A Digiday témában írt összefoglalójában elsősorban a hagyományos sport és az esport közti különbségeket emeli ki. Míg egy foci- vagy kosárlabdameccs esetében egy független szervezet számolja ki és prezentálja a nézőszámokat az esportnál általában valamelyik közvetlenül érintett szervezet.

Természetesen a bajnokságok szervezői, a játék fejlesztői, a csapatok vagy akár a streaming platform által közölt számok nem pontatlanok, sokszor kiválogatják azokat az adatokat, melyek jobb fényben tüntetik fel az adott eseményt. Ahogy Kasra Jafroodi, az Activision Blizzard stratégiai és elemző vezetője megjegyezte, ezek a számok elinflálhatják a nézőközönséget.

A pontos elérés nyomában

Egy esport cég vezetője anonimitást kérve úgy nyilatkozott: „Legyen szó akár a „megtekintett órák számáról” vagy a „nézők számáról”, nagyon nagy a fókusz az olyan számokon, melyeket könnyű manipulálni. Utóbbiba például általában azt is beleszámolják, hogyha egy oldalon automatikusan elindul egy beágyazott közvetítés.”

Kép forrása: theverge.com

Az ilyen módon hatalmasra nőtt számok alapján pedig elég komoly hirdetési egyezségek köttetnek, és nem egy esetben próbáltak már ezekkel a számokkal a reálisnál jobb feltételeket szerezni egyes szervezetek.

A független kutatócég Nielsen esport divíziójának feje elmondása szerint „sok márka azért nem fektet bele az esport-ba, mert nem biztos benne, hogy érti-e a számokat. Nem attól tartanak, hogy pontatlanok a nagy számok, hanem hogy nem lehet pontosan tudni, mit takarnak.”

Épp ezért több nagy esporthoz köthető szervezet (például az Activison Blizzard, a Fnatic, az ESL és a Riot Games) már a Nielsen segítségével közli az adatokat, „átlagos perc-nézettség” formátumban. Ez a szám összesíti az összes nézett percet elosztja az esemény hosszával, így megkapható a percenkénti átlagos nézőszám.

Ezen az úton továbbhaladva az esport felveheti a versenyt a hagyományos sportokkal a hirdetők szemében is.