1985-ben már 2D-s megjelenítésre alkalmas chipeket adtak ki. 1987-ben jött az EGA Wonder és WGA Wonderchip, ezt követte 1991-ben az első olyan grafikus chip, amely a CPU kihagyása mellett is képes volt grafikus megjelenítésre. Ez volt Mach8 nevezetű kártya. 1992-ben követte a megnövelt sávszélességű Mach32. 1994-ben a Mach64 már egy korai 3D-s gyorsítónak volt az előfutára. Erre épített a rendkívül sikeres ATI Rage, aminek csak a 3dfx gyártó Voodoo2 volt az egyetlen vetélytársa. Ezt követte Az ATI Rage 128 1999-ben. Érdekesség, hogy 1996-ban az ATI, az All-In-Wonder személyében egy olyan grafikuskártyát dobott a piacra, ami már tartalmazott TV tuner chipet, így a felhasználó akár TV adásokat is tudott nézni a PC-jén.

Ez után következnek történetünk főszereplői, a 2000-ben elindított DirectX 7 alapjaira épülő ATI Radeon sorozat. Ez a brand a mai napig kitart, többé-kevésbé az Nvidia-val lépést tartva.

ATI Radeon R100

Ezzel debütált az ATI Radeon szériája a DirectX 7-es játékokban. A HyperZ technológiának köszönhetően nagy előrelépés történt a memória sávszél és a texture fill-rate értékek tekintetében. Az ATI 7200 (SDR), már 32 MB memóriával és 30 millió tranzisztort tartalmazva jött ki, 180nm-es gyártástechnológia mellett. Viszonylag magas, 128 bites bus-al érkezett 183 MHz GPU és 366 MHz memória órajeleken üzemelve. Ebben a szériában is feltűnt a már ’96-ban debütált All-In-Wonder megnevezés. Ez volt az első DDR memóriával szerelt TV Tuner-es kártyája az ATI-nak, ami az elején árban nem tudott nagyon versenyre kelni az Nvidia-val, mivel a kezdeti időkben a DDR memóriák moduljai igen drágák voltak.

ATI Radeon RV200

Az RV200-as GPU-k jelentették a Radeon 7500-as széria alapját. A gyártási technológia itt már 150nm-en történt. A tranzisztorok számát is sikerült megduplázni 60 millióra, illetve a GPU (290MHz) és a memória (460 MHz) órajeleket sikerült szignifikánsan növelni. Ezekből a típusokból már 64 MB-os variáns is készült.

ATI Radeon R200

2001-ben a DirectX 8 ennél az ATI szériánál jelent meg először, mely a Radeon 8500-as modelleket jelentette. 128 MB memória, 128 bites bus-al volt rajtuk. Ez volt a legerősebb DX8-as ATI kártya, 60 millió tranzisztor volt benne. A GPU 230 MHz-en a memória pedig 380 MHz-en üzemelt. A gyártási technológia maradt 150 nm-en.

ATI Radeon R300

2002-ben az ATI ezzel a szériával alapozta meg hírnevét. A 256 bites memóriabusszal, 8 pipeline-al és kevesebb fogyasztással a 9700-as modell hiába előbb jelent meg, mint a konkurens GeForce FX 5800, mégis jóval erősebbre sikerült. Továbbá ez a modell már 110 millió tranzisztort, 8 TMU egységet, és 8 ROP egységet tartalmazott. 150 nm-es gyártási technológiával készült. A 9700 Pro továbbá 325 MHz-es GPU és 620 MHz-es memória órajellel rendelkezett.

ATI Radeon R350

Ez a széria (Radeon 9800) tulajdonképpen a 9700-nak egy újra kiadott, de javított verziója. Főbb jellemzői: kisebb gyártási költségek, megemelt órajelek, hatékonyabb memóriaelérés.
117 millió tranzisztor raktak bele, a gyártási technológia maradt 150 nm-en. A GPU órajele 378 MHz-re (a 9800 XT-nél ez 412 MHz), a memória sebessége meg 676 MHz-re (a 9800 XT-nél 730 MHz) emelkedett. A 9800 XT-ről kell még tudni, mint abszolút csúcskategóriás kártyáról, hogy ez a modell már 256 MB-os Vram-al rendelkezett.

