Jó hír: végre biztos, hogy nem hülyít az internetezés

Gábor János

2023.12.21. – Okolható-e az internetezés egy társadalom mentális egészségének romlásáért, vagy máshol kellene keresne a felelősöket? Úgy tűnik, kiderült, hogy az utóbbiról van szó – állapítja meg egy a Clinical Psychological Science folyóiratban publikált tanulmány. Az Oxfordi Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy az online jelenlét

mit művelt az elmúlt 20 évben a társadalommal, különös tekintettel az ezidő alatt felnőtt fiatalokkal.

A tudósok szerették volna kideríteni, hogy jogosak-e azok az aggodalmak, amelyek szerint az internetezés együtt jár káros mellékhatásokkal, például szorongással, valamint a pszichológiai jólét és a mentális egészség károsodásával. Ahhoz, hogy hiteles képet kapjanak, 168 ország polgárainak életét vizsgálták, aszerint, hogy hogyan viszonyul az internet-felhasználók száma a polgárok pszichológiai jólétéhez és mentális egészségéhez. Mint kiderült, az attól való félelem, hogy az internetes technológiák – beleértve az okostelefonokat és a közösségi médiát – károsan hatnak a mentális egészségre (különösen a serdülők körében), nem kezelhető kész tényként, sőt.

Forrás: cookie_studio – Freepik

A kutatók a 2005-től 2022-ig tartó időszakot elemezve csak kis mértékű és következetlen változásokat találtak a globális jóléttel és a mentális egészséggel kapcsolatban. Az élettel való elégedettséget, valamint a pozitív és a negatív élményeket a lehető legtöbb korosztályban megfigyelték, összesen több mint kétmillió 15-89 éves személy körében, ami szerintük elég reprezentatív az egész világra nézve.

Ennyire befolyásolta a társadalmat az internetezés

Az internet elterjedtsége és a pszichológiai jólét közötti kapcsolat nézve az oxfordiak nem találtak komolyan vehető bizonyítékot arra, hogy a megnövekedett internethasználat érdemben befolyásolta volna a világ társadalmának mentális állapotát, és ez igaznak bizonyult az egy főre jutó internetezőkre, illetve a mobil szélessávú előfizetésekre egyaránt. Summázva: az internet elterjedésének növekedése – a tudomány mai állása szerint – nem áll összefüggésben a pszichológiai jólét hanyatlásával.

Személyes megjegyzés: a kutatás önmagában az internetezés technológiáinak terjedését vetette össze a populáció elmeállapotával. Arra tehát nem ad választ, hogy a világon mennyi embert tévesztenek meg hamis hírekkel, vagy a közösségi média hatására hány felhasználónak laposodik el az igénye a hiteles információforrásokra. Egy ilyen kutatás már nem feltétlenül azt tükrözné, hogy a világ nem hülyült el, hiszen a megtévesztett ember attól még mentálisan jól érzi magát, hogy hülyeségeket elhisz. Mi több, talán még boldogabb is a tudatlanságban.