A cikk 2021-ben íródott.

Nem is rabolom sokáig az időd, nagyon gyors leszek: sok! Nagyon, nagyon, nagyon sok. Elképesztően, hihetetlenül, kolosszálisan sok, DE nem megszámlálhatatlanul sok. Ahhoz viszont, hogy pontosak legyünk muszáj lesz lefektetnünk pár szabályt, mint például, hogy mit is nevezünk játéknak és mi az, amit a számolás és adatgyűjtés során még igen, adott esetben pedig már nem jegyzünk.

Számoljuk a kiegészítőket, és ha igen, akkor csak az önállóan futtathatókat, vagy minden pity-puty DLC-t összematekozunk? A flash-játékok is érnek? Na és a mobilos játékok? A pénzbedobós árkádokkal mizu?

Amit csak tudunk azt érdemes lehet számolni, bár ez alól jobb, ha kivételt képeznek az in-game kiegészítők, tehát a különálló darabokkal kalkuláljunk csak. Szerencsére azért akad segítségünk korábbi hasonló cikkek és a Wikipédia személyében, de érdemes alaposan körüljárni a témát, mert bőven van benne meglepetés.

Az első játékokat – mármint konzolszinten – 1967-től datálhatjuk, amikor is egy Ralph Baer nevű jövőlátó elkészítette az első konzol bétáját, a Brown Box-ot, amiből később a Magnavox Odyssey lett. Az első konzol sok és sokféle játékkal még nemigen rendelkezett, azok is átlagosan ugyanazokra a sémákra és megoldásokra alapultak, ebből volt összesen 28 féle (itt megnézhetitek őket).

Ezután viszont exponenciálisan csatlakoztak be ebbe az új piacba az újabb szereplők, kezdve az olyan legendákkal, mint a ColecoVision, a Commodor, a SEGA Master System, a ZX Spectrum, a számos Atari, Nintendo és Sony készülékig. A technológia fejlődésével és terjedésével pedig egyre több ember és vállalat fantáziáját kezdte csiklandozni a videojáték fejlesztés ötlete.

A 9 generációs családfa

A konzolokkal ilyen téren maximum annyi problémánk lehet, hogy egy időben nagyon sok volt, és sokszor nem tartották nyilván a pontos eladásokat sem. A számolást viszont tovább nehezíti, hogy egy időben valamiért fantasztikus ötletnek látták DVD lejátszókra is játékokat fejleszteni, a kínai sárgakazettás bóvlikat meg még csak nem is említeném. Szerencsére a kis ‘Game and Watch’ kütyükkel (itthon kvarcjátékok) és az árkád gépekkel azok kialakítása miatt valamivel már könnyebb az ember dolga, hiszen egy fajta legyártott eszköz egy játékot is jelentett.

Haladjunk is tovább és soroljunk be szépen a modern, de ma már retronak számító otthoni konzolok sávjába, amit én mondjuk elegánsan a harmadig konzolgenerációtól számolnék. 1982-őt írunk, a Nintendo Entertainment System pedig leuralta a világot.

Nagyjából el is fogyott belőle 61 millió darab, ami sok-sok játékot és játékost jelent.

Meg is hozta az emberek kedvét a videojátékozáshoz, és ugyan a következő – sorban a negyedik generációban – a SNES már nem tudta megismételni a csodát, de a piacot rendesen felélénktette. A SEGA ebben az időben lett népszerű, nem is csoda, mivel remek játékok voltak a Genesisre, amit Magyarországon mi Mega Drive-ként ismerhetünk.

A forradalom

A legendás SZŐNYEG

A PlayStation 1 brutális számokat produkált, így itt már kicsit büszkébben is írok a gépre megjelent játékok számáról is. A PS1 valamivel több mint 100 millió példányszámban fogyott, ehhez az eladott mennyiséghez pedig illett is játékot készíteni.

A Sony legelső konzoljára összesen körülbelül 3100 játék jelent meg. Ennyi azelőtt még egyik gépen sem volt elérhető.

Ez a mennyiség meglehetősen soknak hathat, úgy pedig végképp, ha vetünk egy röpke pillantást a riválisnak számító Nintendo 64-re kiadott játékok számával, amely listába szedve nagyjából 400 címre rúg. A Sony a PlayStation 2-vel még magasabb fokozatra kapcsolt, így a több mint 155 millió PS2 tulaj kb. 4500 játék közül válogathatott. Ezután a játékfejlesztés kicsit belassult, ugyanis sem az Xbox 360-ra, sem a PS3-ra nem jelent meg annyi játék mint előtte, sőt, még a PS1-gyel sem vehették fel a versenyt – előbbihez 2154, utóbbihoz 2277 játék készült. Az arányokon a PS4 már javított valamelyest, amire 3132 játékot vásárolhatunk meg.

Persze ott a Wii, a Wii U, a DS, a PSP, a PS Vita, a GameCube, a Dreamcast, a Jaguar,  és társaik, az összesített adatokba nyilván bele lesznek ők is számolva.

Haladjunk is tovább, mert egy igen fontos platform mellett elsiklottam, ami pedig a mobil. Tudom-tudom, a mobilos játékosok nem gamerek, de akkor ennyi erővel, akinek nem Lamborghinije, Jeep-je, vagy Ferrarija van az nem is vezet autót. Szóval, a mobil mint játékos platform igen nehezen belőhető úgy időben, de tegyük fel, hogy érnek az olyanok mint a Snake és az az űrhajós alapjáték, aminek mindenki elfelejti a nevét, tehát számolhatjuk akár az újságos-letöltőkódos kis csodákat is. Ezek nyilván sokat nem nyomnak a latba, hiszen a mobil-gaming kb. a 2010-es évek körül kezdett ugrásszerűen fejlődni – gondolom senkinek nem kell bemutatni a FarmVille-Candy Crush ultimate kombót.

De a DOS-t sem szabad elfeledni, mint platformot, a maga majdnem 4000-es játéktárával.

Mondd már végre! Mennyi az annyi?

A világ néhai legnagyobb játékgyűjteménye 11.000 játékkal – a képen: Michael Thommason

Na akkor: kilenc konzolgeneráció, szinte megszámlálhatatlan platform, kvarcjátékok, árkádképek, flash-játékok, kézikonzolok, de kiváltképp a mobil gaming.  (35 ismert nagykonzol – ennél is több ismeretlen/bukott, 8 típusú kézikonzol, kb. 120 árkád játék, 10 széria kvarc 60 játékkal) Az – ha nem is tűpontosan, de – annyi mint

+ – 1.190.000 játék, aminek kb. 96,5%-a iOS és Android platformról származik.

Bizony, a mobilos játékosok mennyiségben mindenképpen győzelmet arattak. A konzol, PC és egyéb más platform játékai nagyjából (+-) 51-52.000 játékot tesznek ki – ennek egy bizonyos része digitalizáció hiányában sajnálatosan valószínűleg már megsemmisült.

De hol az Xbox Series X|S és a PS5?

Nos, bár nagyjából meg lehet tippelni, hogy összesen hány játék jelent meg a kurrens generációra, de az a pár száz, maximum ezer cím nem sokat változtatna a végeredményen. Pláne, hogy egyre több a remasterelt újrakiadás, melyek technikailag ugyanazok a játékok, csak kicsit szebben, kicsit simábban futnak. Pontos és konkrét számokat majd a kifutásuk után fogunk tudni mondani.

Forrás: GamingShift, Wikipédia, Wikipédia megint, Moby Games, Statista.com, és végezetül Wikipédia

Ezt is érdemes elolvasnod:

PS3, GameBoy? – Melyik minden idők legjobb konzolindító animációja?