ATI Radeon X széria (R420 & R423)

Az NVIDIA mellett az ATI is áttért a PCI-E -es csatolófelületre, ami az R423-as GPU családban debütált. Maga a PCI-E 16X 4GB/s átvitelisebességre volt képes, az AGP 8X 2,1GB/s értékével szemben. Az akkori nagy gépigényű játékok ezt a növekedést meg is hálálták, mert az AGP csatlakozási felület már jelenthetett szűk keresztmetszetet.

Az X800 XT esetében, ami 2004-ben debütált, 130 nm-re csökkent a gyártási technológia, a tranzisztorok mennyisége viszont 160 millióra ugrott. 16 pipeline-al gazdálkodott a kártya, illetve TMU egységből és ROP egységből is 16 db volt benne. A GPU órajele 500 MHz, míg a GDDR3-as memória órajele már elérte a bűvös 1 GHz-es sebességet, ami bizony már hőtermeléssel is járt. Sajnos ezt a 9800 XT-hez nagyon hasonló hűtés nem igen tudta kezelni. Kijött egy XT PE verzió is, ami már 520 MHz-es GPU és 1120 MHz-es memória órajeleken üzemelt. Az R420-as GPU-k az AGP csatlakozóval, az R423-asok pedig a PCI-E csatlakozási felülettel voltak ellátva.

ATI Radeon R480

A 2004 decemberében debütált X850-es széria csúcsa már 16 db pipeline-al rendelkezett 520 MHz-es GPU és 1080 MHz-es memória órajelekkel. Ez a típus irtózatosan drága volt, így csak az igazán tehetős gamerek engedhették meg maguknak. A tranzisztorok mennyisége maradt 160 millió. Maga a gyártástechnológia maradt 130nm-es eljáráson.

ATI Redeon R520

Az R520-as kódnév alatt jött be a Radeon X1000-es szériája, aminél az ATI sok új fejlesztést eszközölt. Többek között a DirectX 9.0c támogatását, a Shader Model 3.0 bevezetését és a 90 nm-es csíkszélességre való átállást. Így sikerült az előző csúcskategóriához képest dupla annyi tranzisztort, szám szerint 321 milliót belezsúfolni az X1800 XT-be. Ha már a tranzisztorok duplázódtak, a memória méretét is megduplázták 512 MB-ra. A GPU órajel itt már 600 MHz-re növekedett, a memória órajele pedig 1,4 GHz-ig. Így ennek (a memória órajelnek) és a 256 bites bus-nak köszönhetően már 44,8 GB/s memória sávszélre tehettünk szert ezzel a kártyával.

ATI Radeon R580

A csíkszélességet itt 80 nm-re küzdötte le a gyártó, továbbá a tranzisztorokat is 384 millióra emelte. A csúcsmodell X1950 XTX már 650 MHz-es GPU-val és szédítően magas, 2GHz-es memória órajellel rendelkezett. A memória típusa is változott DDR4-re, aminek köszönhetően az effektív órajele is növekedhetett a kártyának. A pipeline-ok száma itt már 48-at is elérte.

ATI Radeon R600

Ez széria lett harcba küldve a konkurens Nvidia 8800 GTX-e ellen, aminél lassabb volt, hiába később jelent meg. A csúcs HD 2900 XT max a gyengébb 8800-as NV-k ellen tudott labdába rúgni. Ez volt a gyártó első DirectX 10-es kártya szériája, ami egy később már sikeresebb szériának alapozta meg a jövőjét. A HD 2900 XT szemügyre véve a gyártási technológia nem változott, maradt 80 nm-en. A tranzisztorok száma ismét majdnem duplájára növekedett, amik így már 720 millió darabot tettek ki. Az átdolgozott architektúrának köszönhetően az ATI ezen szériájánál megjelentek a Stream processzorok, amiből rögtön 320 db volt található a HD 2900 XT-n. A GPU órajele 743 MHz, míg az effektív memória órajele 1656 MHz, ami csökkent az előző szériához képest. A kártya 512 bites bus-al rendelkezett, így bőven elegendő volt a memória órajele. Nagyon sokat fogyasztott, szám szerint 215 Watt-ot.

