JPEG vs. PNG – Mikor és hogyan használjuk ezeket a formátumokat?

Ha a digitális képek kerülnek szóba, akkor manapság két formátum uralja a piacot. Ez pedig nem más, mint a JPEG (vagy JPG) és a PNG. Ha egymás mellé teszünk azonos tematikában készített PNG és JPEG képet, a különbséget meg sem lehet igazán mondani. Ám, ha kicsit mélyebbre ássuk magunkat a technológiákban, hamar kiderülhet, hogy melyik formátumot mikor és hogyan érdemes használni. Ahogy az lenni szokott, egyértelmű győztes ezúttal sem avathatunk. Egy kis utánajárással azonban rutinosan eldönthetjük majd, hogy egy adott feladatnál melyiket vessük be. Ezzel nem csak értékes időt, de fájlméretet is megspórolhatunk, sőt, az esetleges kompatibilitási problémáktól sem kell majd félnünk.

JPEG

Kezdjük is az ismertebb formátummal. A képen lévő információt veszteségesen tömöríti ez a formátum. A szabvány tartalmaz veszteségmentes tömörítéssel kapcsolatos technológiákat, ám ezeket a valóságban nem használja senki. A tömörítés információveszteséggel jár, de akár 10-100× kisebb fájlméret mellett is élvezhető marad a tömörített kép. A JPEG-fájlok EXIF (Exchangeable Image File Format) formátumú adatokat is tartalmaznak, melyek eltárolják a kép készítésének idejét és dátumát, az adott fényképezőgép vagy szoftver típusát. Ezen kívül pedig az egyes fényképezőgép- beállításokat (gyártó, típus, ISO, rekeszérték) és a szerzői jogi információkat is kiolvashatjuk a képekből.

Alacsony -> Magas JPEG tömörítés – Jól látható, hogy a bal szélső kép mennyivel pixelesebb, mint a jobb szélső

A teljes algoritmus és a mögötte álló matematika nagyon bonyolult. Leegyszerűsítve azonban könnyedén megérthető. A JPEG algoritmusa a teljes képet megvizsgálja, majd meghatározza, hogy a kép mely képpontjai (pixelek) hasonlítanak egymásra. Ezeket az azonos értékű képpontokat csoportokba helyezi és egy-egy teljes pixel eltárolása helyett „csak” a csoportok adatait kell letárolni. Ezekből a csoportokból értelemszerűen kevesebb van, mint egyéni pixelből, melynek köszönhetően csökken a fájlméret. Az alacsony minőségű JPEG képek ezért olyan pixelesek, hiszen a lehető legtöbb képpontot igyekszik egy-egy csoportba rendezni a tömörítés. Ezek már látható minőségromlással járnak.

Összefoglalva:

Előnyök	Hátrányok
Kis fájlméret	Veszteséges tömörítés, nem állítható vissza az eredeti kép
EXIF támogatás	Nem jó CMYK nyomtatáshoz
Széleskörűen elterjedt, támogatott	Nem támogatja az átlátszóságot

PNG

A PNG egy veszteségmentes tömörítési eljárás. Azaz, ha adott egy tömörítetlen kép, melynek méretét PNG formátum segítségével szeretnénk csökkenteni, majd „kicsomagoljuk”, akkor az eredeti kép és a tömörítésen átesett kép teljes mértékben megegyezik. Semmilyen információ nem veszik el a tömörítés során. A legtöbb esetben azonban akkor kerül terítékre a formátum, ha szükség van átlátszóságra. Mind a színes, mind a szürkeárnyalatos képek esetében a PNG-fájlok képpontjai átlátszóak lehetnek. Ez lehetővé teszi, hogy olyan képeket alkothassanak meg a felhasználók, melyek szépen átfedik egy másik kép vagy weboldal tartalmát.

Előnyök	Hátrányok
Veszteségmentes tömörítés	Nagyobb fájlméret a JPEG-hez képest
Átlátszóság támogatása	Nem rendelkezik EXIF támogatással
Screenshotokhoz, szövegekhez is kiváló

Melyiket használjuk?

Jól látható, hogy egyik képformátum sem jobb a másiknál. Egyszerűen csak az a kérdés, hogy milyen feladatra szeretnénk befogni az adott algoritmust, formátumot. Ha szimpla fényképeket szeretnénk megosztani közösségi oldalakon vagy úgy általánosságban az interneten és fontos az is, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak ezek, akkor a JPEG lesz a barátunk. Ha fontos az átlátszóság, akkor csak a PNG jöhet szóba. Ha eredeti méretükben és minőségükben szeretnénk eltárolni screenshotokat, akkor szintén a PNG felé kell nyúlnunk. Ha belefér egy kis minőségvesztés és fontosabb a fájlméret, akkor ismét visszakanyarodhatunk a JPEG felé is. Grafikonok és egyéb hirtelen színátmenetű ábrák tárolására veszteségmentes tömörítésű formátum a legjobb döntésünk, ilyenkor pedig a PNG jön ismét a képbe.

Az általános szabály az, hogy a fényképekhez, a nem átlátszó hátterű képekhez és olyan helyzetben, ahol kiemelten fontos a fájlméret JPEG-et használj. A PNG-t pedig grafikonoknál, grafikáknál, átlátszó hátterű fájloknál és más olyan képeknél érdemes bevetnünk, melyeknél fontos a képminőség teljes mértékű megőrzése, a színek élénkségének megtartása.

Arpi