Gábor János

2024.01.18. – Magyar városnevek, karakterek, történelmi személyiségek és művészek, szójátékok, italok vagy kézműves termékek – többek között ilyen formában bukkan fel hazánk világhírű anime sorozatokban vagy filmekben. A távolkeleti szerzők számára kifejezetten egzotikus jelenségnek számítunk: egy kis nép, az eleve távoli Európa kellős közepén, akinek a nyelvét senki más nem beszéli és akikre senki sem hasonlít. Az, hogy ekkora unikumnak számítunk, érdekes hangulatú utalásokra adott apropót a rajzfilmkészítőknek.

Vicky the Viking

A Viki, a viking egy NSZK–osztrák–japán koprodukcióban készült, réges régi, 1974-75-ös rajzfilmsorozat, amit Runer Jonsson svéd író Vicke Viking című díjnyertes gyermekkönyv-sorozata alapján készített Szaitó Hirosi és
Kacui Csikao. Nos, ebben az egyébként jópofa kis mesében a legkevésbé sem jó színben tűnünk fel, hiszen a magyar ebben egy harcias és gonosz (meg kissé butácska) nép, akinek a eszén persze Vicky mindig túljár. A karakterizáción egyébként különösebben nem kell meglepődni: amit a magyar történelemkönyvek jótékonyan „kalandozó hadjáratoknak” neveznek, az nyugat-európai (jelen esetben német és osztrák) szemmel olyan, mint nekünk a tatárjárás, csak magyar barbárokkal.

Code Geass

Ebben a rövidebb lejáratú, csupán két évadot, de egészen tisztességes, 54 darab epizódot megért sorozatban is felbukkanunk. A készítőknek rögtön a magyar borok ugrottak be hazánkról, talán azért mert egyiküknek sikerült is megkóstolni egyet – valószínűleg egy nagyon konkrét fajtát. Az egyik részben megjelenő „Soproni Kékfrankos” egy bizonyos „Fungarovin” pincészetből származik. Egyértelmű, hogy az első betű megváltoztatásával kerülték ki a szabálytalan termékmegjelenítést. Mivel a jó magyar föld szőlőiből helyenként tényleg világszínvonalú borokat készítenek, nem véletlen, hogy ez a jellegzetességünk bukkan fel az anime képsorain.

Kuroshitsuji

Nem csak némely italunk világhírű, hanem az is, amiből iszunk. Már, ha mind megengedhetnénk magunknak olyan porcelánkészletet, amiből a Kuroshitsujiban szereplő Phantomhive grófi család szürcsölgeti – jelen esetben a teát. Az egyik jelenetben felbukkanó – és egész ügyesen lemintázott – Herendi Porcelán kávéskészletből még egy kétszemélyes garnitúra is 627 ezer forintba kerülhet.

Your Lie in April

Naoshi Arakawa 2014-18-ig futott, sokszor megkönnyezett sorozatában nem különösebben meglepő magyar vonatkozás jelent meg. A komolyzenét játszó gyerekekről és viszontagságaikról szóló anime óhatatlanul elővette a világ valószínűleg leghíresebb magyar emberét (aki egyébként nem beszélt magyarul), Liszt Ferenc zeneszerzőt. A világon Mozarttal és Beethovennel – méltán – egy lapon emlegetett zongoraművésztől például a 10. Transzcendens etűd csendül fel a sorozatban.

Sing Yesterday for Me

Na még egy kis zene. A Shueisha kiadó anime sorozatában teljesen egyértelműen magyar népdalokat hallgatnak a karakterek egy autós utazás közben. És a kocsi… Vesszek meg, ha ezt a vasat nem egy Trabant ihlette:

Trinity Blood

Sunao Yoshida itthon Vér és kereszt címmel ismert regénysorozatából Tomohiro Hirata készített anime adaptációt. A főszereplő Abel Nightroad, aki a történet elején „Istvánba” utazik. A magyar csengésű városnév természetesen Budapestet szimbolizálja.

D.Gray-man

Hosino Kacura 20 éve futó, japán dark fantasy anime sorozatában erdélyi kalandok során kerülnek szóba hazai vonatkozások. A fiktív 19. századi történelmi közegben Allen Walker a főhős, aki csatlakozik az ördögűzők Fekete Rendjéhez. A helyszínből és a témából adódóan többször előkerülnek magyar ördögűzők, sőt, helyenként egy térkép is, amin világosan kirajzolódnak a Magyar Királyság és az Osztrák-Magyar Monarchia határai – azokon belül (akkor még) Erdéllyel.

BeaStars

Paru Itagaki valószínűleg a legnagyobb gesztust tette felénk azzal, hogy hazánk nem csak fel-felbukkan a sorozatban, hanem egyenesen a főhős neve az, ami magyar vonatkozású. Legoshit, a farkast teljesen szándékosan és egyértelműen hívják így, utalva a 20. század első felének világhírű magyar színművészére, Drakula leglegendásabb megformálójára, Lugosi Bélára.

Hetalia: Tengelyhatalmak

Ebben a netes képregényből lett anime sorozatban Himaruja Hidekazu allegorikusan jelenít meg történelmi és politikai eseményeke – ahogy arra a cím is utal, főleg a II. világháború idejéből. A szereplők egy-egy országot szimbolizálnak, és persze hazánk is előkerül benne, a csinos, zöldszemű Elizaveta személyében.

Kami-sama no Memo-chō

Hikaru Sugii nemzetközi szinten Heaven’s Memo Pad néven ismertté vált regénysorozatát Seishi Minakami és Katsushi Sakurabi álmodta tévéképernyőre. Egy ponton felbukkan benne a Feketerigo nevű és a madárral is illusztrált együttes, ami a neten hirdeti bemutatkozó koncertjét. Érdekesség: amikor megjelenik egy, a banda merch pólóját viselő karakter, a név el van írva, így: „Feketerigő”.

Tetszett az anime összeállítás? Akkor ezt se hagyd ki:

Hazánk világhírű rajzfilmekben #1 – a legjobb magyar utalások