ATI Radeon RV670 & R680

A 3000-es HD szériánál egy optimalizációt figyelhetünk meg, aminek a gyártásakor a gyártó a kisebb csíkszélességre (55nm), és az abból adódó fogyasztás csökkenésre fókuszált. Az órajeleket így is tudták emelni, főleg a memóriáét (2250 MHz-re). A tranzisztorok száma viszont csökkent 666 millió darabra. A stream processzorok száma maradt 320 db. Ennek ellenére az akkori AAA címeknél átlagosan 10%-kal erősebb volt a 3870, a HD 2900 XT-hez mérve.

A kisebb fogyasztást kihasználva az AMD kiadott egy dupla GPU-s modellt is a 3870-ből, ami a 3870 X2 nevet viselte. A fogyasztás csökkentése érdekében (ami 2GPU-s kártyáknál végképp fontos szempont a melegedés miatt) ennél a kártyánál a gyártó visszaállt a GDDR3-as memóriachipekre.

ATI Radeon RV770 & RV790

Ebben a szériában a GPU immár 800 Stream processzort tartalmazott, ami több, mint a duplája az előző generációknál látott 320 db-nak. A csúcsmodellnek számító 4870 egymaga nem volt elegendő az Nvidia kártyák legyűrésére, így a széria csúcsát ismét egy dupla GPU-s kártya, a 4870 X2 képviselte. A gyártástechnológia maradt 55nm-en, viszont a memória típusa GDDR5-re változott, ami így duplájára növelte a sávszélességet. Ez a 4870 effektív memória órajelét egészen 3600 MHz-ig emelte. A tranzisztorok száma így már megközelítette az 1 milliárd darabot, a maga 956 milliós számával. Ezek a kártyák már támogatták a DirectX 10.1-et is. 512MB-os és 1 GB-os variáns került belőlük a piacra.

A piacot egyértelműen uralta a 4870 X2. A memória chipek is maradtak az 1 GPU-s modell GDDR5-ös moduljai, és az összes többi összetevője is. 2x 1GB Vram-al érkezett 256bit-es bus-al (amiből ugye 1GB hasznosult). A 4870-el azonos GPU (750 MHz) és 3600 MHz-es memória órajellel bírt. A fogyasztása elég durva volt: 286 Wattot volt képes betermelni.

A későbbiekben még érkezett egy emelt órajeles modell a 4870 alapjaira építve, ami a 4890 nevet viselte, ez volt az RV790-es széria. A GPU-ja 850 MHz-en üzemelt, illetve a memóriájának az órajele is növekedett a 4870-hez képest, 3900 MHz-re.

További érdekesség, hogy az ATI utolsó szériája volt ez, ami a 4000-es széria alját (egészen a 4670-ig) még AGP-s csatolófelülettel is kiadta. Így jóval tovább kitartott ezen a csatlakozási felület mellett, mint a konkurens NVIDIA.

ATI Radeon Cypress

Az új kódnevű ATI kártyákkal új DirectX verzió is érkezett, a még a ma is előszeretettel használt DirectX 11. Az 1 magos csúcsot jelentő HD 5870-es kártya 2x annyi stream processzort tartalmazott, mint az előd 4870-es, és ehhez mindössze 38 wattal több TDP-vel rendelkezett az elődnél (188Watt). Tranzisztormennyiségben 2,3x több (2,2 milliárd db) került bele, a 40 nm-es gyártási technológiának köszönhetően. 850 MHz-es GPU órajellel és 4800 MHz effektív memória órajellel bírt az 5870-es. A memória méretét tekintve maradt az 1GB.

Az akkori idők egyeduralkodója pedig az 5970 volt, amin 2db Cypress XT GPU helyezkedett el, mivel a 2010-ben kijött GTX 400-as szériából nem készült dupla GPU-s verzió a pokoli hőtermelésük miatt. A piacon akkor kint lévő (még DX10-es) GTX 295 pedig már jócskán elmaradt az 5970 teljesítményétől. Maga az 5870-es is elég közel volt a GTX 295 teljesítményéhez.

