedig csak két blokkal kellett egy labdát egymásnak ütögetni.
A 70-es évek közepére már óriási sláger volt a Pong, az Atari pedig mindenképpen szeretett volna továbblépni. Ekkor jött Harold Lee ötlete, miszerint a Pongot az otthonokba kellene ültetni, de nem ám a nagy drabális, hanem egy kisebb, tévékészülékre csatlakoztatható verziót. Ez annyira megtetszett Nolan Bushnellnek, hogy azonnal ráállította Lee-t és az eredeti Pong tervezőzsenijét, Allan Alcornt a Home Pong projektre.
A fejlesztők éjt nappallá téve dolgoztak, mígnem sikeresen elkészültek az otthoni Pong két prototípusával. Ezek ugyan működőképesek voltak, de csak a potenciális befektetők és/vagy vásárlók felhajtására szolgáltak. A prototípusok végül a Searsnek tetszettek meg elsőként, majd nem sokkal később amely 1975-ben kiadta a Pong legelső otthoni változatát.
Az otthoni Pong két prototípusának egyike
Ezek a prototípusok ugyan nem a legelső otthoni játékkonzolok (az a Magnavox volt), de óriási és elvitathatatlan szerepük volt a videojátékok és az otthoni konzolok népszerűvé válásában és elterjedésében. Az egyik ilyen masinát a Computer History Museum gyűjteményében találhatjuk, a másik azonban a mai napig Allan Alcorn tulajdona volt.
A múlt idő indokolt, ugyanis Alcorn a minap a bostoni RR aukciósházon keresztül 270.910 dollárért, körülbelül 92 millió forintért elárverezte a történelmi gépet.
A játékot egy Alcorn által aláírt származási levéllel együtt adták el, amelyben a szakember őszintén leírja, hogy először azt gondolta a chip megtervezése lesz a legnehezebb feladat a konzol tervezése során, de meglepetésére kiderült, hogy a rendszer borítására szánt műanyag tok elkészítése nemcsak több időt vett igénybe, de több pénzbe is került, mint a chip.
