Bódi Dániel

Nincs két olyan ember a Föld bolygón, akik pontosan ugyanúgy szeretik inni vagy elkészíteni a kávét. Én például – bármily meglepő is számomra – még nem találkoztam olyannal, aki hozzám hasonlóan koromfeketén, tej-cukor nélkül amerikai mód egy kis forróvízzel felhúzva gurítja a reggeli, tízórai, déli, na meg az uzsonnára bekészített szíverősítőt.

Az viszont már biztosabb, hogy ha most behajítanék a kávéivók népes táborába egy apró kavicsot, az jó eséllyel olyasvalakit kólintana kupán, akinek egy-egy csésze mokka pillanatok alatt megindítja a bélsárgyárát. Az is bizonyos, hogy sokan fel is tették már a kérdést:

vajon miért rohanunk kakilni a kávé után?

Kép: CNN

A kávé utáni kaka egy mémesült közhely, alapvetés, szinte kötelező rutin. Pedig állítólag nem olyan gyakori a jelenség, mint azt elsőre gondolnánk: egy kisebb felmérés szerint ugyanis a kávésok mintegy 29 százalékánál vált ki ilyesféle hatást, vagyis a kávéfogyasztók közel háromnegyede, nevezzük őket túlnyomó többségnek, semmi hasonlót sem tapasztal.

Akinél viszont mégis, azok érezzék magukat megtisztelve, ugyanis úgy tűnik rajtu(n)k fejti ki a legteljesebb hatást az élénkítő, amúgy pszichoaktív folyékony drog. Ez utóbbi titulust a koffeinnek köszönheti, ami a világ legelterjedtebb bódítója, ami stimulálja a szimpatikus idegrendszert, aminek pozitív hatása a felfokozott éberség, koncentrációképesség, serkentett gondolkozás, és bizony a felgyorsult anyagcsere.

De nem a koffein az egyedüli magyarázat.

Furcsának tűnhet, de sok kutatót hasonlóképp mozgat a kávé-kaki közötti összefüggés, hiszen ez több érdekes, ezidáig rejtett testi működésre választ adhat – például bizonyos elemek-hatóanyagok milyen hatást vált ki a szervezetünkben. A kutatások során pedig azt figyelték meg, hogy bár a koffeines kávé serkenti a leginkább a bélmozgást, de koffeinmentes verziója csak 23%-kal fejtett ki kisebb aktivitást a vastagbélben.

Eszerint a kávéban a koffeinen kívül van valami más összetevő, ami beindítja a dolgokat.

Kép: CNN

Remélem nem mondok ezzel senkinek sem újat, de a kakilás bizony munka, ami megdolgoztatja az izmokat. A beleidben lévő izomrétegek össze-összehúzódnak, hogy az utasa a vastagbél kanyargós járatain keresztül a kijárathoz érhessen – egyenesen a WC-be.

A kávé – legyen az a koffeines vagy a mentes variánsa – azonban olyan savakat is tartalmaz, melyek növelik a gasztrin hormon szintjét. Ezek a hormonok pedig eléggé serkentően hatnak az önkéntelen izomösszehúzódásokra a gyomorban, ami aztán a beleket is mozgásba hozza. Sőt, a kávé egy másik hormon, a kolecisztokinin felszabadulását is megnöveli, ami az emésztőrendszer működésében, különösképp a a zsírok és fehérjék emésztésében játszik kulcsszerepet.

A savak hormonokra gyakorolt serkentő hatása valószínűleg a legfontosabb tényező a kávé-kaki összefüggésben, gondoljunk csak arra, hogy például a koffeines energiaitaloktól és üdítőktől nem vonulunk árnyékszékre.

Dr. Christine Lee gasztroenterológus szerint az időzítés is fontos lehet. A bélrendszered érzékenyebb és hajlamosabb a mozgásra a nap korai szakaszában, a fincsi és jóleső napindító kávé pedig csak felerősíti mindezt. Sőt, aki tejjel vagy tejszínnel szereti, annak extra löketet is adhat egy nem túl kedves laktózintolerancia, ami sajnos elég gyakori probléma, mégsem szentelünk kellő figyelmet neki.

Durva becslések szerint az emberek 65 százalékánál alakul ki laktózintolerancia, ami mindenféle gyomor és bélrendszeri problémákat, köztük is hasmenést okozhat. Erre is érdemes lehet figyelni, ha bocitejjel ízesítesz – tudom is ajánlani a fentebb, még az első bekezdésben bemutatott – jó minőségű kávébabból, olasz kotyogósban elkészített – finom Americanót.

De a tudomány másra is válaszol:

Miért nem érzed büdösnek a saját fingod, míg másokét igen? – A tudomány válaszol!