Egy ukrán srác videojátékokból szerzett tudásával hatástalanított egy orosz tankot

2024.01.21. – Egy fiatal ukrán srác egészen merész, ám bravúrral végződő akciót menedzselt le egy orosz T-90M „Breaktrough” típusú tankkal szemben. A Szerhijként azonosított fiatal és sofőre, Olekszandr egy 25 mm-es ágyúval felszerelt M2 IFV típusú Bradley lövészpáncélosban ülve hatástalanították a náluknál sokkal nagyobb tűzerővel rendelkező, 125 mm-es ágyúval tüzelő orosz harckocsit – méghozzá videojátékokból szerzett tudással.

A sikeres akció után az ukrán TCH-nak adott interjújában Szerhij elmesélte, hogy rettenetesen ijesztő volt farkasszemet nézni egy ilyen tűzerővel rendelkező tankkal, ami ellen ugyan felkészítették a németországi kiképzése során, de mumusként sosem szeretett volna a harctéren találkozni egy ilyennel. A helyzet még ijesztőbbé vált, hogy előttük egy hasonlóan felszerelt Bradley-nek nem sikerült az orosz tankkal való összecsapás – Szerhijéknek azonban választás híján ugyancsak meg kellett próbálkozniuk hatástalanítással.

Szerhij bár úgy tüzelt a Bushmaster M242 25 mm-es lövedékekkel, ahogyan csak az ágyúból kifért, de egy ponton – nem részletezett – problémákba ütközött. Szerhij legnagyobb szerencséjére ekkor beugrottak neki a videojátékos tapasztalatai, melyekből jól megtanulta, hogy pontosan hová kell lőnie – és betalálnia – a tankon, hogy teljesen harcképtelenné tegye azt. Ezután átváltott egy másik lőszerre, majd a T-90M olyan pontjait vette célba, ahol a legvékonyabb a páncélzatuk, például a tank hátsó felét, a torony és a hajótest közötti részeket, valamint az optikáját.

„Igen, nagyon ijesztő volt. De azt hiszem, jól csináltuk.” – mesélte Szerhij. – „Nem tudom kifejezni, mit jelent egy harckocsit látni a célkeresztben. A kiképzésen azt mondogattam, hogy ‘Isten irgalmazzon, hogy tankot lássak a célkeresztben’. Aztán csak megtörtént, méghozzá nagyon közelről. Volt egy másik csapat, amelyik előbb jött, de nekik nem jött össze, úgyhogy össze kellett szedni a bátorságunkat és belemenni a harcba. Tüzeltünk a páncéltörővel, amennyire csak tudtunk, de aztán gond volt a lövedékekkel. De játszottam videojátékokkal, amikből előjött az összes emlékem, azok is például, hogy hogyan és hova kell betalálni. Így mindenáron meg tudtam állítani.”