Mi az NFT és mi ez az őrület körülötte? – Konyhanyelven az NFT-ről

Az NFT nem olyan régen robbant be a digitális világ köztudatába méghozzá úgy, hogy egyik pillanatról a másikra vált az egyik legnagyobb őrületté és pénzcsinálóvá. Nem telhet már el úgy egy nap, hogy ne hallanánk valami őrületes NFT bizniszről, az esetek többségében pedig olyan dolgokat tesznek pénzzé, melyektől azonnal megfájdul a fejünk.

Legutóbb például arról írtunk, hogy 144 millió forint értékű kriptovalutáért kelt el a „disaster girl” nevezető legendás mém, de NFT-ként eladták már például a Nyan Cat-et és az ijesztő barátnőt ábrázoló mémet is. Ahogyan Jack Dorsey, a Twitter első embere is brutális összegért tudta így értékké tenni az első tweetet, de az NBA is komoly összegekért árul különböző meccseken készült visszajátszásokat.

Ez még csak a kezdet, de mi az az NFT?

Az NFT annyit tesz, mint non-fungible token, vagyis egy blokkláncra épülő nem helyettesíthető token. Ennek tulajdonképpen egyetlen lényege van: az eredetiség és a tulajdonos igazolása.

Példa: Jack Dorsey, a Twitter tulajdonosa birtokolja a világ legeslegelső tweetjét, a sajátját. Ezt a valóságban például úgy képzelhetnénk el, hogy valaki feltalál egy új dolgot és bizonyítottan az első darab belőle nála van. Ennek a valaminek nyilván van egy értéke, amit érthető módon a többihez nem is hasonlíthatjuk. A fizikális világban viszont könnyű lebonyolítani az árverését, hiszen egy kézzel is megfogható dologról van szó, ellentétben a digitális síkon létező tartalmakkal.

Jack tehát fogta a tweetet, és felrakta egy NFT árverésekkel foglalkozó oldalra. A poszt természetesen eredetiség megjelöléssel bekerül a blokkláncba is, amit ha valaki megvesz, nagyon egyszerűen annak a nevére lesz írva (egyedi azonosítót kap), illetve minden információt eltárol a tranzakcióról és magáról a tweetről is. Ezt pedig bármilyen digitális tartalommal behelyettesíthetjük – minél egyedibb vagy híresebb valami, annál értékesebb.

Mint az első Facebook bejegyzés, a mémek legelső és eredeti verziója stb., melyeket ugyan reprodukálhatnak, lemásolhatnak, eredeti csak egy lesz belőlük, ahogyan a valóságban is.

Mindez azért fontos, mert a blokkláncba senki nem nyúlhat csak úgy bele, nem írhatják át annak tartalmát, ezzel tulajdonképpen meggátolva a meghamisítását.

Ennyi lenne hát az NFT konyhanyelven, sokan azonban még mindig foghatják a fejüket, hogy mégis ki fizetne ilyenért bármennyit is?! Nos, a válasz az, hogy aki megteheti. Az NFT egy ideje már létezik, de csak az utóbbi hónapokban kapott igazán szárnyra, ez pedig egyáltalán nem véletlen.

Az NFT piac legnagyobb élénkítője a kriptovaluta bányászat óriási kilövése, ami elkerülhetetlenül magával hozta a költekezési kedvet. Az ember pedig, ha van pénze, akkor elkezd olyan dolgokat keresni, melyekre elszórhatja azt. Az NFT pedig pont kapóra is jött, hiszen minden pénznemnek jól jön az aktív használat, vagyis a mozgás, és milyen nagy szerencse, hogy a technológia alapjaiban épül a blokkláncra, úgy pedig a kriptodevizákra.

Azok, akik korábban olcsóbban befektettek valamilyen kriptopénzbe, most a pénzük sokszorosánál vannak, meggazdagodtak, vagy még több pénzük lett, most pedig élni is akarnak ezzel. Erről egyébként először Qiao Wang, kripto-szakértő írt, aki a „wealth effect” közgazdaságtani jelenséggel magyarázta.

Az NFT biznisz beindítói pedig pont véletlenül azok a milliomosok voltak (Dorsey mellett Musk is elsőként szállt bele), akik nem mellesleg érdekeltek a kriptovaluták árfolyamának felpezsdítésében.

Hogy mi lesz az NFT jövője, azt jelenleg nagyon nehéz megjósolni, aminek több oka is van. Az egyik, hogy a folyamatosan digitalizálódó világban egy újabb felületet ad a hackereknek a lopásra és visszaélésre. Az NFT ugyanis csak az eredetiséget igazolja, ami a tulajdonos NFT-s alkalmazásához, a „profiljához” van rendelve, amit ha feltörnek, könnyedén elemelhetnek róla szinte bármit.

A másik probléma a blokklánccal van. Ezeket lényegében a bányászgépek ellenőrzik, amiknek viszont óriási az energiaigénye, úgy pedig igen nagy a károsanyag kibocsátásuk – ez pedig nem a közeljövőben fog megváltozni. Magyarán a blokklánc biztonsága nagy mértékben környezetszennyerő. Továbbá, ha nincs még valamiből NFT, akkor bárki készíthet egyet még úgy is, hogy a valódi nem az illető tulajdona.

Ezzel szemben azonban tényleg nagyon biztonságos, az NFT eredetigazolását pedig jelenleg lehetetlen kijátszani. Ez pedig a művészek, digitális alkotók legnagyobb vágya. Többen emellett úgy gondolják, hogy jó hatása lenne a kiterjesztése a fizikális világra, hogy NFT-ként vehessünk jegyeket, játékot, vagy úgy bármit, de ennek kivitelezése már jóval macerásabb és problémásabb, mint amire jelenleg is használják: digitális tartalmak eredetiségének bizonyítására.