Szigorúan tudományos alapokon, de eljátszottunk a gondolattal, hogy miként alakulhat az emberiség fizikális fejlődése az előttünk álló évezredek során.

2022. 09. 07. – Az emberek jövőbeli megjelenésére vonatkozó jóslatok nagy része a múltbeli tendenciákon, azaz az evolúción, vagy az olyan fantáziadús elképzeléseken alapulnak, mint hogy a gyakrabban használt testrészek nagyobbak lesznek, vagy a kevésbé használtak összezsugorodnak, esetleg teljesen eltűnnek. Ezekbe a fantáziálásokba csatlakozott be az elmúlt néhány évtizedben a technológia, ami egész érdekes kérdésekkel egészíti ki az előbbieket.

A technológia vajon helyettesíteni fogja az erős végtagok iránti igényünket? A túlzott képernyő előtti bambulás miatt megváltozik a szemünk struktúrája? Na és az agyunk mindezek hatására hogyan fog megváltozni – nagyobb lesz, mint a sci-fi filmekben, vagy inkább összemegy, mert egyre kevesebbet használjuk?

Nagyon sok kérdés, egyelőre zéró válasz. A probléma a technológiai kérdésekkel és az azokra érkező jóslatokkal, hogy nem a klasszikus biológia és evolúció elvein alapszanak. Az ember ugyanis a fejlődéstörténete során sosem volt olyan helyzetben, mint manapság, és bár pár ezer éve már használunk az életünket megkönnyítő eszközöket, a technológiai kitettség és hatás még sosem volt ekkora mértékű. Ez pedig már a testünkre is hatással lehet.

Azt persze nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen események történnek, vagy milyen más technológiai vívmányok hódítják meg az emberiséget a jövőben, de ha minden így folytatódik, ahogyan most élünk (amire elég kicsi az esély), akkor az alábbi forgatókönyvek akár meg is valósulhatnának.

Megváltozik a fogazatunk?

Bár a korábbi, ősi embereknél kisebb állkapcsunk van, és kevesebb hely jut manapság mind a 32 fogunknak (amíg még mind megvan), aligha tűnik valószerűnek, hogy ez drasztikusan megváltozzon. Akkor legalábbis, amíg alapjaiban át nem alakul a táplálkozási szokásunk.

Ha például az ételek a jövőben kevesebb rágást igényelnek, és ez jó sok ideig így is marad, akkor elképzelhető, hogy az állkapocs némileg kisebb lesz a mainál. Sőt, akár még a fogazatunk is megváltozhat; kisebbek lehetnek a fogaink, de kevesebb is lehet majd belőlük.

A korai, növényevő előembereknek például hatalmas őrlőfogaik és állkapcsuk voltak a rostos zöldségek őrlésére. Ahogy áttértünk a húsra, majd elkezdtük főzni az ételt, az állkapcsok és a fogak összezsugorodtak. A modern feldolgozott ételek – csirkefalatok, Big Mac-ek, süteménytésztás fagylaltok – még kevesebb rágást igényelnek, így az állkapcsok tovább fognak zsugorodni, és valószínűleg elveszítjük a bölcsességfogainkat.

Megaagy vagy miniagy?

Az elmúlt 6 millió év alatt az emberfélék agyának mérete nagyjából megháromszorozódott, ami arra utal, hogy a szerszámhasználat, az összetett társadalmak és a nyelv miatt a nagy agyakra való szelekció vezetett. Ezért akár azt is feltételezhetnénk, hogy ez a tendencia folytatódni fog, de valószínűleg nem fog.

A The Conversation szerint ehelyett az agyunk egyre kisebb lesz. Európában az agyméret 10.000-20.000 évvel ezelőtt érte el a csúcsot, éppen azelőtt, hogy feltaláltuk volna a földművelést. Ezután az agyunk egyre kisebb lett, vagyis a modern ember agya kisebb, mint az ősi elődeinké, vagy akár a középkori embereké. Azt azonban nem tudni, hogy miért, a kutatók is csak találgatnak.

Ettől függetlenül az agyméret nem minden: az elefántoknak és a kardszárnyú delfineknek nagyobb az agyuk, mint nekünk, Einsteiné pedig még kisebb is volt az átlagosnál (el is lopták). A neandervölgyieknek a miénkhez hasonló méretű agyuk volt, de az agy nagyobb részét a látásra és a test irányítására fordították, vagyis kevesebb kapacitásuk volt a nyelv és az eszközhasználatra. Nem világos tehát, hogy az agy tömegének csökkenése mennyire befolyásolja az általános intelligenciát.

Human brain suspended in liquid in a jar.

Testméret

Érdekes, hogy az emberi fejlődés során inkább nagyobbak lettünk. Ennek nyilvánvaló evolúciós okai lehettek, de nagyon sokat számított, hogy folyamatosan megváltozott az emberek táplálkozása és életmódja. A korai emberszabásúak (Australopithecus afarensis, Homo habilis) például egész alacsonyak, körülbelül 120-150 cm magasak voltak. Aztán megváltozott, jobbá vált a táplálkozásunk, változtak a génjeink, illetve elkezdtünk különböző eszközöket is használni.