Maga a HD 5970 GPU órajel tekintetében vissza lett fogva az 5870-hez képest, hogy beférjen a 300Wattos TDP keretbe, ami végül így 294 Watt lett, 725 MHz-es GPU órajel mellett. A memória órajele is redukálva lett 4000 MHz-re, de az órajeleken kívül másból nem faragtak az 5870-hez képest. Készült 2x 1GB és 2x 2GB-os verzió is, amiből egyértelműen az utóbbit volt érdemes beszerezni, az esetleges Vram-ból való kifutás miatt.

AMD Radeon Cayman & Antilles

Az AMD megvette ATI-t, így ez a széria (HD 6000-es) már az AMD ernyője alatt jött ki. A Radeon előtag viszont maradt a gamer videokártyák szegmensébe. Maga a Cayman architektúra kevesebb erőforrásból többet hozott ki. Egyedül a tranzisztorok száma lett növelve, szám szerint 2,6 milliárdra. A GPU órajel mérsékelten (880 MHz), de a memória órajeleket illetően 5500 MHz-re nőtt a 6970 sebessége.

A 2 GPU-s szörny sem maradhatott ki a 6990 személyében. Ez a kártya a rajta található BIOS kapcsolónak köszönhetően képes volt a 6970 órajelein is üzemelni. Ennek megvolt az ára is, ami 300 Watt fölötti fogyasztást jelentett. A 2x 8pines tápcsatlakozó nem hiába volt rajta. Ezekkel elméleti síkon akár 375 wattot is fel tudott emészteni a kártya; 75 watt a PCI-E foglalatból, és 150 – 150 Watt a 2db 8 pines PCI-E tápcsatlakozóból. Ebből következett a hatalmas szélorkán és az akár 87°C -ig felkúszó GPU hőmérsékletek.

AMD Radeon Tahiti

Az AMD bábáskodása megtette a jótékony hatását, mivel a cég ezzel a 7000-es szériájával lefektette a későbbi GCN (Graphics Core Next) architektúra alapjait, amire a mai napig építhet. Egy 28nm-es gyártási technológiával készült hatalmas GPU foglalt helyet a 7970-en, a maga 2048 Stream processzorával. A 384 bites memóriabuszának köszönhetően 264 GB/s -os memória sávszélességre volt képes a kártya. Összehasonlítás képen a konkurens Nvidia GTX 580-as mindössze 192 GB/s-os értéket tudott itt felmutatni. A tranzisztorok száma itt már elérte a 4,3 milliárdot, ami jól példázta ennek a chipnek a méreteit. A kártyának a GPU órajele csak kicsit emelkedett (925 MHz-re), de ezzel mégis egy 30%-kal erősebb kártyát sikerült gyártaniuk. A későbbiekben ebből egy úgynevezett GHz edition is kijött, ami a nevéből adódóan már át tudta lépni az 1GHz-es GPU órajelet.

Ha ez a kártya nem lett volna elég erős, az AMD még rátett egy lapáttal, és a hagyományait folytatva készítettek egy dupla GPU-s szörnyet a 7990 személyében, ami a New Zealand kódnév alatt futott. Ezt a kártyát 2db 7970-es GPU-ból rakták össze, ami így az NVIDIA GeForce GTX690-nek állított konkurenciát, ráadásul sikerrel, mert a legtöbb esetben felül tudott kerekedni a konkurens cég dupla GPU-s kártyáján. Ez terhelés alatt +100 wattot jelentett a GTX 690-el szemben, de a csúcskategóriában már nem nagyon nézi az ember a fogyasztást. Ez az fogyasztástöbblet annak is volt köszönhető, hogy az órajeleit és felépítését tekintve a 7970 GHz edition-el egyezett.

AMD Radeon Hawaii

Az AMD ezzel a szériával a GCN architektúra második generációjára váltott. Az elnevezés is megváltozott, így lett a csúcs 1 magos kártyájuk R9 290X. Ez a típus 6,3 milliárd tranzisztort és 2816 stream processzort tartalmazott.  Immár 512 bites bus-on a kártyán 4 GB Vram volt található. A gyártási technológia maradt 28nm-en. Alapból 1 GHz-es GPU és 5000 MHz-es effektív órajellel ellátott memória volt rajta található. Pokoli fogyasztása volt viszont, 290 Watt-os TDP-vel rendelkezett. Ez a kártya a GTX 780-ra érkezett válaszul, amit összességében sikerült is felülmúlnia.

