Egy másodéves finn egyetemista nem gondolta volna, hogy a hobbiprojektje ekkora sikereket ér majd el, sőt, arra sem nagyon számított, hogy az első kész verzió el fog készülni.
Egy másodéves finn egyetemista nem gondolta volna, hogy a hobbiprojektje ekkora sikereket ér majd el, sőt, arra sem nagyon számított, hogy az első kész verzió el fog készülni.
„Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az emberek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása). A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket 🙂 – Linus ([email protected])
Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel (fájlrendszerrel) rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van :-(.”
Ez volt az első alkalom, amikor Linus Benedict Torvalds nyilvánosan is beszélt az aprócska fejlesztéséről, aminek eleinte nem jósolt nagy jövőt. Ezt az operációs rendszert manapság mindenki csak úgy ismeri, hogy Linux, ami augusztus 25-én töltötte a 30. évfordulóját.
Linus Torvalds | Kép: Business Insider
Bármennyire is furcsán hangzik, de nem igazán van olyan modern technológiát használó ember a Föld kerekén, aki ne használna Linuxot, vagy legalább ne élvezné ki az előnyeit. Csak sokan nem tudnak róla. Például a Google is előszeretettel használja a Linuxot, ahol csak tudja, így lett, hogy a világ legelterjedtebb mobilos rendszere, az Android is azon alapszik. Mindemellett a legtöbb felhő-alapú szolgáltatás, vagy különböző kutatásokra használt szuperszámítógépek is Linuxot használnak.
A Linux alapvetően a 80-as évek végének egyik operációs rendszerén, a MINIX-en alapszik, melyet Andrew S. Tanenbaum holland professzor és kernelszakértő fejlesztett oktatási célokból. A MINIX különösen fontos volt a jövő fejlesztőinek, ezelőtt ugyanis nem volt olyan operációs rendszer, aminek forráskódja szabadon elérhető lett volna, ezzel pedig megannyi fiatal és tehetséges programozó figyelmét felkeltette.
Ilyen tehetség volt Linus is, aki a Linux legeslegelső, már így-úgy nyomkodható verzióját 1991-ben rakta fel a még gyerekcipőben járó internetre. Linus azonban egészen 1994-ig nem engedte rásütni a rendszerre az 1.0-ás verziószámot, azt mondta ugyanis, hogy azt csak akkor kaphatja meg, ha az már megfelel a POSIX elvárásainak (egy UNIX szabvány).
Érdemes azonban tudni, hogy a Linux valójában csak a kernel, vagyis a rendszermag neve, a „héjat”, vagyis a rendszerkönytárakat és a rendszerfájlokat a GNU-nak köszönhetjük, amit Richard Matthew Stallman szabadszoftver-aktivista készített. Helyesen tehát úgy áll a név, hogy GNU/Linux.
A Linux azonban sokáig csak a hozzáértők és a fejlesztők kedvence volt, a kezdeti években ugyanis mindig bele-bele kellett nyúlni a rendszerbe, ha valaki használni akarta. Sokáig ez volt a Microsoft Windows előnye is vele szemben, ami ugyan drágább és instabilabb volt, mindent automatikusan, a felhasználó helyett képes volt megcsinálni – míg sokan már a Linux telepítésekor el tudtak akadni. Így jött létre később az Ubuntu, ami anno úgy hirdette magát, mint a Linux, ami embereknek készült.
Mivel a Linux egy szabadon elérhető és alakítható rendszer, így sokba nem telt, míg megjelentek azok a fejlesztők, akik lelkesen tökéletesítették azt. Megjelentek rajta a jobbnál jobb programok, a rendszere nem csak különösen stabil, de biztonságos is – amit ugyancsak a világ Linux-fejlesztőinek köszönhetjük, akik minden hibát szinte azonnal javítanak.
Különböző verziókon keresztül mára a Linux az egyik legelterjedtebb operációs-rendszer a Földön, amit még az is használ, aki nem tud róla. És hogy miért pont egy duci pingvin a Linux arca? Nos, Linus 1996-ban egy levelezésben megemlítette, hogy szereti a pingvineket, amiből szerinte csak kétféle létezik: a kanos pingvin, és a „behalazott” pingvin. Végül ez utóbbi mellett döntött a közösség, így született meg Tux, a pingvin.
Boldog születésnapot Linux!
via – RentIT, Wikipédia, ELTE, TechRepublic,