Ezzel együtt az emberi csontszerkezet is megváltozott: egyre kevésbé volt szükség a nyers testi erőre, egy csomó nehéz munkát és folyamatot különbözőeszközökkel váltottunk fel, könnyebben és gyorsabban közlekedünk stb. A csontsűrűségünk és izomzatunk részben ezek miatt csökkentek, ahogyan pedig egyre kényelmesebb életet élünk ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog.

Ahogy a fizikai erőre egyre kevésbé lesz szükség, úgy fognak az izmaink is folyamatosan zsugorodni, a csontvázunk pedig egyre könnyebb lesz.

Testi deformációk?

A legújabb kutatások például arra mutattak rá, hogy az egyre népszerűbbé váló videojátékok miatt egyre inkább túlfejletté kezdenek válni a hüvelykujjak. Az izmok ugyanis nemcsak eltűnni képesek, hanem túlzott használat hatására megerősödni, alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez – de ez nem genetikai eredetű. Vagyis ezt inkább az egyének életmódja határozza meg, és nem örökíthető tovább.

A videojátékozás és a mobilhasználat miatt viszont teljesen át is alakulhat a test, ehhez pedig egy már ma is nagyon jellemző jelenség bizonyít. Ugyanis nemcsak a hüvelykujj változik, hanem bizonyos testtartások hatására a csontozat is, főleg a gerinc. Egyre több fiatalnál figyelhető meg például a banyapúpnak csúfolt nyaki deformáció, ami a fej előrebukása miatt alakul ki a vállak közötti nyakrésznél.

Ha az emberek nagyon korán elkezdenek technológiát használni: lefelé nézve nyomkodják a telefont, vagy sokáig rossz pózban ülnek, akkor már nagyon korán, gyermekkorban kialakulhat ez a testi deformáció, mígnem azt vesszük észre, hogy egy teljesen átlagos dolog lett.

Transzhumanizmus vagy a kiborgok?

A technológiai vívmányok megjelenése általában egészen érdekes jóslatokat hoznak. 10 évvel ezelőtt például még azt gondolták sokan, hogy a VR-szemüveg lesz a következő lépcső, így akkor az alapján azt jövendölték, hogy nagyobb lesz az ember szeme. Ez persze még könnyen eljöhet, legalábbis nagyon szeretnék, ha az ember egy második életet is élne a metaverzumban, a valóságban azonban két teljesen másik forgatókönyv válhat be.

Az egyik a testbe ültethető chipek és egyéb kiegészítők forradalma lehet, aminek egyik legnagyobb zászlósa Elon Musk. Ahogyan ez a technológia kiforr, úgy jelenhetnek meg a különböző testre szerelhető kiegészítők, melyeket az agyba operált „vezérlővel” lehet irányítani. Ilyen lehet például egy végtag protézis, amit könnyedén, már-már természetes módon lehetne irányítani.

Egy másik érdekes teória szerint valamikor képesek lehetünk az agyunkat, a tudásunkat, az emlékeinket, vagy akár a személyiségünket digitalizálni, ezáltal az ember transzcendensé, azaz ember felettivé válhat. Tegyük fel, hogy ez valóban megtörténik, akkor a digitális térben is képesek lehetünk utazni, vagyis nem lenne szükség többé a fizikai testünkre. Így pedig akár üzenetként, digitális lenyomatként a világegyetemben is utazhatnánk, a fény sebességével, amit az emberi test a tudomány jelenlegi állása szerint nem volna képes elviselni.

Ezen a pontokon pedig már teljesen értelmetlen fizikai változásokról beszélni, hiszen az ember ezeket valószínűleg már meg fogja haladni. És akkor a génmanipulációról még nem is beszéltünk…

Na, de ha mégsem? Akkor jó randák leszünk?

Nos, ezt mai ideák mentén nehéz lenne megállapítani, hiszen 50, 100, 1000 és 2000 évvel ezelőtt is teljesen mást neveztek szépnek és randának, mint ma. Ha élünk addig, akkor valószínűleg másképp fogunk kinézni: magasabbak lehetünk, kevesebb izomzattal, beeső vállakkal, kisebb aggyal, de ehhez fog illeszkedni a szépségideál is, így a jövőbeli emberiségnek inkább mi leszünk majd furcsák és csúnyák, mint fordítva.

De hogy pontosan hová fogunk fejlődni, azt egyelőre tényleg nehéz megjósolni. Számos genetikus például azt is figyelembe veszi, hogy a világ egyre nyitottabb, vagyis a különböző etnikumok egyre inkább keverednek egymással. Ez pedig olyasfajta változást eredményezhet, amilyet a korábban egymástól jóval elszigeteltebben élő emberiség még nem tapasztalt.

Az embereket már egyetlen genetikai „kontinensnek” tekinthetjük (évezredekkel ezelőtt még kilencféle humanoid faj volt), ami azt jelenti, hogy a világ népessége már nem csak kulturális vagy etnikai csoportokon belül szaporodik. Az Australian Museum szerint például, ha elég idő telik el, akkor a jelenlegi különböző fizikai megjelenések teljesen eltűnhetnek, és az emberek egyre inkább hasonlítani fognak egymásra. Ez a változás pedig a Big Think szerint egy minden korábbinál ellenállóbb emberiséget is eredményezhet.

Na és ezt már olvastad?

Miért játszunk hajnalokig akkor is, ha hulla fáradtak vagyunk? – A tudomány válaszol

×