Az eddig jól megszokott módon az AMD itt is bedobta a dupla kártyás „pakliját”, az R9 295X2 személyében. 2014-ben adta ki ezt a szörnyet, ami alapból vízhűtéssel érkezett, mivel 500 wattos TDP-vel rendelkezett, így valami eszméletlen mennyiségű hőt termelt. 3db 8 pines tápcsatlakozó juttatta elég áramhoz. Ennek a brutális teljesítménynek meg is volt az ára, 1500 dollárt kóstált.

AMD Radeon Fiji

Ez volt az AMD utolsó még 28 nm-en készült szériája, ami immár már a GCN 3. generációját képviselte. Ez volt az AMD RX300-as és a csúcsot jelentő R9 Nano,Fury, Fury X és a dupla magos Pro Duo kártyák családja 2015 és 2016 között.

Az R9 390X-et górcső alá véve, az AMD elkezdte az előd (R9 290X) 290 Wattos TDP-jét 275 Watt-ra szűkíteni. A GPU órajele ennek ellenére nőtt 1050 MHz-re, a memória sebessége pedig 6000 MHz-re ugrott. Érdekesség, hogy anno már voltak jó páran, akik ezekkel a kártyákkal elkezdték az ethereum-ot (kriptovaluta fajta) bányászni, ami 2018 januárjára, ha rövid ideig is, de az 1400 dollárt is elérte. Maga a felépítése maradt az, ami az R9 290X-nél volt látható, de nagyobb órajeleken működött a kisebb TDP ellenére.

A felsőházban szereplő kártyáknál jelent meg a HBM (High Bandwidth Memory) memória, amely irtó költséges volt, és nagyon nem hozta be a hozzá fűzött elvárásokat, főleg nem olyan drága előállítási költség mellett. Ez a típusú memória egyébként 4096 bites volt, és ezeknél a kártyáknál csak 4GB került felhasználásra, a fent említett költségek végett is.
Dupla GPU-s kártya most is jött ki, Radeon Pro Duo néven, ami 2 Fury X-et rejtett magában és 2x4GB HBM memóriát. Természetesen ez a típus is vízhűtéssel érkezett, mivel 350 Wattos (TDP) fogyasztással bírt. Ehhez 3db 8 pines tápellátást igényelt.

AMD Radeon Ellesmere (Polaris 10)

Ez a széria már 14 nm-es csíkszélességgel készült, így jóval kevesebbet fogyasztott, mint az előző 2 széria. Az RX480-as szám szerint mindössze 150 Wattal beérte, ami nagyon sokat segített a melegedését illetően. 512 bit-es bus-ról 256-ra, illetve a 2304 shader processzora csökkent az R9 390X-nél látott 2816 shaderek száma. Így sikerült 125 Wattal csökkenteni a fogyasztást. A GPU 1120 MHz-en, a memória pedig 8000 MHz-en ketyegett az RX480 esetében.

A teljesítményt tekintve egy kisebb csökkenés/stagnálás volt megfigyelhető az előző csúcskártyához képest, így az ára is csökkent. Ezzel az új irányvonallal az AMD az NVIDIA GTX 600-as szériájánál látott, minél kisebb fogyasztással a lehető legnagyobb teljesítmény kisajtolása elvét követte. Ebben a szériában nem került ki 2 GPU-s kártyája az AMD-nek.

AMD Polaris 20 (Polaris 10)

Ez a széria lényegében az előző ráncfelvarrása, ami így maradt a 14 nm-es csíkszélességen. A csúcs RX 580-as kártya fogyasztása nőtt, így itt már egy darab 8 pines tápcsatlakozó kellett a kártyára, az előzőnél látott 6 pines helyett. Teljesítményben is jelentkezett ez a fogyasztástöbblet. Ezzel az R9 390x teljesítményét hozta, 90 wattal kevesebb fogyasztással, és 256 bites memória bus-al. A GPU órajele nőtt az RX480-hoz képest 1256 MHz-re, a memória pedig változatlan maradt 8000 MHz-en.

