2024.03.12. – Manapság két nagy táborra bonthatjuk fel az asztali számítógépek felhasználóit. Az egyik tábor nem törődik azzal, hogy mekkora gépházba kerülnek a komponensek, ám fontos számára, hogy az alkatrészek a lehető legjobb és leghűvösebb környezetben pihenhessenek. A másik réteg számára azonban egyfajta díszként is funkcionál a számítógép, azaz a ház kiválasztását is gondos kutatómunka előzi meg. Aztán az utóbbi tábort ismét több részre bonthatjuk, hiszen valaki az igazán nagy, valaki pedig az igazán kicsi házikókat kedveli.

Ezúttal az utóbbi eshetőséget vesszük górcső alá. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az (mini-)ITX szabvány. Szinte mindegyik gyártó jelentkezik már apró alaplapokkal, ahogy bizony a házak gyártói is igyekeznek kiszolgálni az igényeket. Szinte már egy tenyérben is elférhetnek az i7, RTX 40-es masinák, ám az építés előtt bizony pár dologra mindenképp érdemes lehet odafigyelni. A DigitalTrends csapata nyomán kiemeljük a legnagyobb buktatókat, hogy ezeket már jó előre elkerülhesd.

A mini-ITX kompatibilitás

Sokszor limitáló tényező lehet a videokártya mérete is, ezért a Low Profile, vékonyított modellek felé érdemes keresgélni

Bár manapság az ITX házak gyártói is egyre nagyobb szabadságot és teret engednek meg a felhasználók számára, azért továbbra is érdemes körültekintően választani. Az ITX házak méretükből adódóan rengeteg limitációt rejtenek magukban 2024-ben is. Ezt szinte minden alkatrész esetében ki is emelik milliméterre pontosan, így érdemes átnézni a gyártói specifikációkat a hivatalos weboldalakon, PDF fájlokban. Az alábbi alkatrészek esetében szinte minden bizonnyal limitációba ütközünk:

• Az esetek nagy részében a tápok méretét és méretszabványát is gondosan kiemelik a házak gyártói
• A processzorhűtők méreteire is oda kell figyelni, folyadékhűtés esetében a radiátorra is
• A videokártya hossza és vastagsága is rengeteg esetben limitáló tényező
• Az alaplapnak pedig értelemszerűen a Mini-ITX szabványnak kell megfelelnie, az mATX vagy (E)ATX nem játszik
• A RAM-ok magassága is problémát okozhat, ezt azonban általában nem a ház, hanem a processzorhűtő határozza meg

Elégtelen hűtés

A Mini-ITX házak hátrányai az előnyökre vezethetőek vissza. Hiába rendelkeznek az ITX alaplapok akár több száz wattos processzort is gond nélkül kezelő VRM alkatrészekkel, ha azokat közben le is kell tudni hűteni. El kell dönteni, hogy maradunk-e a szokásos léghűtésnél vagy esetleg az AiO gondolatával is kacérkodunk. Az utóbbi esetében szintén a ház dönthet majd, ha 240 mm-es radiátort megenged a házikó, akkor hatalmas segítség lehet az építésben és a hűtésben a kompakt folyadékhűtés.

Akkor sem kell elkeseredni, ha nem ad erre lehetőséget a ház. Léghűtés esetében is több opciónk van, szinte minden nagyobb gyártó jelentkezett ITX méretre szánt hűtéssel. Ezek azonban a tesztek alapján „csak” 95-120 wattig érzik jól magukat, így a 12. – 14. generációs Intel i7 és i9 egységeket érdemes lehet messziről elkerülni. Szerencsére ventilátorok terén is rengeteg opció van, hiszen a Noctua, a Corsair, a Thermalright, illetve a többi nagyobb gyártó is jelentkezett „slim”, vékonyított ventilátorokkal. A hűtéssel kapcsolatban tehát a méretekre kell figyelni, illetve arra, hogy 120 watt fölé ne nagyon merészkedjünk a processzort illetően.

A kábelmenedzsment, táp és a háttértár

Míg az ATX, mATX házak esetében könnyedén elfedhető a nem túl elegáns kábelmenedzsment, addig mini-ITX házak esetében már más a helyzet. A hely szűke miatt extra módon oda kell figyelni a menedzsmentre, hiszen ilyen kis házikóban már a hűtési teljesítménybe is beleszólhatnak a kábelek. Bizonyos tápgyártók már extra könnyen rendezhető kábelekkel jelentkeznek, nem a megszokott, szinte már-már túl makacs csatlakozókkal. Ez a kényelem bizony megéri az extra felárat.

Szintén érdemes lehet moduláris, de legalább félmoduláris tápok felé orientálódni, hiszen ebben az esetben a felesleges kábelkötegtől is megszabadulunk. Háttértárakat illetően pedig a modern egyre elterjedtebb, ennek köszönhetően egyre olcsóbb M2 NVMe SSD-k jelenthetnek igazán nagy megváltást, hiszen ezeket az alaplapokra kell szerelni, gyakorlatilag nem kérnek maguknak extra helyet. Általában két M2 csatlakozó biztosan van az olcsóbb ITX lapokon is, így a kapacitás miatt sem kell aggódni.

Gondolkodj előre!

Mini ITX AM5 alaplap

Egy mini-ITX kompaktsága és hordozhatósága sok esetben gátolja az esetleges bővíthetőséget is. Érdemes már a megvásárlás előtt előre gondolkodni, akár az alaplap felszereltségét, akár a foglalatot tekintve. Több kérdést is érdemes lehet feltenni:

• Kerülhet-e nagyobb, erősebb videokártya a gépbe?
• Kerülhet-e erősebb, többet fogyasztó processzor a gépbe?
• Később szükségem lehet extra M2 foglalatra, Bluetoothra vagy épp Wi-Fi-re?

Az első két kérdés kihatással lehet az esetleges ház kiválasztására, míg a második és harmadik kérdés az éppen kinézett alaplapot és a kiválasztott CPU hűtést határozhatja meg. AMD esetében aktuális ez a kérdés most különösen, hiszen az AM5 alaplapok még biztosan befogadják az idén érkező, Ryzen 9000 szériát. Intel esetében a 14. generáció után foglalatváltásra kerül sor, ám azok az alaplapok csak 2024 második felében érkeznek majd. Ott tehát nem kell figyelembe venni a később érkező generációkat, hiszen csak az alaplap lecserélése után kerülhetnek a gépbe.

A fenti kérdéseket, szempontokat tehát mindenképp érdemes lehet átgondolni, mielőtt mini-ITX gép építésébe kezdene bele az ember. Az esetek nagy részében több hátránnyal járhat a folyamat, mint előnnyel. Az elkészült, mini masina azonban azonnal kárpótolja az embert az előzetes kutatómunka és az építés fáradalmaiért. 

Ezt láttad már?

Ettől a 41 elmebeteg tech failtől sírva-röhögve rohansz ki a világból