A brit telekommunikációs szolgáltató Hyperoptic készített felmérést gyerekek és szüleik körében arról, hogyan élik meg a generációs különbségeket a gaming fogalmak ismeretének tekintetében – számolt be róla a Mirror Online.

Tájékozatlan szülők

Az 1000 fős felmérésben 8 és 17 év közti gyerekeket kérdeztek. Ötből három emelte ki, hogy szüleik kifejezetten nem értenek a játékokhoz. Több mint felük volt már olyan helyzetben, amikor beszélni próbáltak hozzájuk egy meccs közben, és szüleik nem értették, miért nem lehet pause-olni a játékot. Tízből hárman számoltak be arról, hogy szüleik játék közben mindezek ellenére beszéltek hozzájuk, és fogalmuk sem volt arról, hogy mindeközben az online barátaik minden szót hallottak.

Nem teljes azért a tudatlanság: tízből egy gyerek állítja, hogy anyukája játék szakértelme „zseniális”, hatoduk pedig az apukájáról állítja ugyanezt. Ezzel szemben egytizedük szerint apjuk „totál fogalmatlan”, negyedük szerint pedig anyukájuk hozzáértése „nem túl jó”.

Kép forrása: Unsplash

Ahogy Charles David, a kutatást készítő Hyperoptic munkatársa is megjegyezte: „a szülőket körbeveszik a videojátékok, ennek ellenére nem teljesen értik, mi történik, vagy hogy mennyire fontosak a játékok gyermekük számára. Szórakoztató persze elnézni, milyen alapvető dolgokat nem tudnak, de ez a hiányos tudás azt is jelenti, hogy nem értik teljesen gyermekük hobbiját, vagy hogy miért csinálják, amit csinálnak.”

A kutatásban a szülők oldaláról is próbálták tesztelni a tudást, megkérdezték tőlük, hogy felismerik-e a játékokhoz kötődő rövidítéseket, kifejezéseket. Háromnegyedüknek fogalma sem volt, mik azok a mikrotranzakciók, ami nagy problémának tűnik, tekintve, hogy az esetek többségében az ő pénztárcájukból fizetik ezeket a gyerekek.

Félelem az ismeretlentől

A szülők 64%-a szerint gyermeke túl sok időt tölt a játékok előtt, átlagban 10 órát egy héten. Közel felük attól tart, játékfüggővé vált gyermekük, és naponta legalább kétszer megkérik, hogy tartsanak szünetet.

Ehhez képest a gyerekek fele azt állítja, csak az épp futó meccs után tartanak szünetet, és csak nyolcaduk állítja le azonnal a játékot, negyedük pedig csak azt hazudja, hogy kilépett, és igazából tovább játszik. A legutolsó kategóriára reagálva a szülők szintúgy negyede beismerte, hogy előfordult már, hogy kikapcsolták a WiFit, miközben gyerekük épp játszott. Nem meglepő, hogy a gyerekek harmada szerint szüleik hagyhatnák, hogy többet játsszanak, ideális esetben öt órát naponta.

Kép forrása: Unsplash

Érdemes megjegyezni, hogy azért nem feltétlenül hiányzik az erőfeszítés: a szülők közel fele állítja, hogy „gyakran” játszik együtt gyermekével, és csak harmaduk számolt be arról, hogy ők is próbáltak közösen játszani, de semmit sem értettek az egészből.

Úgy tűnik, az idő előrehaladtával, és a játékok egyre gyorsabb változásával csak tovább nő a szakadék a szülők és a gyerekek között. Mostanra már azon generáció tagjainak is „játékos korú” gyerekeik vannak, akik annak idején már maguk is játszhattak videojátékokkal. Az elmúlt évtizedekben viszont a játékok folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben változnak.

Szerintetek hogyan lehetne áthidalni ezt a generációs szakadékot? Nektek is vannak rossz tapasztalataitok a születek tudatlanságával kapcsolatban?