A professzionális vonalon a Pro Duo széria frissítve lett, 2db RX 580-as GPU-val felfegyverkezve. Ezen a kártyán 32 GB (2×16 GB) memória foglalt helyet, mindössze 250 Wattos TDP-vel bírt, ami pont 100 Wattal kevesebb az elődjének a fogyasztásához mérve. Így elegendő volt neki 1db 8 pines és 1db 6 pines tápcsatlakozó. A tranzisztorok száma csökkent az elődhöz képest, 8,9 milliárd darabról, 5,7 milliárdra. Teljesítménybe is kevesebbet tud ez a modell (16.38 TFLOPS Vs. 11.45 TFLOPS). Ez a kártya egy kicsivel gyengébb volt a nála olcsóbb GTX 1080 Ti-jánál, de ezt a típust a modellezésre és a háromdimenziós képalkotásra  találták ki.

AMD Vega 10

A 14nm-en elért sikereken felbuzdulva az AMD 2017-ben a GCN 5. generációját elindítva kiadta a Vega szériát. Itt Debütált a HBM2-es memória típus, ami az elődhöz hasonlítva „csak” 2048 bites bus-al rendelkezett és bizony ez is igen költséges részét képezte a kártyának. A relatív magas ár „köszönhető” volt a 2017-ben kitört bányászláznak is, ahol az AMD RX Vega 56 és 64-es modelljei elég szép teljesítményt tudhattak a magukénak.

Itt a csúcsmodellt a Vega 64 jelentette, amiből készült egy sima léghűtéses verzió, ami 295 wattos TDP-vel rendelkezett, illetve egy emelet órajelű vízhűtéses modell is, ami már 345 wattot is bekérhetett. A konkurens cég GTX 1080 Ti-jét nem tudta beérni, a GTX 1080-al volt nagyjából azonos szinten, és max a Vulkan API-t használó játékoknál tudott jeleskedni a GTX 1080-as szemben.

AMD Polaris 30

A Polrais 20-as architektúrához képest 12nm-re csökkent a gyártási technológia, aminek köszönhetően az RX590 esetében az RX580-hoz hasonlítva, egy 17%-os GPU órajel emelkedést könyvelhetünk el, 10 wattal kevesebb TDP mellett (185 Watt – 175 Watt). A két kártya között 1,5 év van, szóval ez inkább egy ráncfelvarrás, az NVIDIA-nál látott minél kisebb fogyasztásból a legtöbbet kihozni elvre épített itt az AMD. A kártya többi specifikációja semmit nem változott. Ha lesz RX600-as széria valószínűleg azok a kártyák ide fognak tartozni, de lehet ezt a szériát már csak az AMD első Navi architektúrára építő kártyái fogják csak váltani, leghamarabb 2019 októberében.

AMD Vega 20

Az AMD első 7nm-es architektúrája, melynek segítségével a Radeon VII személyében az AMD képes volt végre utolérni az NVIDIA már 2 éves modelljét, a GTX 1080 Ti-t.
A 1,5 évvel idősebb elődhöz hasonlítva (Vega 64), szintén HBM2-es memória típusra épít, de 2x annyi memóriával (16GB), és memória bus bit mennyiséggel (4096 bit). A 4096 bites bus-nak köszönhetően, több mint dupla akkora memória sávszelet képes elérni a Radeon VII, ami így eléri az 1TB/másodperces sebességet.
A kártyán a GPU chip kisebb lett, de 730 millióval több tranzisztorral felszerelve. Shaderek szempontjából is csökkenés volt megfigyelhető a Vega 64-hez képest (4096 – 3840 db), illetve TMU-ból és Compute Unite-ból kevesebb került bele.

Az ATI, majd AMD utóbbi 30 éves pályafutása bőven tartogatott hullámvölgyeket, de egy nagyon hasznos szerepet töltött, és tölt be a mai napig az iparágban. Az NVidia-val való rivalizálása közben  sokszor egészséges árversenyeket indítottak el, amiből a felhasználók profitálhattak. Sajnos az utóbbi pár éveben az AMD eléggé lemaradt, így az NVIDIA egyre magasabbra tolta az árait, leginkább a 2017-es bányászlázra mutogatva.

Somogyi Zoltán – Vigilante